Tolnamegyei Közlöny, 1875 (3. évfolyam, 2-52. szám)
1875-12-15 / 50. szám
50. szám. Szegzárd, szerda deczember 15-én. Harmadik évfolyam 1875. Előfizetési díj: Egészéire .............................. 4 frt. Fé lévre .................................. 2 frt. Megjelen minden szerdán. Egyes példány ára 10 kr. Riadóhivatal: Szegzárdon Széchenyi-utcza 172. szám. Szerkesztői iroda: Fejős-ház. Hirdetési díj: Háromhasábos petit sor 10 kr. Bélyegdíj minden igtatáskor 30 kr. Szegzárd, ]875. deczember 14. Hogy az általános közműveltség egyedüli emeltyűjét a jól szervezett tanodák képezik, — elvitázkatlan tény, sőt bátran merjük‘állítani: hogy azok mennyisége és minősége a lakosság értelmiségének s műveltségi fokának hévmérője. Mint a villám a láthatárt, úgy futotta be városunkat azon örvendetes hir, hogy régóta táplált reményünk teljesedésbe ment. A nflgyméltóságu m. kir. vallás és közokt. ministerium folyó évi 27823. sz. a. kelt magas intézvényével létesíté, mit éveken keresztül küzdve, — önmagunktól s saját erőnkre támaszkodva — létrehozni képtelenek valánk. Kettős az öröm, mert ezúttal nem csak 4 osztályú fitano- dát nyerénk, hanem leánygyermekeink számára két osztályú felső népiskolát is. Nem tennénk az igazságnak jó szolgálatot, ha meg nem emlitenők, hogy hivatottaink már évek előtt többszőr jövének össze valamely ily magasabb tanintézet létesítése czéljából • de bár mennyi jóakarat, bármennyi jó szándék és áldozatkészség nyilvánult is részökről: zilált anyagi viszonyaink lehetetlenné tevék, mit a nemes törekvés s páratlan buzgalom teremteni óhajtott. Pedig nem mondhatnók, hogy lakosaink szives áldozatkészségre nem ajánlkoztak volna. Midőn ugyanis mintegy 7—8 év előtt a reálgymnásium felállítására önkéntes adományok gyűjtettek, alig maradt el valaki a felszóllitottak közöl, hogy tehetségéhez képest 10, 20, 50, 100 frtot, sőt még ennél nagyobb összeget is 'alá nem irt volna s igy alig néhány napi gyűjtés után 9000 írtnál több ajánltatott fel e czélra. A magyar nemzet áldozatot hozni tudó nemzet s eléggé mutatja a történelem, hogy nem csak pénzét tudta a válság perczében az áldozat oltárára letenni, hanem oda adta egész vagyonát, oda adta gyermekét, vérét, életét s mindenét mivel bírt, csakhogy gyalázattól mentse meg megszentelt porban nyugvó őseinek dicsőséggel kivívott nevét. Azért nem is akarunk hitelt adni ama rósz nyelveknek, kik azt hiresztelik, hogy némelyek az ezelőtt 7—8 évvel a reálgymnásium szcímára önként felajánlt s aláirt összeget a polg. iskolától visszavonni akarják azon érveléssel: hogy ők azt más tanintézetre ajánlák oda. Most már szeretném az illetőket — ha csakugyan vannak — megkérdezni: ugyan mi czéi indította őket, vagy mi jó lélek lakozott bennök, mikor azon néhány frtot aláírták? Neni-e az, hogy gyermekeik számára egy felsőbb tanintézetet állítsanak, hogy ne kelljen szegényeket oly korán a szerető anya szivétől elszakítani, idegen kezekre bízni s nagy pénzáldozat kíséretével messze távol elvinni, hogy maguknak megszerezhessék mindazon ismereteket, melyekre egész életükön át fentarthatás tekintetéből szükségők van? S íme, a czélt elérve látjuk, — csupán az eszme valósítása van hátra még, hogy az óhaj megszűnjék jámbor óhaj lenni. Ezentúl már saját tűzhelyünknél melengethetjük szeretett gyermekeinket; őrködő szemünk folyton kisérheti s aggódó keblünk körülötte doboghat óva, intve, oktatva, vezetve őt az élet rögös viszontagságain keresztül; — ki lenne tehát oly szűkkeblű, ki néhány forintját ily szent czél rovására azon kifogással: „hogy nem polgári iskola, hanem reálgym- ná8Íumra adta“ — visszacsempészni akaija? > A polgári iskola — azt mondhatni — lényegében ugyanaz a |ai a reálgymnásium s hogy még inkább meggyőződjünk, vessünk egy futó pillanatot az 1868. évi 38. t. ez. 74. §-a alapját a vallás s közoktatási ministerium által készített tantervié s qztán hozzuk párhuzamba akár a reál, akár a gymnásiumban tanított, illetve előirt tárgyakkal. a) Kötelezett tantárgyak a polgári iskolában. 1. Hit- és erkölcstan. 1 a) olvasás és nyelvtan, b) irály tan. c) irodalom és ismertetés. í. ^ la) német nyelv magyar fiuk számára. 3. Hazai más nyelv : ’ ,. AT , £ _ J Ij. b) Magyar nyelv nem magyar nuk szamara. la) számtan és mértan. 4. Menyiaégtani tárgyak : j b) kBnyvv;tel " ^ , l a) földrajz. 5. Történeti tárgyak: < b) történelem. I c) statistika. ( a) természetrajz, b) vegytan, c) természettan. d) mezeigazdaság vagy ipartan. 7. Jogi tárgyak: köz-, magán- és váltójog alapvonalai. I á) rajzolás, b) szépírás, c) éneklés. 9. Test- és fegyvergyakorlat. ' tárgyak b) Rendkiviili tantárgyak. 1. Latin nyelv. 2. Franczia nyelv. 3. Angol nyelv. 4. Zene. Összehasonlítva az imént elősorolt tantárgyakat a reál vagy gymnásiumban tanitottakkal, — világosan látni fogjuk, hogy egy és ugyanazok. E szerint a polgári iskola növendékei bármely osztályról nyert bizonyítvány előmutatása mellett felebbi osztályra, legyen az gymnasium vagy alreál — fel fognak vétetni.*) A polgári iskola tehát valóságos, — ha úgy tetszik — reálgymnásium; s épen ezért nem hinnők, hogy találkozzék oly csodalény, ki nem magáért az intézményért lelkesül, hanem annak hogyan és mikénti elnevezése mellett szegleteskedik. Ilyenről ugyancsak azt kell feltennünk, hogy az aláirt összegnek lefizetésére nem számított soha, hívén, hogy ez csak örökös terv marad. *) 1868. deczember 10-én hozott s a király által megerősített rendelet. Lásd a ministerium által kibocsájtott tanterv 8l-ik lapját.
