Tolnamegyei Közlöny, 1876 (4. évfolyam, 4-52. szám)
1876-02-23 / 8. szám
&. szám. Szegzárd, szerda február 23-án. Negyedik évfolyam 1876. TÁRSADALMI, TANÜGYI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Bülőfizetcsi díj: Egészévre . . . . . . . 4 frt; Félévre . ..............................2 frt. Megjelen minden szerdán. Egyes példány ára 10 kr. Kiadóhivatal: Szegzárdon Széchenyi-utcza 172. szám. Szerkesztői iroda: Fejos-ház. Hirdetési díj: Háromhasábos petit sor 10 kr. Bélyegdíj minden igtatáskor 30 kr. A kisbirtokosok országos fóldhitelegyesületéről. (Levelek a szerkesztőhöz.) Folyó évi január 26-án kiadott b. lapja 4-ik számában je lent meg egy terjedelmes czikk, mely egy részt örvendetes ^amijeiét képezi annak, hogy mennyire kész megnyitni hasáb jait az oly fontos kisbirtoki földhitelügy számára, másrészt azon ban azt árulja el, hogy a kérdéses czikkirója téveszmékből in dult ki s ennek következtében elfogadhatlan, helybe nem hagy ható következtetésekre jutott. A tárgyilagosság szoros határain belől maradva, távola vi- tatkozási kedvtől felszólalásunk czélja nem egyéb, mint elosz latni a felmerült aggodalmakat az e téren legilletékesb szakférfiak nezetei alapján, a melyek előtt, ha nem is feltétlenül, de nyo mós érveik tekintetbevétele után még is készségesen megha jolni kell. Czikkiró a „Szegzárdi Népbank“ álláspontjára lépve, ugylát- szik, Ítéletében vakon indult az után ; e vidéki íntézef határo zatát tartva szem előtt, utólagosan illesztette ahhoz érveit; úgy tett, mint az, ki nem vesz kalapot, mely fejére való, hanem tejét illeszti a megvett kalaphoz. Czikkiró elválasztja a diagnosist az uralkodó baj orvoslá sára ajánlott gyógyszertől. Azt jónak találja, ez utóbbit pedig helyteleníti. Saját kifogásai helyett azonban utal a „Szegzárdi Népbankénak a tervezett kisbirtoki földhitelegyesülethez csatla kozási kérdésénél elfoglalt álláspontjára. v Nagyban s egészben helyesli a központi egyesület s a me zőgazdasági előlegegyletek közti összefüggést, de azt hiszi, „hogy a központ működése czélttévesztett oly kiviteli módozatokkal, a melyek javaslatban foglalvák.“ Először is a zálogleveleket czélszerütlennek és károshatá- sunak mondja, nehéz, sőt veszteséggel járó eladásuk s árfolyam különbözeteik miatt. A mi a zálogleveleknek a jelzáloghiteinél alkalmazhatóságát illeti, az iránt már tisztában vannak az illetékes szakférfiak. Maga Schulze-Delitzsch is a Reiffeisen-féle „előle- gezési pénztárokéról szólva, melyek, mint tudnivaló, a kisbir toki hitel kielégítésével foglalkoznak, ép a paraszt birtok ter mészetét és a kisbirtokosok fizetési képességét tartva szem előtt, igy nyilatkozik a záloglevelekről: „Hiernach stellt sich unten den Beleihungsarten für den Grund oder Immobiliar Kredit als die praktisch am meisten zweckentsprechende die zuerst durch die sogenannten Pfandbriefs-Systeme seit dem vorigen Jahrhundert in Preussen eingeführte dar.