Tolnai Népújság, 2019. december (30. évfolyam, 279-302. szám)

2019-12-05 / 282. szám

BELFÖLD-KÜLFÖLD 1 2019. DECEMBER 5., CSÜTÖRTÖK Az ünnepek után újrahasznosítják a kidobott fákat Olcsóbb a Nordmann Von der Leyen szerint élénkíteni kell a bővítést ÚTITERV Stratégiai hiba az Al­bániával és Észak-Macedóniá­­val tartandó csatlakozási tár­gyalások megkezdésének el­halasztása, ugyanis fontos, hogy a Nyugat-Balkán orszá­gai számára „mihamarabb vi­lágossá tegyük, hogy Európa számít rájuk”, és érdeke fűző­dik ahhoz, hogy közeledjenek az EU-hoz - jelentette ki teg­nap az Európai Bizottság el­nöke Brüsszelben. Ursula von der Leyen a vasárnap hivatal­ba lépett új uniós bizottság el­ső ülését követően azt hangsú­lyozta, hogy minden szereplő részéről fontos a bővítési fo­lyamatok megélénkítése, és az, hogy az unió esélyt adjon a tagjelölt országoknak a csat­lakozásra. Környezetvédelmi útitervet mutat be a bizottság december 11-én, majd 2020-ban meghoz­za az éghajlatváltozást érintő első közös uniós jogszabályát. Von der Leyen aggodalmá­nak adott hangot az uniós költségvetésben 2021-től, a finn uniós elnökség által ja­vasolt „drasztikus” csökken­tések miatt. Olyan kulcsfon­tosságú területek jó működé­sének fontosságára hivatko­zott, mint az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex), a védelempolitika, a digitalizáció és a tiszta kör­nyezetre irányuló- erőfeszíté­sek, illetve a gazdaság. MW A kedvenc, a lucfenyő ára nem változik - mondta a Makert elnöke. Több mint 2 millió darab karácsonyfa vár gazdára. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu KARÁCSONYFA Rendszerint először november környékén sejlik fel az emberben, hogy nem ártana gondolni a ka­rácsonyra. Az egyik legfőbb kérdés ilyenkor, hogy vágott vagy gyökeres fenyőfát vásá­­roljunk-e, és mi legyen a fa sorsa az ünnepeket követően. Évente az országban 2-2,2 mil­lió vágott fenyőt, mintegy tíz­ezer cserepes fenyőt és 200 ezer műfenyőt értékesítenek, amelynek becsült értéke ösz­­szesen 10-12 milliárd forintot tesz ki - mondta az MTI-nek Boross Dávid, a Magyar Ker­tészeti Árudák Egyesületének (Makert) elnöke. Kiemelte, hogy a fenyők ára a mérettől és az árusítóhely­től, illetve a származási hely­től is függ. Idén a magyaror­szági termesztésű vágott luc­fenyőket változatlan áron érté­kesítik tavalyhoz képest, ami­kor jelentős áremelkedés kö­vetkezett be a munkabérek, valamint a szállítási költsé­gek emelkedése és az öntözési költségek miatt. Az emeléssel a lucfenyő ára már közelített a Nordmann-fenyőéhez, ame­lyet nagyrészt Németország­ból vagy Dániából importál­nak - tette hozzá. Az elnök elmondta, hogy tavaly az országban a vá­gott fenyők közül 60 száza­lékban lucot, 33 százalékban Nordmannt és 7 százalékban ezüstfenyőt értékesítettek. A várható átlagos eladási ár méterenként a lucfenyőnél az idén 3000 forint, az ezüstfe­nyőnél 4000-5000 forint, míg a Nordmann-fenyőnél 6000 fo­rint lehet. Boross Dávid javasolja a vá­sárlóknak, hogy a gyökeres karácsonyfát kizárólag ker­tészeti árudából szerezzék be, azt alkalmi, platóról áru­sítóktól nem tanácsos venni, mivel lehetetlen reklamáci­ót érvényesíteni például szét­esett földlabda vagy 'kevés gyökér miatt. A Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete ko­rábban közölte, hogy jó mi­nőségű választékra és a tava­lyihoz hasonló árszínvonalra lehet számítani az idén a fe-A belföldön karácsonyra ér­tékesített 2-2,2 millió fenyő­ből az import 500-600 ezer darab, főleg Nordmann-fenyő nyőfák piacán, ugyanakkor a Nordmann-fenyő várhatóan 10-12 százalékkal olcsóbb lesz. Kitért arra is, hogy a vá­gott karácsonyfák az ünne­pek után aprítást követően a komposzttelepekre kerülnek, azok teljes mértékben újra­hasznosulnak, a fővárosban a hulladékgyűjtők mellé kido­bált fákat összeszedik és kü­lön szállítják el. érkezik az országba. A terme­lők 200-300 ezer darab fe­nyőt, leginkább lucfenyőt ex­portálnak. HÍREK Milliárdos számlagyáros ÍTÉLET Egy szegedi számla­gyárat működtető csoport tagjai és a fiktív bizonylato­kat felhasználó cégek vezetői ügyében hozott ítéletet a Sze­gedi Törvényszék szerdán. A csoportot vezető férfit a bí­róság öt évre ítélte, és öt évig nem lehet gazdasági szer­vezet vezető tisztségviselő­je. Az ügy több vádlottjára rö­­videbb időtartamú, vagy fel­függesztett börtönbüntetést szabtak ki, másoknak pénz­­büntetést kell fizetniük. A tör­vényszék előtt 36 vádlott állt, tizennyolcán közülük a nyo­mozás alatt beismerő vallo­mást tettek és a büntetésük­ről egyezséget kötöttek. MW Indul a kivások tájékoztatása PÉNZÜGY A napokban mint­egy 57 ezer cég kap tájékoz­tatást arról, hogy a kisválla- ' lati adó (kiva) választásával mennyit spórolhat közterhe­in. Az érintetteknek érdemes megfontolni a kivára váltást, mert 24 milliárd forintnyi adót takaríthatnak megjövőre - közölte Izer Norbert adóügye­kért felelős államtitkár. Emlé­keztetett: a kivát azok a leg­feljebb 50 főt alkalmazó vál­lalkozások választhatják, me­lyek előző évi bevétele, illetve a mérlegfőösszege nem ha­ladja meg az egymilliárd fo­rintot. Az adómérték január 1-jétől az adóalap 12 száza­léka, amivel mentesül a többi adó megfizetése alól. MW Mintegy félmillió darab jön külföldről Sikeres a fellépés a korrupció ellen Nemzeti ünneppé tenné Bukarest Trianont magyarságnak JOG Sikeresnek nevezték a kor­rupcióellenes fellépést a Kú­ria, az Országos Bírósági Hiva­tal (OBH) és a Legfőbb Ügyész­ség, a Közbeszerzési Hatóság (KH), a Magyar Nemzeti Bank (MNB), valamint a Belügymi­nisztérium yezetői a korrupció­­ellenes együttműködési megál­lapodás aláírásának nyolcadik évfordulóján tartott rendezvé­nyen, szerdán a Kúrián. A legfontosabb a korrupci­ós lehetőségek megelőzése, ami az e-közigazgatás fejlesz­tését igényli, hogy az ügyfél és az ügyintéző ne kerüljön sze­mélyes kapcsolatba, így zár­va ki a kísértés lehetőségét - mondta Pintér Sándor belügy­miniszter. Kónya István, a Kúria elnök­­helyettese arról beszélt, a Kú­ria a korrupciós bűncselekmé­nyek kapcsán is kellő szigor­ral érvényesíti az állam bünte­tőigényét, a társadalmi rend és átláthatóság elvárásait. Répássy Árpád, az OBH el­nökhelyettese kiemelte, hogy a bírák integritással kapcsola­tos tudatossága évről évre erő­södik, az ítélkezésben a törvé­nyesség, a pártatlanság, a tisz­tesség és a diszkrimináció­mentesség mint alapvető érté­kek maradéktalanul érvénye­sültek ebben az évben is. Lajtár István, a legfőbb ügyész közjogi helyettese sze­rint az ügyészség kifejezet­ten aktív szereplője az Euró­pai Unió igazságügyi együtt­működésének (Eurojust) és évről évre csökken az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalá­nak (OLAF) a magyar ügyész­séghez eljuttatott igazságügyi ajánlásainak a száma. Domokos László számvevő­­széki elnök üdvözölte a cél­zott és összehangolt intézke­déseket a korrupció ellen. Kö­zölte, hogy az ASZ idén több mint ezer szervezetnél ellen­őrizte a korrupció elleni vé­dettséget, és különösen ma­gas korrupciós kockázatokat állapított meg az egészség­ügyben. MW Több postán megszűnik a lapárusítás LEÉPÍTÉS Modernizálni és ra­cionalizálni kívánja szolgálta­tásait és termékeit a Magyar Posta Zrt., így a hírlapárusí­tásból származó veszteséget is megszüntetné, illetve mini­malizálná - tájékoztatta a Ma­gyar Nemzetet a társaság. Ez azt jelenti, hogy azokon a pos­tákon, amelyeken a hírlapáru­sítás nem éri el a jövedelme­zőségi szintet, fokozatosan, 2020. január 1-jéig megszün­tetik ezt a tevékenységet. Mint kiemelték, a posta - a többi hálózattal ellentét­ben - napjainkig szinte a tel­jes fiókhálózatában biztosí­totta a hírlapárusító szolgál­tatást. Már tavasszal elkezdő­dött a tevékenység leépítése, és ősztől az év végéig három­négy ütemben zárják le a szű­kítést. A társaság hangsúlyoz­ta, hogy nem közszolgáltatás­ként, hanem üzleti alapon lát­ja el a hírlapárusítást. A cég­vezetés folyamatosan vizsgál­ja, melyek azok a termékek, tevékenységek, amelyek tar­tósan veszteségesek, illetve nincs rájuk piaci igény, hogy kivezesse ezeket a társasági termékportfólióból. A jelentős szűkítés ellené­re 2020. január 1-jétől tovább­ra is az egyik legnagyobb háló­zatban, mintegy nyolcszáz áru­sítóhelyen értékesíti a hírlapo­kat a Magyar Posta. Ezek közül mintegy 550-600 postafiók, a többi pedig mobilposta. A racio­nalizálás csupán a hírlapárusí­tást érinti, az előfizetéses rend­szerben nincs változás. MW Sértő a BOTRÁNY Megkapta a zöld jel­zést a bukaresti képviselőház­ban az a tervezet, ami a Ma­gyarországot 1920-ban felda­raboló trianoni diktátum nap­ját román nemzeti ünneppé nyilvánítaná. Ez azzal járna, hogy a magyarok gyásznap­jának számító június 4-én or­szágszerte ünnepségeket, „tu­dományos”, kulturális és okta­tási rendezvényeket szervez­nének, a közmédia kiemelten foglalkozna az eseményekkel, a közterek pedig piros-sárga­­kékbe borulnának, mint a másik magyar gyásznapon, december elsején. Ekkor a ro­mánok gyulafehérvári nagy­gyűlését ünnepük, amikor ki­nyilvánították az igényt Er­dély elcsatolására. Korodi Attila RMDSZ-es képviselő kijelentette, a tria­noni békediktátum napjának román nemzeti ünneppé tör­ténő nyilvánítása sértő a ro­mániai magyarság számára, valamint szembemegy min­den eddigi olyan törekvéssel, amely a többség és a magyar közösség békés együttélé­sét szolgálja. Leszögezte, az RMDSZ határozottan ellenzi a kezdeményezést, és mindent megtesz annak érdekében, hogy a tervezetet mielőbb le­szavazza a parlament. Korodi elfogadhatatlannak nevez­te, hogy Románia egy volt külügyminisztere a román­magyar békés együttélés ká­rára szeretne politikai tőkét kovácsolni magának. A terve­zet ugyanis az ellenzéki Szo­ciáldemokrata Párt (PSD) két szenátorának, Titus Corlatean volt külügyminiszternek és Serban Nicolaenak a fejéből pattant ki. Magyarországon a Párbe­széd politikusa, Kocsis-Cake Olivio ütött meg hasonló han­gokat, mint a PSD. Az ellen­zéki képviselő ugyanis a ro­mánokkal, szlovákokkal és a horvátokkal együtt emlékez­ne meg a jövőre százéves tria­noni tragédiáról. Ekkor Ma­gyarország területének és la­kosságának kétharmadát, a magyar nyelvű népesség egy­­harmadát elcsatolták. A románok malmára hajt­ja a vizet a Momentum is. A párt két politikusa, Feke­­te-Győr András és Donáth Anna is nemzetközi szövetsé­gesük, nem pedig az erdélyi és felvidéki magyar jelöltek mellett kampányolt a közel­múltban romániai és szlová­kiai választásokon. A magyar felnőtt-társadalom 53 száza­léka nem tartja elfogadható­nak azt, hogy magyarországi politikusok a környező orszá­gokban ne a határon túli ma­gyar képviselők vagy pár­tok mellett álljanak ki - de­rült ki a Nézőpont Intézet Ma­gyar Nemzet számára készí­tett közvélemény-kutatásá­ból. A felmérés szerint tehát a Momentum vezetői hibáz­tak taktikázásukkal, egyet­len reményük az lehet, hogy erről a magyarok többsége nem hallott. BDA A „Nem elfogadható” válaszok aránya Ön mit gondol, elfogadható, ha ma^arországi politikusok a magyar kisebbséggel rendelkező szomszédos országokban nem a határon túli magyar politikusok vagy pártok mellett állnak ki? ■ 54% :• : 50% • 67% • • 63% • • 42% :■ • 50% • Összes ellenzéki Momentum LMP MW-grafika, forrás: Nézőpont Intézet

Next

/
Oldalképek
Tartalom