Tolnamegyei Közlöny, 1877 (5. évfolyam, 1-53. szám)
1877-01-07 / 2. szám
kormányozható lefolyását eszközöljük: akkor — ha csak véletlen szerencsétlenség nem jő közbe — az Organismus elkopása előtt ritkán következik be a halál. De miként szokott nálunk a nép a betegséggel leginkább elbánni? Elmondom tapasztalásból, bár némi különbség van a német és magyar nép között. Ha a magyar embernél valaki megbetegszik, legelőször is azon házi szert próbálja meg, mit hasonló bajban — már t. i. a mint ő hiszi — használni hallott. Ha ez nem segit, akkor megkérdem vagy megkérdezted ismerőseit mit komendálnának neki? Azok persze szivesen komendáhiak még kérdezés nélkül is, mert hiszen Magyarország arról hires, hogy itt mindenki doktor (és pedig nein doktor juris ínint a német sógoroknál). A sok dopktor közül egyik ezt, a másik azt ajánlja mint csalhatatlan gyógyszert. Egyik ajánlja a kenést, másik a tipr ást, harmadik a gőzölést, negyedik az izzalsztást. A beteg megpróbálja azokat sorba, valamelyiktől csak meg- gyógyul. Ha mégis tovább nyavalyog, akkor megkérdezted, hogy egyik vagy másik lakostársáéból, ki hasonlónak látszó betegségből épedig hány különböző betegségnek vannak laikus előtt ugyanazon jelei) vagy meggyógyult vagy elhalt — megkérdezted, nem maradt-e valami orvosság? ha maradt : beveszi azt. Ha ettől sem hal meg; dp, jobban sincs: akkor el viteti magát a javas emberhez vagy asszonyhoz, ez aztán ad neki italt. A jayas.asszony után a, p a tikárus következik; de csak olyan fórmán, hogy beküld valakit vagy beviteti magát á beteg1 a päti- kás városba s ott megkéri szépen a,padkás téns urat: adjon neki egy kis hánytatÓt vagy néhány szem p i r u 1 á t. Ha még ez sem segitettf vagyis ha a sok jó anynyira elgyengítette az atyafit, hogy ágynak esik: akkor a 12-ik órában hivatja az orvost, a ki persze a betegség elhatalmaskodása, teljes kifejlettsége miatt nem mindig segíthetvén, meghal a beteg, a szomorú fél pedig azzal próbálgatja magát megnyugtatni: mindent elkövettünk, patikaszert is használt szegény boldogult, még doktort is hoztunk neki; de azért Isten csak elvette! hiába halál ellen nincs orvosság! így tesz s gondolkozik népünk legtöbbször még a járványok idején is, ha csak nincs felsőbb intézkedés. Láthatja ennélfogva az olvasó, hogy itt oly bajjal állunk szemközt, melyet mérsékelni, megszüntetni majdnem életkérdés, — ezt .czélozza a községi orvosok intézményének életbeléptetése. A községi orvosoknak legközelebbi kötelességük a szegényeket ingyen gyógyítani, a közegészségügyre közvetlenül felügyelni, járványok idején czélszerű. intézkedések által a járványt minél ártalmatlanabbá tenni s annak terjedését gátolni stb. Mindezek oly feladatok, melye-; két a műveltebbek segédkezése s a helyi elöljáróság hathatós! közreműködése nélkül megrt nepy okjaat a községi orvos — a nevezetteknek keiLtehát oda, míL_ ködni, hogy a nép valahára hagyja el azon slend- rián szokásokat , miket előbb leírtam st melyek kisebb nagyobb mértékben minden falusi községben észlelhetők. Működjék oda a községi elöljáróság a,; m ag a p é 1 d á j á v ad, hogy a nép éljen mértéMete-. sen, tanácsaival \ pedig Óda, hogy ha megbetegszik valaki, a baj kezdetekor azonnal.;folyamfed- jék a közegészség szolgálatára állított egyénhez lé^ nagy valószínűséggel* kevesedni fog3 a hamo^áéöK száma. í Hogy a. községi orvosi intézmény miként f felel >meg a hozzákötött jyárakozásnak ? iaf;ájöverid$ ilifl^,, i Én részemről nagy eredményt tőle most még nem várok, leginkább a kezdet nehézségei és a kerületek I nagysága miatt. Egy orvos 6—7 községben, még ha j közéi! várinak i is égytnáfelioz • pzerirft fienii tehet ugyan mindent; de lelkSsmerejtes működés mellett /|áéjsjji!