Tolnamegyei Közlöny, 1877 (5. évfolyam, 1-53. szám)

1877-01-01 / 1. szám

Ötödik évfolyam. Megjelen: belenként egyszer, hétfőn. Kiadóhivatal: Széchényi-utcza 172. szám, hova az előfizetések, hirdetmények és felszólamlások küldendők. Egyes példányok ugyanitt kaphatók. Társadalmi, tanügyi és közgazdasági hetilap. Tolnamegye törvényhatóságának s a tolnamegyei gazdasági egyesületnek hivatalos közlönye. Előfizetési árak: Egészévre ... 5 frt — kr. Félévre .... Egyes szám ára . 2 „ 50 „ 10 Szerkesztő lakása: Szegzárdon Fejős-ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Hirdetési díjak jutányosán szá­míttatnak. Szegzárd, 1877. január 1. Komor, sötét felhők vonják be a magyar állam nyugoti és keleti láthatárát! Egyrészről az orosz terjeszkeclésr- hatalomvágy j fenyegetőleg foglal naponként nagyobb és nagyobb tért, hogy a romba döntött osztrák-magyar biroda­lom alkrészeiből egy a feloszlás minden tényezőjét magával hozó nagy szláv birodalmat alkosson csak azért, hogy megcsalt lakóinak ábrándjait a kancsuka segítségével mostani költői színezetéből csakhamar ismét kivetkőztesse. Az utópiák országába tartozó csalfa álomkép, melyet az összes -szlávság, mint a pusztában kóborló a mocsárokban feltünedező lidérczet, örömmel üdvö­zöl, kétségkívül roppant veszedelmek magvát hordja magában, de csak addig, mig a cselekvésbe vont té­nyezők okvetlen bekövetkező kiábrándulása elő­térbe nem nyomni. Készüljünk tehát a küzdelemre, hogy azt férfia- _Saix.-mellűiatu-a - jövő——-■ az ar -natórfeí— Másrészről egy velünk százados összeköttetés­ben álló állam kárhozatos törekvései állják utunkat, hogy politikai függetlenségünkért, melyet saját bű­neik által felidézett szerencsétlen hadjáratok követ­kezményeinek nyomása alatt, bölcs vezérlet s a nem­zet szivóssága által kivivnunk sikerült, cserébe gaz­dasági függőségünk törvényileg megállapittassék. A küzdelemben részünkön a jog, részünkön az igazság; s ha a nemzet gazdasági függetlenségének kivívása iránti jogosult óhaja az önmegtagadás, az áldozat erényének rendkívüli gyakorlását rójja is re­ánk, ha mint politikai önállásunk elnyerésénél tör­tént, az szenvedés és hosszas tűrés kényelmetlensé­geivel jár is együtt, — azért a végeredmény, mig az igazság érvényesülésében helyezett bit létezik, ré­szünkre csak kedvező lehet. Azért készüljünk a küzdelemre, hogy azt férfia­sán megállhassuk, mert a jövő — — az a miénk! Az államalkotás nagy muiikája, mely nemzedé­kek vállvetett törekvéseinek eredménye lehet csak, örvendetes haladást mutatva, folyik mindenfelé. Az ország törvényhozó testületé s a kormány lassan bár, mintegy a fejlődés arányaival lépést tartva, törvé­nyek alakjában rakja le a jövő alapjait. Tevékeny­ségük, ha a türelmetlenséget, mely egyszerre min­dent akar, nem elégíti is ki, azért a komolyan gon­dolkozók által az üdvös működés arányai felismer­tetnek és kellően méltányoltatnak. Az ország nemzeti védereje, mely megalkotása­kor a türelmetlenek által gúnynyal fogadtatott, már egy tekintélyes haderő jellegével bir, mely tisztele- letet és meghunyászkodást szül ott, hol ezen tényező fontossága iránt immár tisztában vannak. Az örökösen gyülésező megyei rendszer lénye­ges átalakuláson ment keresztül, hogy az állami ad­ministrate üdvös útját egyengesse; s ha az állapo­tokra félrendszabály folytán néni egészen kielégítők is, azért annak nemzetgazdászati előnyei már is érez- hetőleg előtérbe nyomulnak. A igazságszolgáltatás terén tett nagy alkotások eredményei csak az elfogult előtt lehetnek felismer- hetlenek s ha az e téreni működésnek az ország pénzügyi helyzete által parancsolt szükség folytán ideiglenesen gát vettetett is elébe, azért az egészsé­ges alap megvan, mely a fejlődés toviábbi fokoza­tait biztosítja. A népnevelés, a tanügy, a meleg ápolás s a tár­sadalom minden rétegében viszbangot és támogatást keltő, üdvös tevékenység folytán örvendetes lendü­letet nyert s igy kezdi megteremni áldott gyü­mölcseit. Az új adórendszer, bár rendkívül terheket lép­tetett életbe, mig egyrészről hivatva van a teher aránylagos megosztását és igazságos megadóztatást eszközölni, úgy másrészről annak népszerűtlen dracói szigora a „fizetni nem akarás“ divatos s sajnos! a nemzet jellemével hátrányosan összefort burjánjának . kiirtására szolgál s igy súlyos következményei mel­lett előnyökkel is bir. E mellett a gondatlan gazdál­kodás és a nemzet erejével arányban nem álló be­fordít ások folytán fenyegető államtönk elhárítására életbe léptetett szükséges rósz. A sajtószabadság korlátlan alkalmazása, mely bármely mintaállamnak dicséretére szolgálhat, a hír­lapirodalom légióit terme, melynek a közművelődést terjesztő üdvös hatása el nem maradhat; s a kor irányát sajnosán jellemző