Tolnamegyei Közlöny, 1875 (3. évfolyam, 2-52. szám)
1875-12-29 / 52. szám
Hogy a tél a társasclct előmozdítója, nálunk is meglátszik, hol a legszebb egyetértés uralkodik az itt lakó honorátiorok legnagyobb részének családjai között. Megkezdődtek nálunk is a társas összejövetelek s dicséretére legyen mondva a házi asszonyoknak, sokkal nagyobb egyszerűség uralkodik most, mint az előbbi években, — a mikor aligha abban nem vetekedtek egymással, ki tud többféle étellel előállni, mert míg az első helyen 5—6 féle ételből állott: addig a másikon már 2 tál étellel több volt, — úgy hogy ha nagyon sokáig tartott volna: felmentünk volna mi is a 1G—17-ik századig, azaz 24 étekfogyásig. De hála Isten! eddig nem értünk, megállapodtunk a 12 néi. Most a mint följebb említettem, egyszerűbbek vagyunk, de egészen egyszerűek is lehetnénk és a ki azt házi asszonyaink közöl első megteszi: annak nevét követendő például tudatni fogom e lap olvasóival. Társas életünk másik előmozdítója vplna olvasó-egyletünk vagy is casinónk. Ez a tagok számát tekintve szépen virágzik, 52 helybeli és 9 vidéki tagot számlálván, — az egylet helyiségének látogatása azonban egyáltalában nem felel meg a tagok számának, — a nyomasztó pénzviszonyokról pedig legélénkebben tudna referálni a casinós. Községi életünk nem a legörvendetesebb. Lakostársaink legnagyobb része a pénztelenséggel küzd, — mit leginkább előidézett, a lakosok igen nagy részének vásárlások következtében történt adósságba merülése. Azt hittük ugyanis, hogy majd mindig úgy lesz, mint 1868— 69—7Ó-ben 5 nyakra főre vették ekkor a földet, —‘megtörtént hogy egy hold szántóföldért 400 mond négyszáz frtot adtak, egy hold rét pedig 500 mond ötszáz frton felül kelt el, — most ezután nyögünk a teher alatt, csak össze ne nyomion bennünket. Ilyen körülmények között nem csoda, ha népünket minden lépten, nyomon fenyegeti az executió, mit felhasználván a tözsérek, ugyancsak aratnak ; a 60% s kölcsön 1 özöm-é- ges valami .... tudok azonban esetet, hogy egy lakos társunk a múlt évben még csak 180 írttal tartozott egy pénzembernek s ez a tartozás — íninden újabb kölcsön nélkül — ma már 500 mond ötszáz frton áll ... mi lesz belőlünk ? Csak a jó Isten tudja. Szomorú állapotunkat méginkább előmozdítja a kereskedés teljes pangása, bármid volna is eladó: nem kell senkinek. Volna borunk .... nagyon szépen termett ... . de ennek alvójáért 4 frtot sem adnak, — baroniárusainktól a vásáron azt sem kérdik meg, miért mentek? a ki arra számított, hogy bőven termett kukoriczájával disznót hizlal s ebből majd pénzelhet: »bőst ott áll, hogy a kövér disznót megeheti maga, senkinek sem kell . . . úgy, hogy font számra véve kinálják 16 krért, jaj de! a kinek szüksége volna rá: nincsen pénze, mei’t nehezebben lehet most 20 frtot összeteremteni, mint ezelőtt két évvel 50-et. E pénztelenség azután elveszi a nép kedvét, igen sokan a búbánatot ott őrük le, a hol tudják, hogy a bor úgy sem kell az ördögnek sem, — vari aztán legénykedés, orditozás, asszonyjajgatás, úgy bogy az aszzonyok- nak némelyike arra is fakadt: bár csak az Isten soha se adna enynyi bort! A szigorú tél nálunk is kivette már áldozatait, két lakos társunk fagyott meg ez ideig. Egyik ezek közöl egy kőműves, ki november 20 —21-ke közötti éjjelen, boldog állapotban utazott a más világra — holttestét másnap azaz november 21-én 9—10 óra tájban találták meg egy gödörben nem messze a községtől A másik áldozat pedig volt egy sze- gériy honvéd, egy igen tiszteletre méltó magyar polgár családból, kit a múlt hó 