Tolnai Népújság, 2019. december (30. évfolyam, 279-302. szám)
2019-12-10 / 286. szám
fi MEGYEI KÖRKÉP 2019. DECEMBER 10., KEDD A bántalmazáson nem csak a verés értendő, e körbe tartozik az elutasítás, az elhanyagolás, az erőszakos, büntető nevelés, az irreális elvárások, a lekezelő magatartás, a gyermek rendszeres becsmérlése, a szexuális zaklatás, a nemi erőszak. Ihárosi Ibolya ibolya.iharosi@mediavorks.hu SZEKSZÁRD Sokan úgy vélik, hogy még ma is általános a magyar családokban, hogy pofozzák a gyereket. Kitanics Márk mentálhigiénés és klinikai szakpszichológus, igazságügyi szakértő úgy látja, hogy egyre inkább gyermekközpontú társadalomban élünk, amely a régebbi korokra nem volt jellemző. Kiteljesedtek a gyermekek jogai, bár az is igaz, hogy a jogalkotó gyorsabban halad előre, amit a kultúra és a társadalom lassabban tud csak követni. A túlzott gyermekközpontúságnak azonban vannak negatív hozadékai is. Nem feltétlenül jó, ha a gyermek irányítja a család életét, olykor szükség van a gyerekek „megregulázására”. A pszichológia inkább megengedő, mint végletes e területen, hiszen a gyereknek magának is szüksége van arra, hogy megismerje a korlátokat és megértse azok értelmét, képes legyen alkalmazkodni a család, végső soron a társadalom normáihoz és a többi emberhez. Ezzel természetesen nem azt mondja a pszichológia, hogy verni kell, vagy akár csak szabad lenne a gyereket, meg lehet oldani a nevelésüket más módszerekkel is, fogalmazott a szakpszichológus. A statisztika azt mutatja, hogy az utóbbi időben, az elmúlt tíz évben csökken a gyermekbántalmazás, különösen a családon belül. A megváltozott jogi környezet hatására a bűnüldözésben, a sajtóban is egyre több eset kerül felszínre, és még így is csökkenő tendenciát mutatnak az erre vonatkozó számok. Arra a kérdésre, hogy létezik-e az úgynevezett „megvert gyermek szindróma”, nemmel válaszolt. Ugyanakkor, ha egy gyerek vagy nagyon visszahúzódó, vagy éppen ellenkezőleg hiperaktív a saját közösségében, akkor ennek a hátterében bántalmazás is állhat. Mindenképpen figyelmeztető az is, ha hirtelen megváltozik egy gyerek magatartása, látszólag ok nélkül sír, vagy például romlik a tanulmányi eredménye. Ezekre oda kell figyelni. Nem lehet nem észrevenni, ha a gyereknek visszatérő sérülései vannak, amelyeket eleséssel magyaráz. Szélsőséges esetben előfordulhat az is, hogy a vagdossa magát a gyerek. A jó pedagógus ezt észreveszi és közbelép. Bántalmazáson nem csak a verés értendő, e körbe tartozik az elutasítás, az erőszakos, büntető nevelés, az irreális elvárások támasztása a gyermekkel szemben, a lekezelő magatartás, a gyermek rendszeres becsmérlése, a szexuális abúzus és a nemi erőszak. A bántalmazó szülő, különösen szexuális abúzus esetén igyekszik elzárni a gyereket a közösségtől, nem engedi el osztálykirándulásra, nem találkozhat délután a többi gyerekkel. A pszichológus szakmai sikerének tekinti, hogy a kiskorú-veszélyeztetéses ügyekben egyre inkább tudatosul a rendőrök körében és a bíróságokon is, hogy az alkoholista apa rendszeres bántalmazását passzívan eltűrő anya is veszélyezteti a gyerekek fej-A bántalmazást passzívan tűrő anya is veszélyezteti a gyerekek fejlődését Nagy érdeklődés kísérte Kitanics Márk előadását Fotó: Mártonfai Dénes Vannak gyerekek, akik nem is tudják, milyen a karácsony Arra a kérdésre, hogy ebben a témakörben mi volt a legdrámaibb történet amivel találkozott, a szakpszichológus elmondta, volt egy történet, ami nagyon megviselte. Megkínzott gyerekeket vizsgált egy vidéki városban. Az alkoholizáló, drogot fogyasztó szülők napokra ott hagyták őket étlen-szomjan