Tolnamegyei Közlöny, 1875 (3. évfolyam, 2-52. szám)
1875-12-29 / 52. szám
oldallal több müvet nyernek. Legyen szabad egyszersmind tudatnom t. előfizetőimmel, bog} Tisza Aladár, ismert zeneszerzőt szerkesztő-társul sikerült megnyernem, úgy szintén uj munkatársaink közt a következőket elősorolnom, kik működésükkel az „Orphenst“ pártolni fogják. Ilyenek: Alföldi Imre, Állaga Géza, Erney J.» tanár, Fay Lörincz, Feledi Béla, Gobbi Honák, Hegedűs Endre, Hölzel Lörincz, Jo^effy Rafael, Káldy Gy. karnagy, Langer János, Mihalovits Ödön, Oláh Károly tanár, Púk seb Ferencz karmester, Seiler Károly, Tariczky Ferencz, Tisza Aladár, Them Károly, Zimay László karnagy, Zsaskovszky E., Zsaskovszky F. De minthogy ezután jobbat és többet nyújtani igyekszem, azon kérelemmel fordulok a t. előfizetőimhez, bogy uj vállalatomat ismét pártfogásukban megtartani, valamint a hátralevő előfizetési pénzeket beküldeni szíveskedjenek. Az „Orpheus“ havonkint kétszer, és pedig minden hó L-én és 15-én 8—8 oldal tartalommal; és sestetikai czikkeket, kritikákat, valamint á zenevilágban előforduló eseményeket tartalmazó borítékkal fog megjelenni. Előfizetési föltételek: Egészévre 4 frt. 50 kr. Félévre 2 frt. 50 kr. Negyedévre 1 frt. 30 kr. Egyes szám ára 30. kr. Gyűjtőknek 10 beküldött előfizető után egy tisztelet példányny'al szolgálunk. Előfizetési pénzek legczélszerüebben póstai utalvánnyal küldendők az alább kitett kiadó-hivatalhoz. Budapesten, 1875. évi deczember hó 1-ód. Goll János, az „Orpheus“ (ezelőtt „Táncz“) kiadója II. kerület főuteza 20. szám. — Selmeczröl, hol megyénk több fia tanulmányait folytatja, írják nekünk : T. sznkesztÖ ur! Az akadémiai ifjúság kebelében legújabban nevezetes mozgalom indult meg, mely annyival inkább érdekelheti Tolnamegye közönségét, mivel épen e megye egy kiváló fia R. F. volt e mozgalomnak részben megindítója, fökép pedig irányadója, ki szóval és tettel egyiránt buzgó s fáradhatatlan terjesztője a magyarság érdekének ezen, erősen idegen elemekkel kevert városban. Tanúja ennek az újév kezdetével meginduló általa szerkesztendő „Selme.cz“ czímü lap, tanúja továbbá az ak. magyar ifjúság tömörülése — egyesülése. S ez egyesülésről legyen szabad egy néhány szót szóllanom. Már a „Tolnamegyei közlöny“, ha jól emlékszen, •— júniusi számában, — volt az itteni társulatok szelleme ismertetve. Ismeretes onnan, hogy volt három társulat s hogy ezek közt az „általános társaság“ a Schaeh-társasággal (a Bur- schensehaftal) jóformán összeforrt — s valóban csak „pictus masculus“ volt, melyet a furfangos burschok igen jól tudtak a maguk hasznára kiaknázni. E névvel ugyanis sok oly magyar fiút sikerült odacsalni, ki tán különben irtózott a Schachtól, avval hitegetvén őket, hogy nem szükséges Bur- schenschaftba, csak az általános társaságba lépni, az „olvasóköru-belieket pedig valóságos ördögöknek festették le előttük. De csak addig éltek velük barátságban, mig a tagsági díjat le nem fizették s azután úgy bántak velük, mint Fieskó a szerecsennel: „Der Mohr hat seine Pflicht gethan, der Mohr kann gehn“; — s közvetve vagy közvetlenül folytonos secaturáiknak voltak kitéve mindaddig, mjg vagy felavattatta magát Fuchsnak vagy ha nem, hideg közönnyel mellőzték, mint egy lenézték. E nemes maguk viseletének s általában társas életüknek idegen bűze, visszataszító ínodorának közvetlen kifolyása volt, hogy