Tolnamegyei Közlöny, 1876 (4. évfolyam, 4-52. szám)
1876-02-09 / 6. szám
Ekkor a jegyző, miután az elöljárókat másfél óráig (fél 8—9-ig) hiába várta volna, hivatalos dolga miatt hazulról eltávozott. Az elöljáróság 9 óra után összejött s e gyűlésben biró uram maga szólt fel legelőször a zászló kitevés ellen. Hiába magyarázta meg egy az elöljárók közöl, hogy Magyarországnak ki volt az a Deák Fereuez (némelyik még most hallott róla először) nem hallgattak rá s az ő tiltakozása daczára elha tározták, hogy a zászlót nem fogják kitűzni, úgy okadatolván biró uram a határozatot, hogy „a törvény nem engedi meg a községhá zára bármiféle zászlót kitűzni.“ Azt elfelejtette biró uram bizonyosan, hogy az a tilalom véletlenül a képviselő választási törvényben van ben. No de! ezt nem kívánta a többség, hogy megmondja, — az egy tagból álló ellenzékre pedig mit sem adnak. E tényhez kommentárul csak annyit mondok, hogy a 40—50-es években Gyönkön csak 4 hónapig szokott tartani a szorgalom idő. — Meg is látszik. Az elöljáróságokról tehát nem szólok; hanem mit szóljunk a bíróról az indí tvány qz óról/ki 7 évig járt deák iskolába? Semmit. Kívánjuk neki, hogy nagyot nőjön —jót aludjék. Levelem végén ismét csak a tanfelügyelő úrhoz fordulok. Méltóz- tassék kérdést intézni Gyönk iskolai hatóságaihoz, mennyi most az is kolákban az évi szorgaloraidő s látogatják-e a növendékek az iskolát? a nyerendő feleletből, megfelelhet magának arra a kérdésre, hogy ha még leRZ (majd úgy 30—40 év múlva) Magyarországnak olyan embere, kit az ország halottjának nevez s tart minden értelmes ember, vájjon akkor engedi-e Bezerédy István vármegyéjének gyönki elöljárósága kitűzni a gyászlobogót?!?*) Rendes levelező. A „Magyar kisbirtokosok országos földhitel egyesülete“ (I—XVIII. fejezet) és a vele szövetségben álló mezőgazdasági előleg-egyletek (XIX —XX. fejezet) alapszabályai. (Folytatás.) 30. §. A közgyűlés szavazattal biró tagjai: a) a szövetségi egyletek, melyek küldöttjeik (264. §.) által képvi seltetik magukat. Minden ily egylet küldöttje egy szavazattal bir. b) azon alapitó tagok, a kik legalább egész alapítványt tettek; kevesebb alapítványt tett tag csak azon esetben, ha más alapítóktól meg bízást nyert és ha ezek alapítványi tőkéjével együtt 500 frtnyi összeget képvisel. Ezen tagok az általuk képviselt minden 1000 frtnyi alapítvány után a 32. §. határán belül egy szavazatot gyakorolnak. 31. §. Szavazati jogát mindenki csak az egyesülettől kiadott iga zolási jegy mellett gyakorolhatja. 32. §. Egy közgyűlési tag ötnél több szavazatot nem gyakorolhat. 33. §. Hogy a közgyűlés jogérvényes határozatot hozhasson (159. §. esetét kivéve) legalább harmicz szavazatra jogosított tagnak személyes vagy meghatalmazottak általi jelenléte és minden egyes határozat hoza talára a jelenlevők általános szótöbbsége szükséges. Egyenlő szavazatok esetén azon vélemény emelkedik határozattá, melyhez az elnök járul. Választások esetén titkos szávazásnak van helye ; ha az első sza vazásnál valaki általános szótöbbséget nem nyer, — a két legtöbb sza vazatot nyert felett uj szavazás történik ; ha akkor is egyenlő szavazás derülne ki — sorshúzás dönt. 34. §. Ha a közgyűlés tagjainak kellő számban meg nem jelenése miatt a közgyűlés megtartható nem lenne — legalább nyolezad napra újabb közgyűlés hivatik össze, mely — tekintet nélkül a jelenlévők számára — jogérvényesen határoz. 35. §. A közgyűlés hatásköre: a) az évi üzleteredménj röl való jelentés, annak tárgyalása és a zárszámadások felülvizsgálása; b) választások (39., 41., 44. §§.); c) az elnökség, valamint a felügyelő-bizottság tagjai tiszteletdíjainak illetőleg jutalmazásának megállapítása; d) indítványok és előterjesztett javaslatok felett való tanácskozás (határozás); e) alapszabályi módosítások és változtatásoknak elhatározása. 36. §. A közgyűlésekről felveendő jegyzőkönyvek hitelességének kel lékeit az ügyviteli rendszabályok határozzak meg. Minden közgyűlési jegyzőkönyv a magyar földmivelés-, ipar-1 és kereskedelmi ministeriumhoz tudomás végett felterjesztendő. 37. §. A tagok indítványai csak akkor jöhetnek tárgyalás alá, ha ! azok a közgyűlés előtt legalább tiz nappal az igazgató-tanácshoz Írásban \ benyujtattak. *) Egészen hasonló esetről értesit bennünket egy névtelen irat Báttasiékröl! — Tolnamegye két községének lett tehát fentartva a dicsőség, hogy ez irányban nevüket és még valami más tulajdonságukat — megörökítsék, mert lehet valaki szólbali, sőt petrolleus is és a mellett Deák Ferenczet gyászolhatja, hanem persze észt némelyek Gyönkön és Bát- taszóken — nem értik. A szerk. 