s a társadalmi osztályok majd mindegyikében tömegesen előforduló óriási sik­kasztások nyilvánosságra hozása által, a közerkölcsi- ség ellenőri szerepében, hivatásának tökéletesen meg­felel. A társodalom izgalmas tevékenysége s a köz­rend megszilárdulása örvendetes jele az önkormány­zati érettségnek. Az ország belügyeiben ily munkásság, ily ön­feláldozó sokoldalú tevékenység csak egészséges, ép nemzettest szervezetében fejlődhetik. A hol az erők ily nagy kiterjedésben vannak I meg s a nagy czél oly tudatával működnek közre, ott meg van az államalkotás minden tényezője; ott Palaczky hires jóslása egy minden jogosultságot nél­külöző, ellenséges indulat kitörésének jellegével biró irálygyakorlattá törpül alá. A munka is küzdelemmel jár; ott is előbb le kell győzni a dolgozónak önmagát; le kell győzni a dologtalanokat, mert ezek annak kérlelhetetlen el­lenségei. ' :vgoii. Fel tehát a további munkára! ha az emelendő épület alapja jól lerakva, életképességgel bir; ha azt ápoló kezek gondteljesen ellenőrzik s a kijavítás fog­TÁRGZA. Milyenek a szerelmesek. Karczolta: Sümegi, Nincs unalmasabb valami a szerelmesnél; ha kettecs- kén vannak kedvesével, közönyös ostobaságot beszél, ha társaságban van vele, semmit sem szól. Ha a szép nő zongoráz, akkor ö az olasz kintornákat dicséri és ha a szép művészetekről beszél a társaság, 8 a keleti marhavészt emlegeti. © Ha megkínáljak malaczpecsenyével, nem mer venni, fél, hogy jövendőbeli kis sógora kedvencz falatját vaazi ki, otthon megharagszik magára, hogy miért nem evett. Ha holdvilág van, nem tud aludni, ha nap sfit, nem tud gondolkodni. Ideges lesz, fia gerliczét hall turbékolni, vagy ha va­lakinek a villája megcsúszik a tányéron. Vagy mindég szivarozik, vagy mindég ezukrot rág. Gyakori ásításairól úgy ad magának számot, hqgy azok el­fojtott sóhajtások voltak. Nagyon sokat szokott inni, vagy vizet vagy bort. Zsebkendője mindig ki van szagosítva és körmei ki vannak kefélve. Nagyobb gondot fordít bajusza és szakájára, mint hi­vatalos leendőire. I Zsebkefét tart cs ha nem látják, minői<|,t hozzáfog • (zörét rendezni. Többet foglalkozik magával mint mással. Sem mulatni nem akar, sem haza menni: Bármit vásárol mindennel megcsalják és potom holini- jét legjobban feldioséri, hogy. szép. Kézelője hátracsuszott, előre rángatja és szentül hiszi, hogy azzal hódit. Száz közöl kilenczvenkilenozszer fáj a tyúkszeme és az nagyon feszélyezi. Ha nem olvasta volna valahol, hogy időjárással kell elkezdeni a társalgást, nem tudna belekapni a beszédbe. Egy-egy történetet elmond többször ugyanazok előtt és szörnyű ingerült, hogy ha nem hallgatják érdekkel. Azt követeli, hogy másnak is az az ízlése legyen, a mi őneki és ha a falakját kiveszik előle, aprehendál. Senki sem szórakozottabb a szerelmesnél, ebéd­nél kenyér helyett a parádis üveg parafa dugóját kapja be. Késsel akar levesevéshez fogni és mikor elvégezte, nagyon csodálkozik azokon, kik dicsérik, hogy milyen jó volt ez a barna leves lábatlan tyúkkal, hiszen fehér hár­mas kása leves volt. Palacsintából kiveszi a legnagyobbikát és zsebkendő­nek használja, a zsebkendőjére pedig felkeni a baraczk lekvárt. Udvariasságból a szomszédjának vizet akar tölteni és a helyett a csokoládéját sózza meg. Mikon fcétálni me'’ ° ’ kikef a komótsipkát a fejér 1 Hosszt^záru C'‘ a féVba^zát. Ki akar nézni az ablakon, hogy nem esik-e az eső és a helyett fényes nappal meggyújtja a petroleum lámpát. Esernyő helyett felkapja a seprőt,puska helyett az Ist­ván bácsi kalendáriumot s haragszik, hogy nem sül el. Ajtaját kulcs helyett a papucsával akarja becsukni és a hija, hogy az órája helyett magát nem huzza fel. Pénztárczáját el akarja dugni és a helyett feldönti a sarokládát. A tükörben akarja megnézni, hogy jól van-e megkötve ‘a nyakravalója és a helyett, az öregapja arczképét leteszi a földre tejjel lefelé. Megindul sétálni, bezárja a] szobáját gondosan, de a kulcsot benn feledi. Az utczasaroktól visszafordul, elfeledte a zsebendöjét. Keresi a zsebében a szobakulcsot, persze, hogy nem találja nincs sehol. Lakatoshoz indul, hogy felnyittassa az ajtózárt és a helyett a müórás boltjába toppan, ott azután szörnyű nagyon csodálkozik rajta, hogy nem árulnak nadrágnak való déli­bábot, pedig már itt van a vénasszonyok nyara. Tél derekán megfürödni akar a Dunában és mikor a partra ér, nagyon csodálkozik, hogy a Depiny. uszodá­ját immár kiszedték, pedig a Duuajege még nem indult meg. A Ezinházban gakker helyett revolverét fogja a szemé­és legkedvenczebb színésznőjének krikrivel tapsol. pr a színházból hazamegy, fel nem foghatja, hogy ^•Aemploxna miért nincs nyitva, holott a jövő hé­vasávo»Y lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom