Tolnamegyei Közlöny, 1875 (3. évfolyam, 2-52. szám)

1875-09-08 / 36. szám

— Veszett kutya. Folyó évi September 2-án az idén már másodízben, ismét egy veszett kutya nyargalt végik az utczákon, több kutyát megmarva, mígnem a rendőröknek sikerült agyonlőni. A megmart kutyák részint agyonlövettek, részint felügyelet alá helyeztettek.

—• Sorozat. A szegzárdi alapnevelési egylet kisdedóvodája javára 1875. September, 8-án Szegzárdon a nagy vendéglő termében rendezendő műkedvelői estély sorrendé. 1. „Die Forelle“ Hellertöl, zongorán előadja Németh Janka k. a. 2. „Szerettelek“ férfinégyes Engesszer Mátyástól, Schöner János ur vezetése alatt éneklik: Geiger Gyula, Gerenday Lajos, Jeszenszky Ákos, Rüll Lajos, Schöner István, Szantner Antal és Ujfa- lusy László urak. 3. „XXVI. magyar ábránd“ Székely Imrétől, zongo- ! rán előadja Németh Janka k. a. II. A meny megérkezése. Kisdedképlet Barabás Miklós festménye tjtán. Személyiek. Eibensütcz Sárika, Horváth Mariska, Kaczenbach Otília, Kalicza Erzsiké, Nagy Örzsike, Elmann Ödön, Gözsy Máté, Goldberger Izidor, Horváth Dénes, Kelemen Imre ' Ludwig Károly, Mártin Pista, Salamon Náczi, Sass Laczi, Tárnok Elemér, Totth Pista, Pap Mariska, Horváth Lajos. III. „Sg an are Ile“ vagy : azt hiszi hogy meg van csalva. Vígjáték 1 felvonásban irta Moliere, fordította: Szász Károly. Személyek: Gorgibus, párisi polgár: Schöner í István ur; Célie, leánya: Halmay Aranka k. a.; Horace, Célie kedvese: Geiger Gyula ur; Poczak, Horace inasa: Jurkövits Ottmár ur; Sganarelle, párisi polgár: Eötvös Károly Lajos ur; Sganarelléné : Stann Erzsiké k. a.; Villebrequin, Valéré atya, Sganarelléné rokona: Knar Albert ur; Célie, társalgónöje : Traiber Györgyike k. a. Előadás után táncz. Bementi díj 1 frt. Gyermekjegy 40 kr. Jegyek előre válthatók Háyt Gábor egyleti- pénztárnok urnái. Szives felülfizetések hálával fogadtatnak és nyilvánosan nyugtatványoztatni fognak. Kezdete fél 8 órakor.

•— Örüljön-e? busuljon-e? nem tudja. Vannak az életben ese- I mények, melyeket midőn az író a feledékenységtöl megóvandó, leírni [ óhajt, nem tudja, hogy azt az előtte feltűnő különböző oldalak melyikéI

böl kiindulva világitsa meg. A sors gyakran az ember életküzdelmeit s létnvomoruságait oly alakban állítja elő, hogy a szemléd kétségben van I az iránt, hogy tulajdonképen a dolognak komolysága mellett miként lehet még humoristicus oldala is. Ily állapotra virradt a helybeli kir. ügyészség egy szorgalmas hivatalnoka, ki hosszas időn át azon nagy [ probléma megoldásával foglalkozott, hogy miként lehet 600 frt évi I fizetésből családostól élni, tiszteségesen ruházkodni és még hozzá 3 gyermeket neveltetni. Ez a dolognak komoly oldala; már most képzeld hozzá I szives olvasó a meglepetést, hogy ez a szegény anyagi körülmények közt

1

^ élő hivatalnok egy szép reggelen arra ébred fel, hogy neje még a meg- I levőhöz járulólag, egy fiú és két leánygyermekkel ajándékozva meg egy- I szer r'ef Dz a dolog komikuma s hozzá még valósággal megtörtént ese- mény. A szegény apa, kit e váratlan szerencse ért, sírt is, nevetett is egyszerre. A természet a szülői érzelmet beléöntötte s igy örült a hármasával megjelenő ifjú nemzedéknek ; a jövő átgondolt küzdelmei pedig könynyet sajtoltak szemeiből. De itt a társadalom van hivatva szerepet játszani s különösen a nöegyletnek ajánljuk figyelmébe ez eseményt. — [ Különben a száraz tényállás a következő: Kálivoda János a helybeli kir. ügyészségnél alkalmazott írnok neje folyó évi September 3-án éjjel 2 leány és egy fiú gyermeket szült. Az apa tartva-tőle, hogy az ily sokaságban megjelenő gyermekraj nehezen marad életben, felkérte a segédkező szülésznőt, hogy a kisdedeket keresztelje meg, — de ez azt felelte | reá: reá érnek ezek a keresztségre, mert mind a három oly egészséges I mint a makk. A keresztelési szertartásnál keresztapaként az érdemekben

és nőtlenségben megőszült Döme Jápos kir. alügyész ur szerepelt, ki a három kisdeddel karján, az ünnepélyes pillanatban szent fogadást tőn, hogy a házasélettöl, mely ily esélyek kútfeje, halálos — holtig tartózkodni fog.

— A kisasszonynapi estély jó ómenéül tekinthetik a rendezők, hogy jótékony czéljukra két helyiséget nyertek meg díjtalanul. A kaszinó kerti csarnokát ajánlotta fel, Trefort közoktatásügyi minister ur pedig, mint az uradalom főfelügyelője a vendéglő díszes nagytermét engedte át, b. Augusz Antal urnák a szegzárdi alapnevelési egylet elnökének megkeresése folytán. Minthogy az idő igen hűvösre vált s igy a táncz - mulatság szabadban koczkáztatott lenne: a műkedvelői estély, melynek sorozatát fentebb közöljük, a vendéglő nagytermében fog megtartatni.

— (Rd.) — Erdőégés, Mint halljuk, b. Sina birtokát képező Kisszékely s simontornyai erdőből augustus 29,- 30,- és 31-ik napjain, mintegy 150 holdnyi leégett. Minden erőlködés hasztalan volt a tűz tovább terjedésének meggátlására. Vasárnap kezdődött az égés és még kedden sem lehetett végkép elnyomni. A kár — mint képzelni is lehet —igen nagy.

(Rd.) — Különös felelet. Kérdik a diák gyereket, hogy mondaná meg mi a csavar? — „A csavar magyarul stróf, egy olyan henger, a mely kívül belül üres és a végén ispanyorral van beragasztva.“ — Lön a felelet.

— Nyilvános köszönet. Kálmán Károly ur megkeresett bennünket hogy azon tisztelt szülőknek, kik a múlt tanévben a Mayer-Arlow-féle tanintézetben teljesített önfeláldozó fárodozásait megjutalmazandó, pénzbeli ajándokkal tisztelték meg, nevében köszönetét mondjunk, mit is, mi ezennel teljesítünk.

— A szegzárdi tűzoltóság szabadcsapata folyó évi September 5-én tényleg megalakult s nem kis mérvben hozzájárul a tűzoltói intézménynek, Szegzárdon leendő állandósításához. A megjelent 26 tag többnyire a gépek körüli szolgálatra ajánlkozott s képességének mindjárt az első gyakorlat alkalmával oly kitűnő jeleit adá, mely a legszebb reményekre jogosít. Úgy hisszük a szomszédos Kalocsa esete elegendő ok, hogy a tűzoltói intézmény minden oldalról támogattassék.

— Piacziár. Szegzárdon 1875. évi szeptember hó 4-én. Gabona.

Búza egy mérő: 5 frt. Kétszeres egy mérő: 4 frt. Rozs egy mérő: 3

frt.i50 kr. Árpa egy mérő: 2 frt 40 kr. Zab egy mérő: 1 frt 90 kr.

Kulkoricza egy mérő: 2 frt 50 kr. Burgonya egy mérő: 1 frt. Liszt. Szinliszt egy mázsa: 12 frt. Zsemlyeliszt egy mázsa: 10 frt. Kenyérliszt egy mázsa: 9 frt. Derczeliszt egy mázsa: 8 frt. Főzelék-féle. Ris egy iont: 20 kr. Búzadara egy itcze: 12 kr. Árpakása egy font: 20 kr. Borsó egy itcze: 18 kr. Lencse egy itcze: 10 kr. Bab egy itcze : 10. kr. Köleskása egy itcze: 7 kr. Széna. Kötetlen egy mázsa: 3 frt. Kötött egy mázsa: 3 frt 20 kr. Szalma. Ágybavaló zsuppszalma egy mázsa: 1 frt. 67-kr. Alomszalma egy mázsa: 1 frt. Tűzifa. Cserfa egy öl: 16 frt. Tölgyfa egy öl: 14 frt. Puhafa egy öl: 9 frt. Lámpaolaj egy font: 28 kr. Fagy gyű gyertya egy font: 34 kr. Szappan egy font: 24 kr. Nyers fagygyu egy font: 22 kr. Hús. Marhahús egy-font: 24 kr. Juhhus egy

font: 18kr. Sertéshús egy font 32 kr. Szalonna egy font: 50 kr. Disznózsir egy font: 60 kr Marhazsir egy font: 60 kr.