az általános társaság tagjai, szám szerint 28-an kiléptek körükből s az olvasókörrel, mely az idén csak 35 tagot számlált, — egyesültek egyT külön, úgy nevezett „Selineczi bányász- s erdész akadémiai magyar társasá g“-gá. —E szerint az „általános társaság“ feloszlottnak tekinthető, mely különben sem volt érdemleges elnevezés, mert úgy hiszem, bármely intézeten akadémián, hol az Összes ifjúság nem egy, hanem két társasággá van szétoszolva, melyek egymástól egészen különböző s önálló alapszabályokkal bírnak, nem lehet „általános“ társaságról szó, mely elnevezés feltételezi, hogy egyik társaság a másiknak legalább is fiók társulata, a miről itt szó sem lehet. Hogy az egyesülés oly könnyben s gyorsan ment végbe, az megint R. F. tevékenységének s finom tapintatának köszönhető. Az általános társaság kilépése történt 12-én s ma már az új társaság kész alapszabályai ny’újtattak át az akad. igazgatóságnak. E rövid idő alatt történtek mindkét részről alkudozások, bizottságok kinevezése, alapszabályok készítése s egv egészen új társaság szervezése. Csütörtökön, azaz deczember 16-án 6—8 óráig tartatott az alakuló közgyűlés a Marschalkóház nagy termében, a legnagyobb hidegben, de annál melegebb részvét s óriási lelkesedés mellett. S mi volt természetesebb, minthogy e lelkesültség indító okát, — a gordiusi csomó ily gyors megoldóját R. F-et közfelkiáltással elnökké válosztottuk. Utánna a többi hivatalnokok titkos szavazattal választattak meg s oly jól, hogy egyik fél sem érezheté magát mellőzve, miután az egykori „akadémiai olvasókör“ alapszabályai alapján készült új alapszabályok felolvastattak s csak igen csekély módosítással jóváhagyattak. De az egész választást megelőzőleg R. F. előbb megható szavakban búcsúztatta el az olvasókört, — mint annak elnöke, — hogy annak feloszlásával egy erősebb társasággá egyesüljünk. Az uj társaság alapszabályai ma terjesztettek fel az akadémiai igazgatóságnak s most várjuk a végzés eredményét. Kételyek merültek fel, vájjon a „magyar társaság“ czim nem fog-e az igazgatóság részéröl ellenzésre találni, a nemzetiségi kérdéssel hozva azt összeköttetésbe, amennyiben épen most az akadémiai polgárság oláh ré- ;sze kérvényt nyújtott be, egy oláh társaság létesítése végett, mely kérvényük természetésen vissza lön utasítva. De ért részemről ebben semmi akadályt nem találok, sőt épen ily kapcsolatban helyesen el nem ítélhető e czim, a mennyiben itt nemzetiségi kérdés nem forog fenn.-« — mint Tisza Kálmán, belügyncinisterünk, egyik országgyűlési beszédében maga is kijelenté — „Magyarországon van több nemzetiség, de nemzet csak egy van és ez a magyar“. Ez elnevezes tehat teljesen jogosult s jogosult különösen s épen nem szükségtelen elnevezés jelen esetünkben, a mennyiben épen az akad. ifjúság kebelében egy idegen származású, nemzetiségi „Burschenschaft“, mely csak „a Rajna mellekén termett dalokért tud lelkesülni“, — él és virágzik s a város csendjét éjjelenként éktelen lármával riasztja tovább, — virágzik pedig egy ma. gyár állami intézeten s most kérdem, hogy ezzel ellentétben szükségtelen, sőt elvetendő volna egy a haza nevét viselő, a hazáért lelkesülő társaság? — Úgy hiszem további fejtegetés nélkül is világos lehet mindenki előtt, hogy egy magyar ifjakból alakult társaság, melynek keb-< lében csak magyar érzelmű fiatalság van: — méltán nevezheti, magát „magyar társaságnak“ megkülönböztetésül egy idegen nevet viselő társaság ellen, melynek, habár — sajnos — vannak ugyan magyar származású tagjai, de — a mi még sajnosabb nem minden tagja viseltetik barátságos indulattal a magyar nemzet iránt, sőt avval ellen tétes állást foglal el. F. J. _ Megjelent: Levél szerinti oktatás a németnyelv öntanulására. ír ja és kiadja Róder Adolf. 