Tolnamegyei Közlöny, 1876 (4. évfolyam, 4-52. szám)
1876-02-16 / 7. szám
tott. Mindezek pedig igazolják azt, hogy a jó báttaszékiekben a jóté kony cxél iiáuti nemes, hajlana, a jó kedv uiég nem halt ki, — hanem igazolva van az is, hogy jól mulatni csak akkor tudnak: (és az igaz, mert dr. X.....................ur — a ki különben müveit ember — mondta) ha a szegzárdi „ti ntany alók“ (Sic!) nincsenek közöttük. Ezzel ráütöttünk a szeg fejére! Melyek után maradtam a tisztelt szerkesztő urnák meg különböztetett tisztelettel, alázatos szolgája: Darázs. — Rablógyilkosság történt, — hir szerint — Gerjen tájékán, mely egy vándor gyolcsostóton követtetett el. Hivatalos jelentés és a részletekről tudósítás még hiányzik. A meggyilkolt holttestét a gerjeni kutak egyikében találták fel, hova — a nyomokból ítélve — a tettesek által gyalogszánon szállíttatott. — Eg>* uj honpolgár. Fadlallah El-Hedad Syriából az Ötvenes években hazánkba vándorolván, az osztrák-magyar közös hadseregnél szolgálatba lépett, hol is keresztneve iránt kérdeztetvén, — megjegyzé, hogy neki arab keresztneve: Nagle, mi a magyar Mihálylyal azonos. — Tiszttársai elnevezték: Nagle Mihálynak, mely név alatt volt a legutóbbi időkig ismeretes. A mult évben azonban vágya támadt eredeti nevének felvételére s annak engedélyezése végett a m. kir. belügyrainisteriumhoz folyamodott; honnét azon utasítást kapta, hogy a névváltoztatásnak csak akkor adat hátik hely, ha előbb magát a honpolgári kötelékbe felveteti; mit ö haladéktalanul eszközölvén, a belügyministerium rendelete értel mében a honpolgári esküt a folyó évi február 9-én tartott közgyűlésben ünnepélyesen letette. — Megjt-lenése, szép alakja s az erőteljes magyar hanglejtés, melylyel az eskü magyar szövegét utánmondá, általános fel tűnést keltett. Még csak azt jegyezzük meg, hogy Fadlallah El-Hedad jelenleg a m. kir. fehérvári méntelephez beosztott cs. kir. főhadnagy. — A végén csattan az ostor. Lapunkban már emlitve volt, hogy Fadd község bírája Di audler János ur, a 8 ik huszárezred ezredese ellen a szegzárdi kir. jáiásbiróságnál mezei rendőri keresetet inditott azon alkalomból, midőn nevezett ezredes ur, a községi biró kérése daczára, a községi réteket ezredével legázoltatta. Az ezredes ur már akkor azon kifogást tette, Imgy nem az ö személye, hanem az ezredparancsnokság ellen indítandó a netáni kártérítési kereset, — azonban ezen kifogás a per körülményeinél fogva bírói figyelembe nem vétethetvén, ö elsöbiró- ságilag a kár kétszerese, másodbiróságilag pedig annak egyszeres meg térítésében clinarasztaltatott s miután a másodbirósági ítéletet a m. kir. Curia, mint legtöbb itélőszék is helybenhagyta, felperes község a vég rehajtásért folyamodott, mi elrendeltetvén, annak eszközlésére a kir. bí rósági végrehajtó kiküldetett. Az elrendelt végrehajtás folyó évi február 4-én lett volna teljesítendő, azonban többször nevezett ezredes ur a vég rehajtónak kijelenté, hogy annak ellene szegül s szükség esetén a vég rehajtót kilebbezteti, egyúttal neki segédtiszte tollába mondva, a következő német nyelven irt s általunk magyarra fordított Írásbeli nyilatkozatot adta át: Az ezredes kénytelen ezen végrehajtásnak határozottan ellenszegülni, minthogy az ö személye ezen ügyben perbe nem vonható s az egész ügy a katonai hatóság utján intézendő el. Ha Faddnál csakugyan káro sítás történt, annak megtérítése a katonai kincstárt s nem alolirt ezre dest terhelheti, a ki semminemű károsítást el nem követett s a ki eZ irányban olynemü tárgyalásokba, minő ellene tévesen a