Tolnamegyei Közlöny, 1876 (4. évfolyam, 4-52. szám)
1876-04-05 / 14. szám
ÍI91 fr) a toríe sztésialap f ‘ d c) a kölcsönös jótá ílásí alap: ■ d) a küióiiosén lekötött ingatlanok és az egyesület összes jelzá logos adós tágjajnak egymásért! jótállása ; e) a szövetségi egyletek a 220. §-ban szabályozott jótállása. Ezen biztosítékok a zálogleveleken is kitüntettetnek. 96. §. A záloglevelek kiadása a felügyelő-bizottság ellenőrzése alatt áll. A zálogleveleknek az elnökség és igazgatóság aláírásával és az egyesület pecsetjevel, valamint a felügyelő, bizottság elnökének vagy helyettesének azon bizonyítványával, hogy a kölcsönösszeg jelzálogilag is szabályszerűen bekebleztetett — végre a kormánybiztosnak a 153. § ban említett bizonylatával — kell ellátva lenniök. 97. §• A1 záloglevelek, melyek kamatszelvényekkel vannak ellátva Í00, Ö00, és 1000 osztrák értékű forintról szóló darabokban adatnak ki; rendesen előmutatóra szólnak, — a kölcsönvevö kívánatéra azonban névré szólók is állíthatók ki, mely utóbbiak egyszerű hátirat által for gathatók. Szabadságában áll mindenkinek a kisebb összegre szóló zálog leveleket nagyobbakra és nagyobbakat kisebbekre szólókkal kicserélni, valamint az elömutátóra szóló zálogleveleket névre és viszont átíratni, ez utóbbi esétbfn azonban a kiálitási csekély díj megfizetése mellett. 98. §. A záloglevelek érezpéhzröl és az ilyenek magasabb össze gekről is szólhatnak. 99. §. Az egyesület zálogleveleinek árfolyama a budapesti és bécsi tőzsdéken rendesén jegyeztetik. 100. §. A záloglevelek kamatjai félévenkint utólagosan az egye sület pénztáránál a szelvények átvétele mellett készpénzben fizettetnek ki. 101. A záloglevelek kamatai után netán járó jövedolniiadót a jelzálogos adósok fizetvén, az egyesület azt a kamatok kifizetésénél le nein vonja. 102. §. A lejárt, de még el néni évült kamatszelvények az egye sül et~pén»táránál teljesítendő bárminemű fizetéseknél készpénz gyanánt elfogadtatnak. (Folytatjuk.) pnf éLór — Gőzhajó közlekedés. Tudvalevőleg Tolnamegye a vizáradás miatt azon sanyarú helyzetbe jutott, hogy csak Duná-Földvár és Pakson voltak á’gőzhajóknak kiálló helyei. A megyei hatóság részéről történt erélyes közbenlépés folytán azonban e baj elhárittatott. Az erre vonatkozó hirzői tudósítás a következőleg hangzik: Az első cs. és kir.; az. Duna- gözhajózási társulat forgalmi igazgatósága Budapesten. — .Nagyságos Döry Dénes'Tolnamegye alispánja-Szegzárdon. Múlt hó 28-án 2284. sz. a.fkelt becses megkeresésére-van szerencsének értesíteni, bogy intézkedő tünk, miszerint a Budapest és Mohács közt közlekedő személy hajók, valamint csgvargözö^eink, is a tolnai Duna-ágban közlekedjenek és közvet lenül 'tolnán is kikössenek. Budapest 1876. martius 31. Kiváló tiszte lettel : Medgyasszay s. k. Tolnamegye hálás köszönettel fogadja Med- gyasszay urnák ezen gyors intézkedését! — Eljegyzések. Gerenday Lajos megyei ajegyző jegyet váltott Könczöl Málvina kisasszonynyal, Könczöl Dániel kir. törvényszéki iroda- igazgató urnák szellemi és anyagi szépségekben gazdag leányával. — Rüll Lajos ur megyei hivatalnok pedig Rótk Fereucz ur szép leányát Róth Flóra k. a. jegyezte el. — Adakozás. A Péchy József tolnai prépost ur által az ottani templomban eszközlött gyűjtés 87 frt 57 krt jövedelmezett az árvízká rosultak részére. .. — A paksi tűzoltóság leltára és kimutatása szerint az egylet ' 6466 frt 30 kr értékű szerekkel bir; kiadása a lefolyt évben 824 frtra rúgott s jövödelmeiből még is 476 frt 29 kr készpénz készlete