38. §. A közgyűlés csak azon tárgyak felett tanácskozhat, a melyek, tárgyalásra kitüzettek. ■ J . . ..., 39. §. Az Egyesület elnöksége egy elnök es két alelnokbol áll, kik’ az alapítók által (a 26. §. értelmében) kijelölt három-három egyén közül a közgyűlés által három évre választatnak. Az elnök, vagy ennek akadályoztatása esetében az alelnokok egyike elnököl a közgyűlésen és az igazgató-tanács üléseiben, kinevezi es fel- menti az igazgató javaslata alapján a segédszemélyzetet; az ígazgató-ta- nácscsal egyetemben vezeti az egyesület ügyeit és az igazgatóval együtt képviseli az egyesületet a közhatóságok előtt és a magánfelek irányában. (Folytatjuk.) Különfélék. — Deák Ferencz elhunyta alkalmából a megye és város, úgy a szegzárdi izraelita imaházról gyászlobogók lengenek. _ Deák Ferencz elhunyt nagy hazánkfia lelki üdveert a gyász isteni tisztelet folyó évi február 9-én fog megtartatni a szegzárdi rom. kath. templomban/mely alkalommal a szegzárdi dalárda egy requiemet és több gyászdalt énekel. — A gyönki casinó értesít bennünket, hogy a folyó 5-ére kitű zött tánczvigalma, tekintettel a váratlanul közbejött országos gyászese ményre, elhalasztatott. Éljenek a derék gyönkiek! _ Perczel István Tolnamegye főispánja a megyei bizottsági ta gokhoz a következő gyászkeretü felhívást intézte: Deák Ferencz, a nemzet országszerte gyászolt nagy halottjáért Szegzárdon, tolyó hó 9-en délelőtt 10 órakor a rom. kath. nagytemplomban ünnepélyes gyászisteni tisztelet fog tartatni. Minthogy pedig a legközelebbi rendes közgyűlés ugyan e napra van összehíva s nem lehet kétségem az iránt, hogy Tol namegye tekintetes bizottsága testületileg óhajt a gyászmisén megjelenni, — ennélfogva hazafias bánattal felkérem a megyei bizottság összes t. ez. tagjait, hogy az e részbeni elhatározás czéljából, a fentkitett napon már délelőtti fél 10 órakor szíveskedjenek a megyeház nagytermébe egy begyülni. Kelt Kis-Kajdacson, 1876. február 2-án. Perczel István, s. k. Tolnamegye főispánja. — L ótenyésztés. Hogy a hazánk nem csekély jövedelmi ágát ké pező lótenyésztés, mily előre haladott téren mozog megyénkben, mutatja azon körülmény, hogy az államkincstár Bernrieder József, a gazdasági egylet elnökétől, egy saját nevelésű öt éves méncsikót 1300 írton vásá rolt meg. — Képviselő-testületi gyűlés. Szegzárd nagyközség képviselő testülete folyó évi február 1-én közgyűlést tartott, mely alkalommal a polgári iskola alaptőkéjét képozö 34000 írtról az alapító oklevél kiállít tatott s az iskola felszerelési költségek egyhangúlag megszavaztattak. — Mauthner Ödön magkereskedésének idei tavaszi árjegyzéke megjelent és mai számunkkal küldetik szét. Már többizben volt alkal munk ezen rövid fennállása óta a gazdaközönség általános elismerését kiérdemlett üzletet, mint és megbízhatót ajánlani. Ez úttal szívesen ismételjük ez ajánlatot, figyelmeztetvén a gazdákat főkép a takar mány- és répamagvakra, valamint a legjobb külföldi forrásokból szerzett virág- és konyhakerti magvak nagy választékára. — Helyreigazítás. Lapunk utolsó előtti számában a Tolnán tar tott műkedvelői előadásról egy közlemény jelent meg, melyet olymódon kell kiegészítenünk, — hogy a szereplők egyik tehetséges tagja Roboz Janka k. a. volt. Tisztelt tudósítónk fel is emlitette és méltányolta őt; de „az ember tervez s az Isten intézkedik“ mondja a közmondás s igy történt, hogy a szedő ezt az egy nevet véletlenül kihagyta s azok, kik nek kezén a lap, kiadásáig keresztül ment, a hibát nem vették észre. Nem a zsarnok szerkesztő vörös ónja, nem a tudósító rósz akarata te hát, hanem a szedőnek észre nem vett hibája volt a mellőzésnek oka. A mi azon körülményt illeti, hogy a „rigorozans“ szavat, —. nem lévén baratjai az idegen szavaknak jogasz kifejezéssel helyettesítettük, az ért már elvállaljuk a felelősséget s megfoghatlan előttünk, hogy miként restelheti egy rigorozans, ha jogásznak nevezik?! Majd ha időnk lesz, írunk egy értekezést a jogász, joghallgató, rigorozans és ügyvéd elnevezésekről, hanem már előre látjuk, hogy az jön ki belőle, hogy a jogász egy tisztes näagyar szó, mely mindenkire ráillik, ki a joggal fog lalkozik. — A szegzárdi alapnevelési egylet tisztújító közgyűlését február 13 an délután 3 órakor fogja a kisdedovoda termeben megtartani. Mire a t. tagokat ezennel meghívni szerencsém van. Szegzárd, 1876. február 3-án. Elnöki megbízásból: Eötvös Károly Lajos, igazgató-titkár. — Meghívó. A tamási olvasókör (casinó) könyvtára javára 1876-ik február 19-en a tamasi „^Iiklos\an vadasz kastély“ nagytermében tánczvigalmat rendez. Személyjegy 1 frt 50 kr. — Család]egy 3 sze mélyre 4 forint. Kezdete 8 órakor. Felelős szerkesztő: Boda Vilmos. Szegzárd, 1876. Nyomatott Ujfalusy Lajosnál.