“ A záloglevél rendszer egyedüli módja annak, hogy minél több tőke szereztessék a földhitel kielégí tésére. Sem kész tőkékkel alapitott földhitel-bankok, sem pedig magán tőkepénzesek igénybe vételére számitott hitelintézetek nem képesek a földhitelt állandóan kielégíteni; ama zok kész tőkéiket elhelyezvén, az annuitások czimén befolyó tör lesztési összegekre kénytelenek szorítkozni, ezek pedig egyáta- lán nem számíthatnak elégséges forrásokra a létező tőke szegénység mellett. A ki ismeri a záloglevelek eladásánál követett eljárást, mely abból áll, hogy maga az illető intézet saját érdekéből igyek szik azokat eladni s hogy az soha sem ad zálogleveleket a köl csönvevő kezébe, nehogy annak járatlansága folytan azok min- mindenfelé hurczoltassanak s ennek következtében elértéktelen- nedjenek, ismételve mondjuk, hogy a ki mindezt tudja, az két ség nélkül nem fogja a zálogleveleket az eladás nehézsége és költségessége miatt „a szegény falusi emberre hasznavehetetlen nek“ mondani, miként azt a czikkiró teve. Idejárul még az, hogy az alapszabályi tervezetben említett „beváltók“-kai nem is jön érintkezésbe a kölcsönvevó 5 az ebből vont következtetés is tehát teljesen elesik. A záloglevelek árfolyamának ingadozása alapjuk változat lansága miatt csak is a földérték csökkenése esetén ölthet na gyobb mérveket; de miután itt nem az egyes lekötött birtokok érték csökkenése, hanem általában a földérték csökkenés a mérv adó s erre most, midőn a gazdálkodás a kisbirtoki hitel leendő dotatiója folytán mindig belterjesebb leend, nincs kilátás Fnftgyebhmérvü. ingadozásra, illetőleg, tetemes árcsökkenésekről^ szó sem lehet. Valószínű, hogy záloglevelek eleintén alacsony áron fognak elkelni; de e miatt nem szabad azoktól visszari- adnunk ; mert ugyanez történt minden más záloglevélnél is, de ha érre el is lehetünk készülve, egyúttal el kell készülve len nünk arra is, hogy miután az egyesület zálogleveleire nézve a más intézetek nyújtotta garantiákon kívül még egyet az egyletek, illetőleg azok tagjainak köl csönös és egyetemleges jótállását is nyújtja, az uj záloglevelek a többieknél szívesebben fognak vásároltatni és áruk ban gyorsabban emelkedni. A mennyiben pedig a kölcsönvevó so kalja a névlegeszáloglevél értékét és az annak ára közti külön- bözetet, mi szinleg drágítja a kölcsönt: ;ossza fel e veszte ségét kölcsöne tartauia szerint 20—30 évre s csak- hamar meg fog győződni a felől, hogy az kölcsönét y3-ad vagy legfeljebb y2%-al tette drágábbá. Czikkiró rosszalja, hogy csak szövetségi egyletek tagjai kap hatnak jelzálog-kölcsönt. E kifogásnál sokáig időzni felesleges volna 5 mert még a nem szakértő is belátja, hogy ily egyletek a tagok köcsönös és egyetemleges jótállása nélkül fenn nem állhatnak. A törzsbetétek önmagukban véve elégtelenek arra, hogy teljes biztosítékul szolgálhassanak. Aztán nem kívánjuk mi a szövetségi egyleteket csak kölcsön adó és közvetítő eszközöknek tekintetni és ezzel lerontani azon erkölcsi hatásukat, a melyet az önsegély és a taka rékosság elveinek gyakorlása, illetőleg megvalósítása által tőlük várunk. Kérdjük különben, hogy ugyan ki alapítaná az ily egyleteket s ki vétetné fel magát annak tagjává, ha mint nem tag, bárki is élvezné minden jótállási kötelezettség elválla lása nélkül a tagsági jogokat ? Jegyezze meg magának a czikk iró, hogy igy nem jött még létre semminemű egyesület. Czikkiró kifogásolja a törlesztési kölcsönök minimumát, mi 200 írtban van megállapítva. E kifogás helyén volna, ha a tervbe vett kisbirtoki földhitelszervezet csak hosszú idejű törlesztésijelzálo g-k ölcsqnöket adna; de miután a szövetségi egyleteknek adott működési szabadság
