Tolnamegyei Közlöny, 1875 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1875-12-22 / 51. szám

póttagok: Georgievics Pál éa Garay Antal. Ezen vá­lasztmány kéretett fel azután, hogy az egylet jövő létezhetése iránti tervet készítve, azt a közgyűlésnek mutassa be. A kezdet tehát meg van, most már csak előre! Bartinai. A mi szegénységünk. (Folytat&s.) Lényeges szerepet játszanak a mezei gazdaságban a legújabb időben a gépek, — külföldön főleg Angolországban a legtöbb munkát már gépekkel végzik, mi által erőt, de különösen időt kiméinek meg. Hogy az idő pénz, ezt sokszor hallottuk és olvastuk; de valódi értelmére még fel alig emelkedtünk, — pe­dig ha valakinek szüksége volna ezt megtartani, soha el nem felejteni a magyarnak leginkább. Mi magyarok nyers termelők e különösen gabona-termelők vagyunk. Gabona termelő ország rajtunk kivül kiválókig Oroszország, Rumania, némi tekintetben Németország, — leginkább pedig i^szuk-Amerika. Ha ez orszá­gok éghajlatát s körülményeit a mienkkel Összehasonlítjuk: úgy találjuk, miszerint mi azon szerencsés helyzetben vagyunk, hogy gabonánkkal Európa piaczán — pedig földrészünknek meglehe­tős gabona szükséglete van — legelőszőr megjelenhetnénk, mi­vel nálunk az aratás akkor már rég bevégződött mikor máshol f — kivévén az egy Rutnaniát — alig kezdődött el. Es még is mit mutat a tapasztalás? Mi is csak akkor érünk Európa gab- napiaczára, mikor mások és mivel vicinális vasutaink teljesen hiányzanak s meglevő közlekedési eszközeink egészen primitiv állapotban vannak: a mi gabonánk alig hozza be a termelési költséget, a mitelibb 10—12%-al drágábban el­adhattunk volna, kénytelenek vagyunk elvesztegetni. Ezen ca- lamitáson pedig némileg segíthetnénk gépeknek szerzése, al­kalmazása által. Hogyan gazdálkodunk most? Mint ezelőtt 50 évvel. Arató gépeinket pótolják a részes aratók, — kik ha velük kétszer háromszor a biróság előtt megfordulni nem kell — elvégzik aratásunkat 3 — 4 hét alatt. De ez még csak hágy- ján, — az aratás megtörténte után a takarodás betart másik 2—3 hétig, úgy hogy mire betakarodunk, körülbelül augustus 10-ke van. Ekkor még készülődünk vagy gépre várunk — mert még máshol nem végzett — mire nálunk végez: be­érünk September közepére, mikorra már versenytársaink is ott vannak a piaczon. Magyarország akkor értékesíthetné gaboná­ját igazán, ha augustus közepére piaczra tudná szállítani, pe­dig ezt igen könnyen meglehetne tenni. Legyen uraságainknak, ha már aratógépet szerezni nem akarnak, elegendő fogatuk, _ hogy a learatott gabonát az aratás megkezdése után legföllebb egy hétre tudják be hordani a gép alá »azonnal küldjék piaczra, igy mire a külföld odaér, mi az első szükségletet ki- elégítettük s megvan munkánk díja. A bérlők nagyrésze így cselekszik, nem is bánja meg, ne is szégyeneljünk mástol tanulni. Azonban a magyar tanulni nem igazán szeret. így van az­tán, hogy a mit lehetne azt nem tanuljuk meg, P^dig azt is megtanulhatnák főuraink, hogy még őket is nagyon meg. huzza a sok belső cseléd. Ha fóuraink valamelyik palotájá­ba bemegyünk: alig tudjuk magunkat tájékozni, mit csináljunk a rengeteg cselédséggel. A mint belépünk, t. i. a fővároson a főúri palotába, ott van mindjárt a kapus ókori öltözetével, —. van olyan gyönge szivü polgár-atyafi, ki magának a főárnak gondolja. Ha beljebb megyünk az elfogadó teremig, legalább találkozunk 5—6 belső cseléddel, mert a belső cselédség főára­inknál igen sokszor háromszorozza a családtagok szá­mát. Szokott lenni ugyanis: komornyik, inas legalább kettő, ha fiú gyermekek vannak 3, — komorna, egy szobaleány, nem kettő, kulcsárnő, szakács, vagy szakácsnő — főző leány­nyal, 2—3 konyha szolgáló, 2—3 mosóleány, egy szoptatós dajka, egy száraz dajka, vagy bonne és egy mindenes. Ezek száma összesen: 15—18 személy', — a család pedig legíöllebb 5—6 tagból áll. Az említett cselédeken kivül szokott még lenni egy vagy két parádés kocsis, 2 igás kocsis, 1 telienes, 1 ker­tész 2—3 bojtárral, ezek rendesen konvencziót húznak, bel tar­táson nincsenek, de a háztartás szolgálatára vannak felfogadva. A cselédeken kivül van még rendesen társalkodónő, nevelő vagy nevelőnő, mert a legtöbb magyar four — a külföld nagy részének példáját nem utánozva — nem s z e r e t i n y i 1 v á n o» i s k o 1 á b a j ár a t n i gyermekét. No