Felelős szerkesztő: Boda Vilmos.

I rületén, birtokaik-, váraikkan. Itt látjuk később megindulni az actiót viI dékünk nemessége részéről Robert Károly mellett, (zárjel közt csak Ost [ nemzetségü Henrik bánt említem) ámbár a magyarság ügye mellett har- I czoló alakok sem hiányoznak. Innen eredt garázdálkodások foglalják el

I

I a XIV-ik század nagyrészét. Okmányok, történetírók nagy halmaza mind- I ezt bevilágítja; a megye monastereologiájának feltüntetése szintén nem [ csekély munkát igényel; népességi viszonyokra pápai regestrum becsül- | hetlen fényt derít, birtokviszonyok szintén meglehetős pontossággal tün- I tethetök elő. Nagyobb világosság azonban csak

V. a kővetkező Zsigmond, Mátyás korában uralkodik, mely |*ismét szép virágzásnak indítja a vidéket. A régi családok fölé nagy- I részt újak emelkednek, történetük, néhány itt lefolyt hadjárat, sereg-át- ■ vonulás, királyok itt tartózkodása által élénk, változatos, majd későbben I borzalmas Ulászló, II. Lajos alatt, mind féktelenebb lévén a nemesi-, az I elgyengült királyi hatalom fölött. Az előbb irányadó papi befolyás mind- I jobban háttérbe szorul, korszakunk végén haldokolni, a török hatalom I megalapításával elenyészni látjuk. A

Vl-ik korszakot a hódoltság korának kell neveznünk. Ször- I nyü idők ezek, melyekben csupa árny; a fény hiányzik; bár távol nem I esik tőlünk, homályos és e homályt is csak még sötétebb vonásokkal I lehet festeni. Egyedül a reformátió lassú terjedése mutat fel némi rokon- I szenvesebbet, a reformátió apostolainak törzsökös magyar jelleme, tudo- I raány- és hazaszeretete. Különben a török élet szokatlan újsága, ural- ■ kodásuk sajátságai, váraik, számtalan hadjáratuk, kalandjaik, a magyaI

I rok részéről fel-fel villanó küzdelmek (pld. Koppányvár 1586-ik évi visz- | »zafoglalása) ritka érdekűvé teszik e korszakot.

VII. A régi fölött e felburjánzott életnek az 1686. év őszén indított Hadjárat vet véget, a török csak lépésenkint hagyja el a vidéket, mögötte pusztaság marad. Sajátságos nép foglalja el, idegen, Czernovits Arzén rácz híveivel szállja meg a romokat; templomokat építenek, pa- rochiákat fundálnak, mintha csak örök időkre lakásul szemelték volna maguknak e vidéket. Megindul az actió Nesselrode püspök s főispán részéről, mely az új népet catholizálni akarja. Ez alapja a viszálynak, mely mindjobban elmérgesedik papok s pópák között, átragad nép, nemesekre; öldöklés, pusztítás napirenden. Eredményül 1694. octoberban átparancsolja őket I. Lipót az’ akkori bánságba; bár kötekedve, de távoznak Czernovits patriareha s Monasterly után, de később a Rákóczy ellen forradalmat indítva, rettenetes pusztítással boszulják meg magukat az új lakosságon.

Távoztuk után kőműves kalapácsa, tengők irtása, szántóvas ád munkát a mindenünnen betelepült lakosságnak, mely új falukat alapít a régiek felett, vagy sokszor uj neveket is ad falvainak. Az 1703—11-ik időszak néppusztítást, dögvészt, Vak Bottyán, Kaister táborozását hozza a nyomorult népre, sok falut végpusztulásra juttatva ismét, de helyt adott másfélszázados békének. Hogy ez mily üdvös hatással volt egy körül - pillantás a cultivált vidék üde virányain: e pillantást argumentálja. Mit mér tekintet: azzá pusztaságból alakult.

Előadott mindenesetre csak egyéni, de magát jobbról mindig ca- pacitálni hagyó egyén rendszere.

__ Ö. Á.* I II *)

*) Fájdalmas kényszerűség előtt állnánk, ha mystifichtiónk tovább is tartana. A szerk.