maradt. Ajánljuk ezt sokak figyelmébe! — Iskolai vizsga. A tolnai népiskolában megtartott félévi vizsga igen jó eredménynyel folyt le folyó évi martius 28 án. A vizsgán jelen volt Rausz Béla szolgabiró ur is és az eredményből kifolyólag Geng Gyula és Nagy János tanitó urakat dicsérettel halraozá el. Ajánljuk e körülményt a „néptanító“ t. szerkesztőjének figyelmébe ! — Szép példa. Annak, hogy miként lehet önmegeröltetés és áldó zat nélkül a vizkárosultak felsegélésére nagy összeget gyüjtoni, — igen gyakorlati módját mutatta meg Péchy József prépost tolnai pebános ur, — ki a múlt hó 19-én vendégszerető házában tartott névnapja alkalmá val szép számmal összegyűlt barátai és tisztelői körében, akkor, midőn a kedélyes lakomán már pohárköszöntésekre került a sor, vendégeire elmondva igen sikerült felköszöntés után a járási szolgabirónnk 8 darab legújabb veretű ezüst egy fi tost, mint a nála ilyenkor megszokott pezsgő bornak megváltási árát, illető helyre juttatás végett — a vendégeknek ezen oly gyakorlatias ötlete fölötti örömnyilvánitása között adott át. Bár utánzásra találna e szép példa országszerte. Éljen a közkedvességü de rék prépost. — Műkedvelői előadás. Az „Egyesült Szegzárd-tolnamegyei nő egylet“ által a tolnamegyei árvízkárosultak javára rendezett műkedvelői előadás folyó évi april 2 án igen sikerültén folyt le. A nagy vendéglői termet nem nagy számú, de díszes közönség foglalá el a nagy érdekkel kisérte az előadást. Elöadattak: Siraudin és Kiboeutöl a „Női könyek“ és egy másik „Az első beteg“ czimü egy felvonásod franczi.i vígjáték. A műkedvelői előadások nálunk már annyira meghonosodtak, hogy egy kisjóakaratu bírálatot bátran elbírnak, annélkül, hogy lételük veszélyez tetve volna. Ezen mértéket alkalmazva is ki kell mondanunk, hogy a műkedvelői társrság nevezetes aquisitiót csinált a nem rég körünkbe ér kezett Gózony Endre urban. Első fellépésével inár tökéletesen igazolta, bogy a színpadon otthon van, szerepét jó felfogással adja, játéka ki fogástalan s ha valamire figyelmeztetnünk lehet, az a hanghordozás; czíme maradt fön s minthogy a pápai adólajstromban sem fordul elő, mind járt kezdetben valamely hatalmas ur által elfoglaltatott, alapittaték helyébe a Szomszédban a korumzói apátság: — Tolna városában a Remete sz. Pál szerzeteseinek jeles temploma volt, mely az elősoroltak közt az oldalon a Dunapártnak ékességére szolgált. Djö a Duna átellenes lapályos balpartja sem maradt egyházi emlék és ékesség nélkül, noha nem közvetlenül, hanem az ártéren kívül. Szent-László magyar legendája szerint, —- hajói emlékszem, — e király egyik nagy-^ bátyja Levente, Tételen temetkezett. E Té te 1 nem lehet a tiszatőj Tittil, bel 1138. óta Ágoston barátok székeltek, hanem a Solt melletti Tétel domb, nlelyben valami monostor-féle épület kő alapfalai csakugyan látszauak. E véleményt támogatják az e vidéki Taksony, Tas, Solt feje delmi helynevek s a kun-bolgárok szomsz’d telepei. Pakssal átellenben a mostani Lak vagy Gederujlak és Szent Benedek halárában volt Ge der monostor; melyről, valamint Tételről, e néven kivül egyebet nem tudunk. Annál fényesebb, alább az érseki székhely: Kalocsa. Bajáp alól volt a hátai apátság fiókja: Báth-m on őst or; lejebb: Bodrogmonos- t o r; Baján, felül* .Qsan^tL és. Sükösd közt vala Szent-Abrabám ciaterej monostor; helynek 1263.^és 1273-ban • Mois nádor, a többnyire a regöli espcrességbe.n levp következő rész jószágait, adományozza: 01 falu, .Vár? aljá,* Cikó, Papd, Tengőid,Trög, Köröshegy, Bengusló (Bogyiszló?) Pitha, Németi., .