| jjps&gy^nj; sóikat j »aszpá|ha|i* rrfyí *.jáfyÁpyok idején pedig, a melle állítandó közegészségügyi bizottságokkal valóságos áldása lehet k gondja alá bi- -zott- községeknek- i ............................. Üd vözöljük tehát az ,új törvény életbeléptetését, annak jótékony, vagy, káros hatását .figyelemmel , ki- sérni, Jetkjismeretbeli kötelességünknek tartandjuk, Szegzárd, 1,877. január. 14-én. Varas,dy.Lajos, kir, tanfelügyelőnek a folyó hé 8-ikán tartott közigazgatási bizottsági ülés ele teriééktett/Megyénk tanügyi állapotát' feltüntető jelentéséből á 'kövétkeáő11 áltálát nos érdekű dolgokat közöljük.fii--ű-JojMegemlítve azt, • hogy, tanfplügyelőségnék ,'az .elmúlt évben az, 1875, és LS76. .esztendőkről kellet^ ar,statistikátesl; készíteni és a vallás- és közoktatási ministeriumboz fölter- jeszteni, a jelzett jelentés ,igy hangzik: . E két évi statistika eredményéit összehásonlitva, az 1876-iki állapotok bizonyos hanyatlást mutatnák' föl az előző esztendeivel: szemben. Az adatok végösszegeikkel 1875-röl következőkben foglalhatók ősszé. A megye lakossága tett, ,227537 leltet, melyhez az összes tankötelesek száma 36265 fejjel, a népesség 15‘937o-ának .felel meg. TÍZ iskolába járók száma 30171 volt s az összes tankötéíesekhez mérten 83‘19%-ot, mig 6Ö94 iskolába néin járó gyermeksere^ szomorú 16'81%-ét tüntet fel: 1876-ban a megye lakossága 228990 lélekre í emelkedett, melyhez viszonyítva a 36370 főre menő tanköteles, gyermekét, az összes lakosságnak 15'837o':át adja ki;.. teh^t itt 0-06. rész százalékkal kedvezőtlenebb a viszony-mint 1875-ben, noha ezt a lakosság növekedése teljesen érthetővé teszi. Az iskolába járó gyermekek száma 29496, mi az Összes' tanköteleseik Számának ‘8l!*09V»-dt adja;' mig az iskolába ném járó 6874 növendék annak 18'01%-át tüntéti feli/E két -tételnél1 tebát-külön küllőn á hanyatlás, az 1875-ik !évi állapöí tokkal szemben, 2‘1%-ot tesz ki. Magyarázata,, .nézetein szp-j rint, al megye népességének növekedése, melletti ej- banyat- lájsnak abban, lelhető fel, hogy* a mult,évben Tamási-és Ozqr^ községekben és vidékén a roncsoló toroklob sok szülőt visz»•'szatarthatott gyermekének iskolába küldéeA másfelől és nagyobb mértékben abban, hogy 1875. tavasul fogva nem volt e megyében taifelügyelö, ki az iskolál£aBZakszerü gondozásban részesítette volna, egy ember kévéidén két népes megye terheinek kellő viselésére, a mintegy, hogy egynek viselésében is girnyed az ember. Ezek után engeíje meg a mélyen tísz'k közigazgatási bizottság, hogy a többi adatokra nézve, cupán az 1876. évi eredményeket mulathassam be annyival isinkább, mivel ha van fis egy és máa pontban eltérés — a jtfítás további I folytatásának- csakis ai utolsó évi adatokhoz |P fűződnie. 