polgári hatóság által foiytattatik, nem becsájtkozott és nem is bocsájtkozhatik. Az ezreJ des urnák igaza lehetne, ha a véderőről alkotott 1868. évi negyvenedik t. ez. 54. §-a másként nem intézkednék s ha ez ügyben a magyar állam legfőbb bírósága nem döntött volna. Mondanunk sem kell, hogy a szegJ zárdi kir. járásbíróság, törvényszerű kötelességéhez híven, az 1874. april 18-án 8405. sz. a. kiadott igazságügyministeri rendelet értelmében az alispáni hivatalt, a karhatalom kirendelése végett megkereste. — A ki szép példával elölmrgy. Mig Báttaszéken senki sem látszék tudomásul venni a haza legnagyobb fia, Deák Ferencz elhunytát, amennyi ben az országos gyászt egyetlen gyászlobogó, egyetlen harangkondulás nem jelző; mig nindenki megfeledkezni látszott a súlyos és pótolhatlan veszte ségtől, mely a hazát oly váratlanul érte, addig az itteni izraelita hitközség nem mulasztotta el a kegyelet és hála adóját a haza nagy halottja irá nyában leróni. Ugyanis fulyó hó 9-én gyászlobogó jelzé az izraelita ima házon, hogy Deák Ferenczért gyász isteni tisztelet fog tartatni. A kö zönség tömegesen indult az imaházba, hol Hauser Lipót tanító ur az ima végeztével igen meleg szavakkal emlékezett meg a haza bölcsének political működése s életének legfőbb mozzanatairól, — beszédét az is kolás gyermekekkel közösen elmondott buzgó imával fejezte be. — Ott láttuk Bíttaszék intelligentiájának legnagyobb részét valláskülönbség nélkül, úgy szintén a község elöljáróság minden tagját. (Rendes levele zőnk ezen tudósítása folytán, az ezen ünnepélyességről más oldalról be-* küldött értesítést mellőzhetni véljük; de felhasználjuk az alkalmat, hogy a feletti örömünknek ad mik kifejezést, miszerint a múlt számunkban említett névtelen irat tartalmát, a következményekből ítélve, valótlannak nyilváníthatjuk. A szerk.) — Duna-Szeiit-fjiyörgyöii Deák Ferenczért a gyász isteni tiszte let folyó évj február 6 án tartatott meg a lakosság élénk részvéte mellett. — Bekuldetett a duna-földvári takarékpénztár 3-ik évi üzletfor galmának és mérlegének kimutatása, melyből kiemeljük a következő* kef. az üzletforgalom tett a lefolyt évben 753088 írt 48 krt ; a mérleg és vagyon állés 235559 frt 22 krral van feltüntetve; ttsztajovedelem 2700 frt. Biz az szép kevés! ' $ _ Béka- és haldög. A Duna holt ágaiban a bekek es halak leg. többnyi re eldöglenek. Némelyek e tömeges elhullást a nagymérvű HÓviznék, mások ellenben azon körülménynek tulajdonítják, hogy a rendkívül vas tag jéggel borított Dunaágakban hiányzik a jég alatt az életfentartásra szükséges levegő. _ Törvényszéki calamitás. A szegzárdi alapítványi uradalom és közsé g közt folyamatban levő úrbéri perben ugyancsak megakadt a szeg. zárdi kir. törvényszék. A törvényszéki birák ugyanis részint ház, részint földbirtokosok levéu, érdekeltségűknél fogva, az ügy elint, zése felett ta- nácskozó ülésben részt nem vehetnek. Már felmerült az eszme, hogy a szegzárdi kir. járásbíróság vezetőjét hívják meg a törvényszéki ülésekre, de a mint mi tudjuk, annál is hasonló érdekeltség esete forog fen s így nem marad más hátra, mint delegatiót kérelmezni. _ Borüzletünk az egész télen át permarnens volt, mi évek óta az első eset. Alig volt időszak, melyben bel- és külföldi borkereskedők nagymérvű bevásárlásokat ne tettek volna, de csak a nehéz borok ke restettek; a könyny eb beket majd csak a tavasz viszi el es a —— ■ háború! — Tánczvigalom. Az „egyesült szegzárd-tolnamegyei nöegylet* folyó évi február 12-én megtartott tanczvigalma fényesen sikerült. Nem volt ugyan tultömött, de