8-ik füzet. Az egész mű 40 levelet foglal magában és két tanfolyamra van beosztva. Egy-egy levél ára 20 kr. egy egész tanfolyamé pedig csak 3 frt o. é. Megrendelhető minden hazai könyvárusnál vagy a szerzőnél Szombathelyen. E díszesen kiállított folyóirat az eléggé ismert Toussaint-Langenscheidt tarmódszert vette alapul és a németnyelv alapos megtanulását a legrövidebb idő alatt bizto- sitja. — Sylvester estélyt rendezend a tolnai casinó-társulat folyó évi deczember 31-én jótékony czélra, zene melletti sétával és tombola-játékkal, — melynél csinos és használható tárgyak leendenek kisorsolva ekép: 2 ámbó, 3 ternó, 4 quaternó, 5 quinternó nyerend egy-egy tárgyat, végre egyet a tombola. Kezdete 7 órakor. — Belépti díj: egyes egyén 1 frt, melyért kap egy sorstáblát; családnál a második egyén 80 kr, a harmadik 60 kr, a negyedik 50 kr, az ötödik és a többi 40 kr. Mindenki egy sorstáblát kap. — Eltűnt postás. Mátyás János harczi levélhordó folyó évi deczember 21-én Medinára küldetvén, a levelekkel együtt nyomtalanul eltűnt. Neje csak reá harmadnap tett jelentést kimaradásáról s a rögtön megejtett nyomozásból valószínű, hogv Mátyás János, mint az utón levő vérnyomok igazolják, meggyilkoltatott. Holttestét még ez ideig felfedezni nem sikerült. — Piacziár. Szegzárdon 1875. évi deczember hó 24-én. Gabona: Búza egy mé**ö : 4 frt 50 kr. Kétszeres egy mérő: 3 frt 50 kr. Rozs egy mérő : 3 frt. Árpa egy mérő: 2 frt 50 kr. Zab egy mérő: 2 frt 10 kr. Kukoricza egy mérő: 1 frt 80 kr. Burgonya egy mérő: 80 kr. Liszt Szinliszt egy mázsa: 12 frt. Zsemlyelizst egy mázsa: 10 frt. Kenyérliszt egy mázsa: 9 frt. Derczeliszt egy mázsa: 8 frt. Főzelék-féle. Ris egy font: 20 kr. Búzadara egy iteze: 12 kr. Árpakása egy font: 20 kr. Borsó egy iteze: 16 kr. Lencse egy iteze: 10 kr. Bab*egy iteze: 10. kr. Köleskása egy iteze: 8 kr. Széna. Kötetlen egy mázsa: 3 frt. Kötött egy mázsa: 3 frt 20 kr. Szalma. Ágybavaló zsuppszalma egy mázsa: 1 frt. 67 kr. Alomszalma egy mázsa: 1 frt. Tűzifa. Cserfa egy öl: 16 frt. Tölgyfa egy öl: 14 frt. Puhafa egy öl: 9 frt. Lárnpaolaj egy font: 28 kr. Fagygyugyertya egy font: 34 kr. Szappan egy font: 24 kr. Nyers fagygyu egy font: 20 kr. Hús. Marhahús egy font: 22 kr. Juhhus egy font: 18kr. Sertéshús egy font 28 kr. Szalonna egy font: 40 kr. Disznózsír egy font: 50 kr. Marhazsir egy font: 50 &r. Felelős szerkesztő: Boda Vilmos, ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ ♦ ♦ * ♦ ❖ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ Eladási hirdetmény. *1 Özvegy Enyeter Frigyesnő, Wolszinszky- Enyeter Mária és Enyeter Frigyes tulajdonát tevő s a szegzárdi 148. számú telekjegyzőkönyvben 6573. és 6522-ik hr. szám a. felvett körülbelül 9 hold jobb-remetei szöllő-birtokok szabadkézből eladandók lévén, — a venni szándékozók eziránt Gőzsy Ferencz gondnok, avagy Háry László úrral értekezhetnek. ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ (75. 3—1) \ Szegzárd, 1875. Nyomatott Ujfalusy Lajosnál.