ß^k41;i,Pq:_öcs.ke, ' Csiplin (Csepel?) Kurdon egy malmot s e falu dézmáját s Viszen egy malmot Földváron fölül a Dana jobb párján, Ifehé; megyében, a XIII. századból, csak a szigetben, Ercsény és PöntÖ- lén voltak ideglenes monostorok. 1238-ban a pápa, az elpusztult eresei cis- terci birtokba karthausi bará'ókat rendéi, kikét aztán a tatárok szétrobbant-- ván, birtokuk a toplicai cisterci apátnak adatott., 1263-ban IY»,Béla király arpöntofei mónöstöb' véduráságát á'szigetben, Gábortól, a S ó dban nemzet ségből,- ínjerL a&t a tátár pusztítás óta elhanyagolta, elvé vén, az esztergomi évekre ruházta.. , .,1 , , i | .ilyWtlJUiJjyjljl ijJJbli /I jl JJ Jl fj ~f UU14íjüJj LJ ;vV IV, Tóin «varmegye és apátságai középkori történetéhez. Kyii^^áz|' ez ‘^étxi' örvéiidetés,- mert viszályteljes, mit megyénk- középkori történetéből, a gyér adatok után fölmutathatunk. A- kalo- c^L a ^éc^kápiíÁao • Mzegzärdi, és pécsyáradi és egyéb/ apáfeságok-J^vóltárai,- már.. ,k 0rábban. egy es föurak.ßóbb^ a tö*. rök által még inkább földulatván, a fönmaradt gyér adatok szomorú fényt vetnek középkori történetünk homályába. Szegzárdon ütött ki Salamon király és unokabátyai közt a testvérbáboru, melyet atyáik kezdtek s most másodízben vala e hon földét rokonvérrel elöntendő. Tudjuk : I. Béla király a maga Árpád utáni örökségében, Szegzárdon, melynek vidékét ked-. veié, ' monostort, hova temetkezzék, alapított. Idősb fia Géza, részint atyja iránti kegyeletből, részint az itt töltött gyermekkora kedves emlékeinél fogva, szintén örömest mulatott e vidéken. Salamon ezt neheztelte, mert a király fiak közti szerződ is szerint, a Duna két melléke öt, r a, tiszántúli tartóinál y és Erdély pedig unokabátyjait : Gézát és Lászlót ill été vala, s Vid taná csa ezenfölül a gyanút éleszté benne, hogy Géza Öt titkon nyilván ki akarná vetni birtokából. El is határozá itt a szegzárdi kolostorban, az e vidéken vadászattal mulató Géza megöletését. Vilhelm apát azonban, kit még Béla király rendelt vala, hogy sírja fölött, őrködjék és imádkozzék, megértvén az ö néhai védura fiát és való zinüleg egykori növendékét fenyegető veszélyt, éjnek idején lóra ül, Gézát inti, hogy meneküljön,: Géza, hirtelen összevont kis hadával tiszántúli urodalmába siet. Követik hívei: idősb Bikács nagyapja a madocsai monostor alapitójának; Zonuk, fehérvári ispán és Petrud urak, zászlóikkal. Salamon a futókat Szabolcs ban Kemecsénél utoléri, holott ama három ur, Salamon táborába átpártol ván, Gézát megveré. Géza még is nem sokára Lászlóval egyesülten, Ma gyaródnál Salamont megbuktatja. Ezen országos eseményen kívül, mely nek csak kezdetét látá, — nagyobbszerü hadakat Tolna a keresztesek átvonulásakor látott, midőn t. i. 1096-ban Bouilloni Gottfrid,— 1137 ben II. Komád Császár és VII. Lajos franczia király, majd 1190-ben I. Frid- rik császár kereszteshadai, a Duna mentén, a vármegyén keresztül tova vonultának. Hogy a vegyes házbeli királyok alatt a király választások küz delmeiben a vármegye élénk részt vett: tanúsítják, hogy Tolnavárát 1324 ben (?) Robert királynak ostrommal kellett az ellenféltől elvennie, hogy a német László párti Garai Jánost a Lengyel László-párti Hunyady János 1440-ben Bataszéknél megverte s 1490 ben II. Ulászló király Vár aljét a Corvin János-párti Kis Horvát Jánostól és Beriszló Ferencztől ostrommal elvétetvén, az elfoglaló Bánfi Ferencznek ajándékozta. Az egyes apátságok töredékes történetéből következő adatok maradtak fön: •. - (Folytatjuk.) r/ .rí d \ F
