Tolnamegyei Közlöny, 1875 (3. évfolyam, 2-52. szám)
1875-09-08 / 36. szám
15. A szavazás közfelkiáltással, vagy 10 tag kivánatára — névszerint történik ; a közgyűlés azonban esetenként titkos szavazást is rendelhet el. Jegyzet. Elnök, igazgató, titkár és felügyelő-bizottság 1 évre, az igazgató-választmány pedig 2 évre választatok, ez utóbbi úgy, hogy fele minden évben (először kisorsolás utján) kilép és évenként kiegészíttetik. 16. .§. Közgyűlés teendői: a) elnök, igazgató, titkár, az igazgató-választmány s felügyelő bizottság tagjainak választása; b) elintézése az igazgató-választmány és a felügyelő-bizottság jelentéseinek az üzlet- és ügyvitelről; c) a mérleg megállapítása ; d) határozás az egylet érdekében tett indítványok és előterjesztések fölött. 17. §. A közgyűlés jegyzőkönyvét elnök, titkár és esetenként kiküldött 3 tag hitelesíti. IV. FEJEZET. Igazgatás, feiügyelés, ügykezelés. 18. §. Az igazgató-választmány áll az elnök, igazgató, titkár és 8 választmányi tagból. Határozathozatalra 5 választmányi tag együttléte szükséges. Szavazategyenlőség esetén az elnök döntő szóval bir. 10. §. Az igazgató-választmány hetenkint rendes ülést tart, melyre a tagok meghívás nélkül jelennek meg. 20. §. A választmány szerződik a szállítókkal; kibocsátja a pénzjegyeket; választja a pénztárno.kot;• megszabja ennek jutalomdiját a tiszta haszon bizonyos °/0-ában; kezelési utasittást állapit meg és e szerint látja el az üzletvezetést; felfogadja a segéd- és szolgaszcmélyzetet, felveszi a tagokat, megtagadó végzése a közgyűléshez fellebbezhető lévén; egyes tag számára — legfeljebb 1 havi — hitelt nyithat; tagok kizárása iránt indokolt határozatot hoz, mely a közgyűléshez fellebbezhető. 21. §. Külön üzlet nyitása iránt a választmány előterjesztésére a közgyűlés határoz, mely előre is meghatalmazhatja a választmányt annak idején üzletnyitásra. 22. §. A pénz és pénzjegy-készlet kezelése, őrizete, gyümölcsöző elhelyezése, évnegyedenkint mérleg készittése, és ennek, úgy minden indítványnak a közgyűlés elé terjesztése szintén az igazgató-választmány munkakörébe tartozik. Jegyzet. A pénzelhelyezés mindenkor legfeljebb 3 havi le- j járatra történjék. Ha a pénz-készlet s az üzleti viszonyok engedik ily rövid Íjjárattal előleg is adható a tagoknak, kellő biz- tositték mellett, meghatározott kamatra, s legfeljebb törzsbetéteik ötszöröse erejéig. 23. §. A felügyelő bizottság az üzletkezelést és a könyvvitelt állandóan ellenőrzi, a hiányokat pótlás végett a választmányhoz be vagy felelősségre vonás czéljából a közgyűléshez felterjeszti; az üzletkimutatást és mérleget felülvizsgálja s erről a közgyűlésnek jelentést tesz. 24. §. Elnök az egyletet hatóságok és egyesek irányában képviseli; a köz- és választmányi gyűléseket összehívja, vezeti, a határozatokat kimondja, — és végrehajtásukról gondoskodik. Igazgató az elnök helyettessé; az üzlet belkezelésének irány ozója és ellenőre, — választmány ide vágó határozatainak végrehajtója. Titkár a köz- és választmányi gyűlések jegyzőkönyvét és az egylet hivatalos levelezéseit vezeti. Pénztárnok a választmány utasítása szerint jár el a pénzek és pénzjegyek kezelésében, az üzletvezetésben és a kettős könyvvitelben; a számzást évnegyedenkint lezárja s a mérleget elkészíti; a levelezést az igazgató rendelése szerint végzi. 25. §. A választmány és felügyelő-bizottság tagjai, úgy az elnök, igazgató, titkár és pénztárnok egyleti szállító vagy vállalkozó nem lehet. V. FEJEZET. Az egylet feloszlása. 