igen distingvalt közönség adott találkát egy másnak. Anyagilag is sikerültnek moudható, mert tetemes felülfizetesek is történtek. — Korszerű ujjitás. A társadalom azon nélkülözhetlen közege, mely nemes foglalatosságát a sonkát szolgáltató házi á’latok napon- kinti ki- és behajtásában találja, az ezelőtti években mindég kora hajnal ban éktelen ostordurrogással figyelraezfeté a konyhaszemélyzet tagjait, hogy a kihajtás ideje megérkezett. Természetes, hogy az ágyúzáshoz ha sonló durrogatás minden közönséges halandót visszahívott az eletbe, so kaknak, kik a hajnali álmot szeretik, nem kis boszuságára. — Az idén azonban már méla kürthangok jelzik a hajnalt s a disznók kivoi.ulását. — A szegzárdi takarékpénztár rendes évi közgyűlését folyó évi február 24-én reggeli 10 órakor Szegzárdon saját házában és intézeti he lyiségében tartandja. A tanácskozmány tárgyai lesznek: 1. Az 1875. év Uzleteredményéröl szólló jelentés és számvizsgálat eredményének előter jesztése. 2. A választmány által beterjesztett mérleg vizsgálata és évi osztalék megállapítása. 3. Az igazgatói választmánynak választás utjáni kiegészítése. 4. Szavazatszedö, leltározó és számvizsgáló bizottságok vá lasztása és a jegyzökövyv hitelesítésére szükséges két részvényes tag kiküldése. 5. Az alapszabályoknak a kereskedelmi törvény 558. §-a ér telmében szükséges módosításai érdemében előterjesztendő munkálat tár gyalása. 6. A tervben volt szegzárdi real-gymnasiutn javára tett intézeti alapítványnak a Szegzárdon felállítandó polgári iskola részére leendő for- dithatása iránti választmányi javallat, — végre 7. Egyéb netáni választ mányi javallatok és szabályszerűen bejelentett indítványok tárgyalása és elintézése. — Midőn erről t. ez. részvényes társ urat ezennel értesíte ném, egyszersmind tisztelettel felkérem, hogy személyes részvételével ta- nácskozraányunkat gyámolitani szíveskedjék. — Kelt Szegzárdon, január 20 án 1876. Kramolin Emil, igazgató. — A „szegzárdi polgári olvasókör“, könyvtára javára Szegzár don a nagyvendéglö újonnan diszitett termében 1876. február hó 26-án sorsjátékkal egybekötött álarezos tánczvigalmat rendez. Személyjegy egy sorsjegygyei együtt 1 frt oszt. érték. Kezdete 8 órakor. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak. Jegyek előre válthatók Sztraszky Károly egy leti pénztárnok urnái, a tánczvigalom alkalmával a pénztárnál. Álarczok és jelmezek az e czélra Szegzárdra érkező Reinwein János pécsi keres kedőnél (nagyvendéglö 7. sz. alatt,) a tánczvigalmat megelezözö péntek től kezdve kaphatók. — Időjárásunk meg mindég szigorúan télies és semmit sem en gedett előbbi jellegéből, a mely három hó óta tart s nagy, folytonos hi degben és hóban gazdag. 20—30 év óta — mint mások mondják — nem volt ily rendes tél s igy a gazdák reményteljesen néznek a jövö elébe. ■ Halálozás. A sár-szent-lonnczi ág. hitv. evang. gyülekezet és özv. Badics Istvánná, szül. Fárnek Therézia a maga, valamint fia: Ba bies Elek és ennek neje: Eördög Therézia, s ezek gyermekei: Ilon, Ágnes és Margit nevében mély fájdalommal tudatják tisztelendő Badics István urnák, a gyülekezet 33 évig volt buzgó lelkészének, illetőleg a fiílejthetlen férjnek, gondos atyának, nagyatyának Sár-Szent-Lörinczen folyó évi február 14-én délután 2% órakor életének 66-ik évében, tüdő bajban történt gyászos kimultát. A boldoguljak hült tetemei folyó hó 17-én délelőtti 10 órakor fognak az öröknyugabm helyére kikisértetni. Béke lengjen hamvai felett! Felelős szerkesztő: Boda Vilmos, Szegzárd, 1876. Nyomatott Ujfalusv Lajosnál.