30-án bocsájtottak el a szolgálatból. A szegény fiat deczember 1-sején látták Dorog és Lörincz között tartani haza felé; de haza sem érkezett, hihetőleg az esős idő és járhatlan ut miatt kimerült, az utat a setétségben alig egy negyedórányi távolságra a községtől — eltévesztette leülhetett pihenni és ott találták meg a szerencsétlent folyó hó 6-án este. Temetése 9-én ment végbe a család kétségbeesése — rendkívüli részvét és általános meghatottság mellett. A szegény fiú neve Szabó Józsejf, kár érte! igen jóravaló. becsületes fiú volt. Miről írjak még? Iskoláinkat az iskolakötelesek szergalraasan látogatják; gyermekeinket a járvány eddig még megkímélte; de nem kímélte meg a pénztelenség —< ez országos járvány — múlt évben felállított községi ismétlő iskoláinkat, ezt elvitte s még azt sem szabad mondanunk: requiescat in pace! mert szégyen ránk nézve, hogy egy 3000 lakossal biró község, 100 forintot sajnál megreszkirozni gyermekeink továbbképezéseért. Nsgos. — tanfelügyelő ur! méltóztatik tudni fiol fekszik Gyönk?!? és azt, hogy Gyönk egyúttal pósta állomás ia? Gyünk elöljáróságától pedig azt kérdem: rendén való dolognak tartja-e azt, hogy a vasárnap délutáni isteni tisztelet alatt a templom környékén vándor kintornás és a Hezitálást jelző dobszó emelje u hívek buzgóságát ? ! ? Isten velünk Kaposi. Különfélék. — Konyhádon a dalárda estélyt rendez, melyre az amerikai modorban szerkesztett meghívó következőleg hangzik: A „bonyhádi dalárda“ 1876. évi január hó 6-án a nagyméltóságu bonyhádi Perczel-családnak egész újonnan épült, „Arany oroszlánhoz" czímzett szállodájának pazar és pompás díszítéssel, ugysziute tündérfényü kivilágítással ellátott nagyszerű termében tánczczal egybekötött dalestélyt rendez, melyre t. nrasngod és családja tisztelettől méjíhivatik a rendező sóg által. Ezen a fentebb cziinzett palotaszerü szállodában tartandó első dalestély tiszta jövedelmének fele a helybeli önkéntes tüzoltó- egylet javára fordittatik. Beléptidij személyi nként 1 frí; karzati jegy 50 kV. Kezdete fél 8 órakor. Jegyek előre kaphatók: „Wéber és Kalupka“- féle kereskedésben. A müsorozat este a pénztárnál lesz kiosztva. Felül* fizetések hálás köszönettel fogadtatnak és hírlapikig nyugtaftatnak. — A tamási olvasókör folyó évi deczember hó 19-én tartá cvi zárgyülését, mely alkalommal az 1876. évre az egylet tisztikara következő eredmény nyel választatott meg: Elnök: Ágoston István, titkár és jegyző: Borsódy Lajos, pénz- és kŐnyvtárnok: dr. í’iringer József, ügyvéd: Papp Endre. Választmányi tagok: Forster Alfréd, Babits Mihály, Pevczel Béla, Szigwarth Ignácz, Pap Endre, Sporlagh Dániel, Koncz Lajos, Németh Ferencz, Barbac y Pál és Pap István, — Karácsonyfa. A szegzárdi alapnévelési egylet, mint minden évben, úgy az idén is kisdedovodájában gazdagon felszerelt karácsonyfát állított fel. — A rendezést ezúttal is az e téren fáradhatlan özvegy Stann Ferenczné és Eötvös K. Lajos teljesítették. A szülök nagyszámmal jelentek meg s a vendégkoszoru is díszes volt. A sok apró gyermek köriilállva a terem közepére állított karácsonyfát, bemutatá ének és szavallati képzettségét a jelenlevők nem kis örömére és mulatságára. — Műkedvelői előadás. Szegzárdon folyó évi deczember 31-én jótékonvczélra műkedvelői előadást tartanak, melynek müsorozata a következő : Műkedvelői előadás. Szegzárd 1875. deczember 31-én az uro- dnlmi nagvvemléglö termében, melynek tiszta jövedelme felerészben a szegzáidi tornász- és tűzoltó egylet, felerészben pedig a helybeli színtársulat segélyezésére