187&ban tehát a megye tanügyi állapotba következő adatokat mutatják fel. Volt e megyében 7 közégi és 175 felekezeti, összesen 1-83 iskola 280 tanteremmé Az iskolák felvezetek szerint ekkfot oszoltak meg: volt rumi kathoi- li%us 86, görög keleti | belvét hitvallású 33^ ágostai 32, mózes vallásu 20.; Tannyelv szerint pedig volt magyar 108, magyar-német 29,j német 37, magyar-szerb 1, serb 3. Ez adat 4 iskolánál nem volt bejegyezve. Tanító ,,yolt oklevebs 238, oklevél nélküli 11, melyből rqn’des2Í2ü,Í segéd 40. összesen 269. A tantermét száma tehát 11-el több a tanítók Számánál, minek oka i általános tanitóhiány mellett abban keresendő, hogy több lelyütt a tanító tartozván segédet fogidni, csekély díjért neii kap én® bért, nagyobb fizetést pedig nem adhat. E viszonyt csak az által lehet megjavítani, Ka az illető iskolafenntarff gyüleké- 'zefeE7"rBéftSnjföT 'SgyöizSré'g folytán," a' mennyire lehetséges; az illető,- tanítókat a segédek fogadása alól fölmentik sbelyettük rendes ’tanítókát' állítván, azok^fizetését szinte ragük tel1 ‘Az iskolába'járó tankötelesek száma volt 6—12 évesig dk: 12518, leány: 11095, összesfen 23613,--—ismétlő iskolás fia: 2888, leány: .2795,'összesen 5683. Magánintézetet látogatott,.ifiu:..49, leány: 99,. összesen 148,,—y.: középjanodába járt a tanköteles korból 52 fiú. JTem járt iskolába fia: 3532, leány 3342, összesen 6874. 1 Vállás Szerint feloszoltak1 az iskolába járók: római katho- likuá: 18898,-görögkeleti: 118, belvét hitvallású: 4877, ágostai :4494, mózes vallásu: 1109.; 1 Az, összes .iskolai jövedelmek kitettek: 124115 forintot, melyből a1 rendes tanítókra esik 104641, a segédekre pedig 6(468 forint ; mig a többi fennmaradó rész egyéb iskolai czé- lokra ferdittatott. Érdekesnek tartom följegyezni, hogj a megy ébert lévő iskolai ingatlan alapok értéke 180232 forintnyi tekintélyes, összéget képvisel az Siető községek becslései szerint. A mi iezekután az ismétlő iskolát illeti, a megilletödés bizonyos nemével jelentem, miként 40 községben nincs semmi- nenritt intézkedés- téve, bogy a-12 -édesem- felüli növendékek.- a kellő tovább képzés és fejlesztésien részesittetnének. E községek neveit egy külön ivén lesz szerencsém bemutatni s a mült ülésen tett1 Ígéretemhez kéjest, helyekhez kötötten kérni, hogy a mélyen tisztelt közigazgatási bizottság e: baj megszüntetésére nézye a kellő intézkedést kegyeskedjék megtenni. (Megtörtérit) Átlagban az iskolák és a tantermek a szükséges taneszközökkel. minők á fali szám- és olvasótáblák, földgömj bök, térképei, sőt a természetrajzi eszközökkel is meglehetős mértékben el Vannak látva; de sokkal rosszabbul áll a dolog;; a faiskolákkal,. mert csak 70 községnek van faiskolája és-j33-nak,kérijp, tornaeszköz pedig csak 21 iskolánál van; holott ilyennek minden nyilvános, intézetnél lenni kellene. A faiskolákra vonatkozólag azért nézetem az, bogy a községek utasítandók lesznek, miszerint a hol hiányzanak,1 király a legnagyobb megütközéssel v.eszi észre, bogy tőlök nem nagyon messze sűrű kék füstfelleg bocsátkozik fel az ég felé s e füstfelleg" felbocsátkozásának eszközlője nem más, mint egy bajuszos, kalpagos, attilás ismeretlen egyéniség, ki egy/ kerti pádon kényelmesen elhelyezkedve, ép most dugta zsebre az aczélt, kovát, taplót a sallangos dohány- zacskóval egyetemben. A pipázó ember Odry alispán volt. Hogy, hogy nem: elég az hozzá,,hogy a szigorú tilalom daczára is bejutott a parkba. ■ Lehet,; hogy az őrt álló szolgahad az osztrák császár kíséretéhez tartozónak vélte, lehet az is, bogy a tekintélyes alak sokkal nagyobb respek- tust gerjesztett maga iránt,- — minthogy valaki, útját állami merte volna. Frigyes Vilmos rettentő haragra lobbant e merészség miatt.. —- Um Gottes Willen! Was für eine Impertinenz? — Miféle ember az ott? Ki bocsátotta be ? ■ Ferencz császár épen Sándor czámak magyarázott valami európai kérdést. — Na mi baj Vetter? — kérdé a lármázó porosz királyhoz fordulva. •— Hallatlan merészség! — lamentált