26. §. Feloszlik az X-i Fogyasztási egylet :* a) ha e czélból összehitt rendkívüli gyűlésen jelenlevők által az összes tagok törzsbetétei után jogos szavazatoknak legalább 3/4 része képviselve lévén — e közgyűlés a szavazatok 3/4 részével a feloszlást határozza. b) ha a tagok száma 30-ra olvad le. 27. §. A felszámolásra a zárközgyülésen bizottság küldetik ki; ez a törvényszerűen eszközölt felszámolás után mutatkozó vagyon l/& részét a zárközgyülés által kijelölt helybeli közművelődési czélokra osztja fel, 4/5 részét pedig a tagoknak törzsbetéteik arányában szolgáltatja ki. Kurta. Különíélék. — Véres verekedés. A báttaszéki polgárlegények kezdik megirigyelni az agárdiak dicsőségét, hol alig múlik el egy hét verekedés nélkül s egész csapatokban indulnak egyik másik legény társuk meg- páholására. így folyó évi augustus 22-én éjjel Liebhauzer Mihály és Rohr Péter a Müller-féle korcsmánál több társaikkal meglesték Schmidt János ottani polgárlegényt s midőn ez a korcsmából kijött, neki esve, öszevisz- sza verték csak azért, mert a verekedéseknél nem szokott velük tartani. Ugyancsak folyó évi augustus 28-án éjjel Liebhauzer Mihály, Werner Márton, Rohr Péter, Mayer Bálint, Herman János, Peskó József, Jokl Antal és Mayer Sebestyén, durungokkal és botokkal felfegyverkezve az utczákon végik járkáltak s Pál Jánost keresték, kit nyilatkozatuk szerint- agyon akartak verni. Sikerült is nekik Pál Jánost az utczán elfogni s úgy agybafőbe verni, hogy az életveszélyes testi sértéseket szenvedett. A hevesvérű teutoburgi utódok a szegzárdi kir. járásbíróság börtönében elmélkedhetnek most a vig élet múlandóságáról. T Á R C Z A. Adatok Tolnavármegye történetéhez. i. Általános eszniélkedések. (Bírálatul megyénk monographusának ajánlva.) (F oly tatás.) A munkát különben, — egyéni nézetem szerint, — következő korszakokra kell osztani : I. Az őskor. Kezdete meg nem határozható, végét a rómaiak betelepüléséhez helyezem, hol már némi fény vereng. Nem historicus Írja e részt, az ő terén e korszakban áthatlan sötétség uralg; a tollat archeológusnak kell kezébe venni, geológus fogja működésében támogatni. Nagyrészt csak ezután számba veendő kökorszaki leletek vannak hivatva jellemezni ez őskori lakosságot, mely először szálta meg a buja növényzet, ösállatok által elfoglalt mocsaros vidéket. Bronz korszaknak kellene jellemeznie a lakosság terjedését, az agyagmüvesség első nyomaival neki kellene a cultura lassú előre haladását tanúsítani. Valamivel a rómaiak előtt bírjuk megnevezni a nép nevét, melylyel folynak a véres küzdelmek Pánnonia területéért. E harezok némi részleteire is következtethetünk már az ideiglenes felhányt várak, váracsokból, milyeneket már régen észleltem Rántó, Ke ér, Wetény, Attala vidékén. II. Következik a második korszak a legelső s tán azóta soha el néni ért culturális virágzás első kora, midőn a románok, vandalok lakták majd 5 századig Tolnamegyét, Pannónia Inferiort. A Duna-vonalon levonuló nagyszerű várrendszer, erősített Sió-, Kapos-, Koppány-völgyek, a Duna mentén elterülő neves, s a nyugatnak eső névtelen városok maradványai, ezeket összekötő útrendszer: mind terjedelmes említésre hivatottak itt Tolnamegye történetében. Ez adatok egy részét a már régen kiadott latin, német, olasz munkák, más részét a különféle múzeumokban szétszórt, egyesek birtokában levő leletek, de főrészét ismét a személyes utánjárás, tapasztalatok utján szerzett ismereteknek kell tennie. III. Mint setét zivatar, vonul ez élénk élet fölé a népvándorlás, homályba burkolva, romba döntve mindent; ez a népvándorlás kora. Egypár történetiró töredékes feljegyzése, onomastika, pogányvárak képezik itt a munka tárgyát, ismét képzettebb archeolog, mint történetírót igényelve. Személyes tapasztalatok fogják újból beszerezni az adathalmazt. E helyen egyedül az atsai, Regöly területén álló nagyszerű po- gányvárakra utalok, mely utóbbi ismertetését szép fametszvénnyel is illus- trálva legközelebb tudós Rómer Flóristól várhatjuk. Győré, Györköny (ad normám Várkony) ott létező avar győrökre utalnak, Mado-tsa, Decsen-tse, Martin-tza e tekintetben kétséget szintén fenn nem hagynak. IV. E korszaknak, melyet avar, majd frank uralom fejez be, a Magyarok betelepülésének kora vet véget s ezt kiterjeszthetni N.-Lajos uralkodása végéig. A betelepülésnél a csekély történeti útmutatáson kívül fösulyt ismét az onomastikára, innen vont következtetésekre kell fektetnünk.*) A szállásbirtok családivá vállik, nemzetségek kezdenek szerepet vinni; nyomról-nyomrakövethetjük őket megyénk te*) Örömmel üdvözlöm e téren Höke Lajos urat múltkori czikkeért! Ö. Á.