fordittatik. I. Kukli p r é d i k á c z i ó k. Vígjáték egy felvonásban. Irta Mnser Cx. fordította Sz. K. Személyi k : Felek Mihály, kereskedő: Jurkovics Ottmár ur. Rózsa, neje: Hálinay Aranka le. a. Móka Bogdán, tökepénz'és : Schöner István ur. Dorottya, neje : T'-aiher Györgyike k. a. Gyöngyös Márton, ügyvéd; Szigeti» Gábor ur. Ilka neje: Kopácselc Mariska k. a. Pinczér; Nagy Béla ur. Történik : egy vasúti indóbázban. II. „Édes lánykán»“ és „Dal, bor, lány“ féifincgyes, Hubertöi. Éneklik: Schöner István, Szánd fii ér Antal, Geiger Gyula, Rüll Lajos, Jeszenszky Ákos és Jurko vies Ottmár. III. „Olyan a te dalod“ lassú és f:is, férfinégyes, Hubertöi Éneklik : Schöner István, Szandtner Antal, Geiger Gyula, Riill Lajos, Jeszenszky Ákos és Jurkovics Ottmár. IV. „Anyám — anyácskám“ kettős dal, Arnold Györgytől. Éneklik : Mayer Constantia k. a. és Schöner István ur. Zongorán kiséri okit: Kelemen Auróra k. a. — Belépti díj : Ülőhely 1 frt. — Allóhély 50 kr. — Karzati ülő- és állóhely 50 kr. Kezdete 7 órakor. — Czáfolat. Megl verestettünk a következő czáfolat közzététele végett. 1856. szám. A „Tolnamegyei Közlöny“ tisztelt szerkesztőségének Szegzárdon. Tisztelettel megkerestetik, miszerint becses lapjában a következő soroknak helyet adni ne terheltessék. Becses lapjának folyó évi deczember 15 én kiadott 50 ik számában megjelent czikkbeo az álli* tatik, bogy a foliigyelöseg német nyelven szerkesztett átiratot intézett volna Simcntornya községhez dohánytermesztési ügyben. Miután ra magyar állam pénzével fizetett tolnai m. kir. dohánybeváltó felügyelőség“ kizárólagosan a magyar állam hivatalos nyelvét használja : az említett czikk Írójának azon állitásn, hogy alolirt felügyelőség hivatalos ügyben n ás nvelvvel mint a magyarral élne, ezennel merő koholmánynak nyíl- vánittatik.*) Magyar kir. dohánybeváltó felügyelőség. Tolnán 1875. évi deczen.ber 1 ó 20 án. Dragon m. kir. pénzügyi tanácsos. — üirkdeu halál. Fontányi Béla a helybeli népbanknak volt pénztárnoka a lefolyt hét egyik napján este felé, hirtelen rosszul létről panaszkodván, még ugyanaz éjjel elhunyt. Minthogy a boldogult már előzőleg nem sokára bekövetkező halálát emlegette, önmérgezés gyanúja merülvén fel, a közigazgatósági hatóság a hulla felbontását rendelte el, de az eredmény nem felelt meg a feltevéseknek, mert a halál oka ve- gyészi elemzés nélkül megállapítható nem volt. — Verőfényes karácsony. Az idei karácsonyi ünnepek mását a legidősebb ember is hiúban keresi emlékében. A tél, mely a hó elején havazással s tartóé nagy hideggel köszöntött be, a hó vége felé annyira engedett előbbi jellegéből, hogy a hó teljesen elment s a föld fagya egészen kiengedett. Az ünnepnapok alatt pedig oly veröfényes meleg napok voltak, hogy az ember önkénytelenül a tavaszról álmodozott. Csak azután nirg ne bánjuk ! — tij politikai lap. A „Békésmegyei Közlöny“ politikai lappá alakult s pályafutását jövő évben megnagyobbított alakban és felemelt ái'ral kezdendi meg. — Értesítés. Van szerencsém a ^Táncz“ t. előfizetőinek tudomására juttatni,' hogy az 1876. évi január hó 1 töl zenemüfolyóiratom „Orpheus“ czim alatt fog megjelenni. A névváltoztatás azért történem!, minthogy az „Orpheus“ nemcsak tánezdarabokat fog közölni, hanem a zeneművészet minden ágaira kiterjeszkedik és így a t. közönségnek a legújabb dalművekből kivonatokat, classical és salondarabokat, valamint mű- és népdalokat fog nyújtani; t. előfizetőink pedig minden negyed évben 12 *) E tárgyban tisztelt simontornyai levelezőnknek engedjük át a szót. A szerk.