de! ez Ízlés d »Iga. — Most már nézzük meg, mibe kerülhet egy ily háztartás? A cseléd fizetése átlagosan 7 írtjával (pedig ennél több ám) ha­vonként 102 frt egy évre 1224 fit, kosztja legalább is 1600 frt == 2824 frt, a libériával együtt felmegy 3000 írtra. Egy kö­zönséges háznál, hol 2—3 cseléd van, a háztartás beleszokott ke­rülni (tapasztalásból tudom) 120 írtba, miből '/4-ed rés? esik a cselédtartás s fizetésre. Ez arányt véve fel, az a főúri háztartás, hol a cselédek az említett számban vannak bele kerül 12 — 15000 írtba, — pedig a mely főurnak háztartása ennyibe kerül: annak kell lenni legalább is 2—3 annyi jövedelmének; mert a háztartás a főúri életnél majd alig jő számításba, az ezenkivüli igények: ruházat, főúri kedvtöltések, utazási, fiirdó'i élet az, a I T Á R C Z A. Levelek a szerkesztőhöz. XI. Katona dologok. (Vége.) Megérkezik a rekruta szerencsésen ezredébe. Beviszik a magazinba elébe tesznek egy vörösszinü, két ágú szörnyeteget, a miről nem lehet tudni bizonyosan, hogy lugyogó-e, nadrág-e, salavári-e, vagy pedig ke­ményített paradicsom szósz. Aztán rábízzák, hogy húzza fel. Persze ak­kora neki, hogy lakót fogadhatna bele. Ehhez a szörnyeteghez jár u még egy másik monstrum is, a mi ha csizmának nem hínák, ladiknak is beillenék. Felrántja hát a rekruta s annak éppen nem ő az oka, hogy a csizma megijedve a vörös szörnyetegtől, igyekezik száraival mentül messzebb távozni az inaktól; minek következtében köröskörül akkora hézag tátong, hogy egy három hetes malaczot bízvást bele lehetne dugni. A mente egy kicsit nagy, a piros sapka meg a fülekkel óhajt közelebbi barátságba jönni, — hanem hát ez se baj. Kimegy a gyerek az utczára, meg vesz egy szál „verzsiniát“ kihúzza belőle a szalmaszálat, a füle mellé dugja, rágyújt — s kész a katona! Lassanként neki bátorodik. Látja, hogy nem harapják le az orrát, ső* egy egy humánusabb „tiszt uru még a vállát is megveregeti s báto­rítja. Pajtás is akad elég. Mind jó magyar fiuk. Itt van a Gyuri komája is, a ki már „czukfireru és „eksztra mundurban“ büszkélke­dik. Megtanul aztán lovagolni, kardot forgatni, szalutálni. Megérti, hogy mikor azt mondják: „rekszezum“, az azt teszi, hogy: „hajszu, mikor meg azt mondják: „linkszumu az meg azt jelenti, hogy: rcsáli.u Csinosan tisztán kell járni, hanem bizony nem igen biztatgatják, hogy fi bö uniformist igazitassa a testéhez. Jobb az igy. Egy az, hogy kényel­mesebb, más meg hogy nem szakad olyan könnyen. A bő nadrág tiszta haszon az államnak. Hehj öcsém János! Mikor az édesapádat besorozták „Lik István“ vagy „Ráczkötröcz huszárnak, de megtapogatták volna rajta a mogyo­rófa pátczával azt a hő nadrágot! No de a gyerek nem is igen zúgolódik. Egy párszor vét a regle­ment ellen, kap érte egy kis gyönge áristomot, — aztán máskor tudja magát mihez alkalmazni. Katona dolog volt. Mikor már egy kissé he­lyen érzi magát, ir haza szüleinek. „Istentől minden jókat kívánok! Kivánora, hogy ezen egy pár rend írásom fris jó egésségben találja édes apám uramat, édes anyámot meg az egész famíliái tsalárdot. Tisztöltetem friss jó egésséggel rp in nyájukat, az Orsi húgomat, a Pisti öcsóinet, a Mihály bátyámat. Köszöntetem friss jó egésséggel Julis áugyomat, Kerekes János bátyámékat, meg a Józsi komámat. A Cserepesék Zsuzsijának mongyák meg, hogy köszöntetem sok jó egésséggel, ne felejtkezék el rnllam. Egésségem hála Istennek van, melyhez hasonlót kívánok kigyelineteknck mint közönségessen. — Hanem a „Strapáczió“ nagy. Most következik áz „e k vetáczió.“ Küldjenek egy pár frtot, mert nagy szükségein van rá, — már le is „p ingáltattam“ magamat; itt kálóm a formámat. A levelemnek küldjék hamaros máss át. Ezzel maradok szerető fiuk Johann Bó­dé ki, közvitéz. Az átreezomat igy írják: 8. huszár regement. 1-ső kompánija. 3. ezuk. Itthon aztán házról-házra mutatják a Jáno3 gyerek formáját. Igaz, hogy az orra duplát mutat, hanem az uniformis gyöngyén áll! Rámába teszik, — felakasztják az „első házba“ a tükör mellé, — keresztbe tesz­nek felette két pávatollat s anyjuk valahányszor csak ránéz elmoso­lyodik, aztán könnybe lábbadó szemeit törülgeti a köténye sarkával. . ■ A három év hamar elrepül. Haza jön a János gyerek. Tekintete bátrabb, tartása egyenesebb. ■— Extra ruhában parádórozik. Meg is ér*

Next

/
Oldalképek
Tartalom