nagy Frigyes utódja. — Nézze csak felséged! A tilalom daczára betolakodik egy különös öltözetű ember, kényelmesen letelepedik egy padra s aztán fújja a füstöt, mint egy török basa! Ferencz császár a megjelelt helyre nézett. Aztán jó izüen mosolyogva szólt: — Sob se mérgelődjék Vetter! A mint látom az a pipázó ember egy tekintélyes táblabiró-féle az én magyar nemeseim közül. —: Na! ha felséged alattvalója, — hát utasítássá ki valamelyik szolgával a parkból. — De Vetter azt a bolondot nem teszem. Ha híre futa- modik az egész magyar nemesség ellenem lázad! — Na ha olyan félelmés nptabilitás az a táblábiró, — vagy micsoda, hát menjen,, oda felséged maga" s dorgálja meg merészségéért. — . —Hidje meg V^tfjer, bem érzek hozzá égy csepp bátorságot sem. Hagyjuk bekével pipázni; nem bánt az senkit, mig öt nem bántják. i • du Neíii:' értem -felségedét!' Hogy1 tud ilyesmit éltümi. Hanem hátba felséged ném ' meri' rendreutásittaüi a vakrnö,J rőt, mejd rendre utasítom én! — pattogott á porosz1 király Ferencz császár kedélyes kifogásaira. ' ; . , Vfetter! Én '.csak azt moiidom: ne bántsa azt azi embert, mert bizon pórul* jár vele! ; / .Öl De én nem tűrhetem ezt a szemtelenségét. — Jól van Vetter,- hát próbáljon - vele szereplését, -!-* mondá nevetve Ferencz, kinek éppen..'czélja yolt-a porosz királyt neki ugratni v-'. hanem aztán a, mit, kap,,azt/dugj a is ám zsebre, mert ;éntmosom kezeimet. Frigyes iVilmos peki r, indáit- a nagy munkának.,; Oda, ment a pipázó emberhez, megáll előtte s nézte mereven; ., Odry szép csendesen pipázott folyvást, j,..!., — Átkozott phlegma —- imortnogá fogai, ,között. ,a kirj rály — még csak meg sem ijed. — Aztán, gúnyos, hangon, megszóllitotta: — Man ist auch hier in Baad? — Odry egy bodor füst felhőt eresztett, aztán szép. csendesen válaszolt: — Ja ! Man ist bier in Baad. Also bat man Geld? faggatóázék tovább Frigyes Vilmos. — Ja! Man hat Geld! lön a nyugodt válasz. Frigyes Vilmos kezdett kiesni a concejptusböl. Itámütatott a füstölgő pipára. — Und man raüclít mér ? . A válasz most sem késett." — Ja! Man.raucht hier. — Und weist man wer ich bin? Kérdé most szigora hangon a király. Odry pHlegmitice válászolt. — Nein! Man weist es nicht. A király még közelebb lép s méltóságteljes hangon moiídá: Ich bin Fridrich Wilhelm König v. Preusen. Odry nem jött zavarba. Balkezének mutatóujjával lenyomta pipájában a hamut, jobb kezét (^almájához emelte, ültében kissé meghajlott, sarkantyúját összáiitötte: aztán tiszteletteljes de bátor elfogulatlan hangon szólt\* — Gratulire! ./..Ili A szolgai meghunyászkodást váró király szerepéből egyszerié’kiesVe,1 úgy élvasalt, mintha puskáiéi lőtték volna ; ki. Még fokb'Ztá aztán felsülését az a malbem is, hogy Fe- renéz ésászar 1— ki áz égész beszélgetést végjg hallgatta '—>■ jól kinevette.-fill"'Ugy-é mondtam Vetter hogy pórul jár. Máskor ha magyar nemes1 emberrel találkozik, hagyjon neki békét, ■— meri azok nagyon könnyen kifizetik az embert, Éjf f ;k Ha mar benne vagyok: elmondok még ejyet. Az egyptomi alkirály egy szép zsiraffot küldött Ferencz császárnak, ki;nem győzte eléggé bámulni a kitűnő ! állatot. — Was werdenpvir dem, witze König | Aegyptri s für eine Oegenprä^ent.machen? kérdé környezőitől. A' koron^herczeglaztán nagy hamarosan eltalálta ma" gát szólni. Jxo—I Na w werden ihm balt a tuczat Ligorianér schicken;, denn éolché Vípber gibts in Aegypten eb’ noch nicht! De már légyen eleg a jóból, hogy jusson máskorra is* RhaílaiuAiitus.