a bezárt lakásban, a szomszédok az ablakon dobtak be nekik ételt. Az ötéves kislányt dolgoztatták, véresre most a kezét, a kisfiú elmesélte hogyan ütötte-verte őt az apja. Végül az alattuk lakó hívta fel a rendőrséget. Nagy nehezen sikerült kiemelni őket a családból, már állami gondoskodásban voltak, amikor éppen karácsony előtt kérték fel a vizsgálatra. Az egyik gyerek miután elmesélte a vele történteket, majd a végén megkérdezte a pszichológustól, hogy neki van-e családja, majd az igenlő válaszra azt kérte, hogy vigye haza karácsonykor, mert ő valójában azt sem tudja milyen is egy karácsony. A gyermek úgy érezheti, bántalmazó családban is jobb, mint idegen helyen Észreveheti a környezet és az iskola a figyelmeztető jeleket lődését. Hogy adott esetben az anya felelőssége is szóba jöhet, Kitanics Márk kezdetben a szakvélemények egyéb megjegyzések rovatába kezdte beírni. Vizsgált például egy családot, amelyben a fiú késsel megszúrta az apját, amikor az hajánál fogva beráncigálta az anyát a fürdőszobába, hogy megverje. Előtte éveken át azt látta, hogy az apja veri az anyját. Ha az anya időben kilépett volna a kapcsolatból, a gyerek nem kerül abba a helyzetbe, hogy bűncselekményt kövessen el. Van a társadalomban egy leszakadó réteg, amelynek amelynek a tagjai elképesztő körülmények között élnek. Soha nem dolgoztak, isznak, drogoznak, körükben a gyermek csupán szükséges rossz, akit el kell viselni. Erre a rétegre jellemző a gyermekbántalmazás, és ahonnan a gyerekek egyre többször kerülnek emiatt állami gondozásba. Megfigyelhető, mondta Kitanics Márk, hogy a gyerek úgy érzi, még a bántalmazó családban is jobb neki, mint idegen helyen. Nagyon várják a látogatást, ha egyáltalán látogatják, vagy látogathatják ől$t -a szülők ..-Me» éviekkel később is magyarázatot találnak arra, hogy miért bántották őket, sőt rendszeresen hazaszöknek. Éppen ezért van nagy jelentősége a családgondozásnak, annak, hogy rábírják a szülőt a magatartása megváltoztatására. A gyerekkori bántalmazás késői következményei kapcsán azt mondta Kitanics Márk, hogy nincsenek sémák, személyiségfüggő, hogy a vele történteket ki, hogyan tudja feldolgozni. Van akinek életre szóló traumát okoz, más pedig, ha nem is könnyen, de túlteszi magát a történteken. Látogasson el hírportálunkra! TEOL.hu Mindegyik csoport önálló műsort állított össze és adott elő telt ház mellett, nagy sikerrel Óvodások adventi gyertyagyújtása a Babitsban SZEKSZÁRD Telt ház mellett és hatalmas sikerrel szerepeltek az óvodások pénteken délután a Babits Mihály Kulturális Központ színháztermében. Sebestyén Györgyi intézményvezető elmondta, három tagintézményük - a Kölcsey, a Wosinsky és a Babits utcai óvodák - tizenegy csoportjának gyermekei szerepeltek. Az adventi gyertyagyújtás címet viselő műsoruknak immár négy éves hagyománya van. A legszebb ünnepünk előtti várakozást, az egymásra figyelést, a közös örömet kívánták megjeleníteni a műsorukkal, mondta az intézményve-A Kölcsey tagintézmény óvodásai Fotók: Mártonfai Dénes zető. Mindegyik csoport önálló kis műsort állított öszsze, nagy sikerrel. Bár a rendezvény belépődíjas volt, szülőkkel, nagyszülőkkel, ismerősökkel, barátokkal zsúfolásig megtelt a színházterem. A befolyt összeget idén is, mint minden évben a gyerekek javára fordítják. Sebestyén Györgyi elmondta, tavaly az óvoda játékkészletét bővítették, az idei bevételből kiegészítik majd azt a keretet, melyből a tervek szerint bútorokat, asztalokat, székeket vásárolnak az óvodának. A döntést mindig a szülőkkel Angyalok és ördögök egyaránt szerepeltek az ünnepi műsorban közösen hozzák meg. M. I.
