Tolnai Népújság, 2019. október (30. évfolyam, 228-253. szám)

2019-10-08 / 234. szám

£ MEGYEI KÖRKÉP 2019. OKTOBER 8., KEDD Ma már előrehaladott prosztatarákos betegek is akár még 20-25 évig élhetnek Dr. Buzogány István kézilabdás múltja a műtőben is nagy előny TOLNA-MÖZS Buzogány István olyan ember, akire sokan fel­néznek. Nem csak a közel kétméteres magassága mi­att. A Mözsről indult orvos hajdan kiváló sportoló, NB l-es kézilabdás volt, ma ő az ország egyik vezető urológu­sa. Mindemellett barátságos, jó kedélyű ember, amint az ki­derült az első mözsi kézilab­dás generáció szeptemberi mözsi találkozóján is. Ott vá­laszolt lapunk kérdéseire. Steinbach Zsolt szerkesztoseg@tolnainepujsag.hu- Ön a prosztataszűrés egyik hazai apostola. Mi a helyzet ez ügyben Magyarországon?- Apostolnak azért nem mondanám magam, de az urológiai társaság elnöke­ként kötelességem volt felka­rolni ezt a témát - válaszolta dr. Buzogány István. - A szű­rés fontos kérdés, amiről má­ig vita folyik, ugyanis nagyon drága. Talán furcsa ilyet hal­lani, de a szűré­sek nyomán ren­geteg olyan be­teg kap kezelést, akik egyébként nem prosztatarák­ban hunynának el, mert fel sem fe­deznék a betegsé­güket, mivel más ok miatt, például autóbaleset­ben már azelőtt meghalnak. A szűrések nyomán ugyan­akkor értelemszerűen megnő az ismert prosztatarákos be­tegek aránya, és ezáltal a ha­lálozás szempontjából a szű­rés nagyjából 20 százaléknyi előnyt jelent. A mostani ma­gyarországi gyakorlat szerint azokat a férfiakat, akiknek a családjában korábban elő­fordult prosztatadaganat, 55 éves koruktól, a többieket pe­dig 60 éves koruktól szűrjük. Pontosabban ez nem is szű­rés: akik a fenti korban eljut­nak urológushoz, azoknál el­végzik a PSA vérvizsgálatot is. Aktív szűrést most Nógrád megyében kezdtünk, meglát­juk, mennyiben tud ez változ­tatni az ottani, átlagnál szo­morúbb helyzeten.- Korábban ön és egy kollégá­ja - Magyarországon elsőként- köldökön keresztül távolítot­ták el egy fiatal lány beteg ve­séjét. Mostanában milyen új­donságok vannak az urológi­ában?- Az orvoslás minden ága folyamatos megújulásban van. Magyarországon saj­nos még nem alkalmazzuk a robottechnikát, pedig ez a módszer fizikailag jelentősen megkönnyíti az orvos mun­káját. Nem mindegy ugyan­is, hogy egy asztalnál ülök és egy „joystick-on” keresz­tül, monitoron követve operá­lok, vagy napi 8-10 órát a mű­tőasztal fölött görnyedek, ter­mészetellenes testtartásban, maximális koncentrációban, amikor azt se veszi észre az ember, ha elzsibbad a lába, vagy vizelnie kell. De, mint mondtam, a robot­­technika nálunk még csak a jövő. Fontos eredmény viszont, hogy sok jó gyógyszert si­került bevinni az orvoslásba. Példá­ul a heredaganat ma már teljesen gyógyítható, a prosztatarák­nak is nagyon jó a gyógyítá­si sémája. Ma már előrehala­dott prosztatarákos betegek is akár 20-25 évig élhetnek a felfedezéstől számítva. A ko­rai stádiumúak 90-95 száza­lékát pedig meg tudjuk gyó­gyítani.- A sportban szerzett képes­ségeit tudta kamatoztatni az orvosi munkája során?- Hogyne! A sport megta­nított arra, hogy akkor kell a legjobban koncentrálni, ami­kor a legnagyobb a baj. Ne­kem a profi sporttapasztala­tom sokat segített a felkészü­lésben is. A műtétekkel is úgy A sport meg­tanított arra, hogy mikor kell a legjob­ban koncent­rálni Fotó: Mártonfai Dénes Dr. Buzogány István egyszerre két kórház osztályvezető főorvosa Egyetemi évei alatt Pécsett játszott az NB l-ben Dr. Buzogány István 1956-ban született. A mözsi általános is­kolában, Schmidt Józseftől ta­nulta a sportág alapjait. Ké­sőbb a mözsi ificsapattal or­szágos versenyekre is eljutot­tak. Miután érettségi után nem vették fel az állatorvosi egye­temre, Székesfehérvárra, a Szondi NB l-es katonacsapatá­ba hívták be. Másodszor a pé­csi orvosi egyetemre jelent­kezett, fel is vették. Egyetemi évei alatt Pécsett játszott az NB l-ben, a szintén mözsi Szá­­szi Jánossal. A diploma megszerzése után a pécsi urológiai klinikán kez­dett dolgozni, PhD és habilitá­­ció tudományos fokozatokat szerzett, címzetes egyetemi do­cens. A pécsi évek után család­jával Budapestre költöztek, 13 éve vezeti a Péterfy utcai kór­ház urológiai osztályát. Hét éve a salgótarjáni megyei kórház urológiai osztályának vezetését is elvállalta. Nős, két gyermeke és két uno­kája van. vagyok, mint amikor a mécs­esekre készültem. Azzal fek­szem, azzal kelek. Soha nem fordulhat elő, hogy egy nagy műtét előtt alkoholt fogyasz­­szak, vagy későn feküdjek le.- Ön párhuzamosan két kór­házban is osztályvezető főor­vos. Nyilván ez az orvoshiány következménye. Erre a prob­lémára tudna valami megol­dást?- A magyar urológus szak­orvos felkészítési programot tizennyolcadik éve én irányí­tom. Alapítványi finanszíro­zású a program, minden ma­gyarországi urológusjelölt részt vesz benne. Magyaror­szágon az egyetlen olyan or­vosi szakma vagyunk, ame­lyik európai szakvizsgát ad, ami a fiataloknak jó, mert lát­ják, hogy nagyon sokat adunk nekik, és figyelembe vesszük az ő érdekeiket is. Ez is hoz­zájárul ahhoz, hogy nehezeb­ben mennek el külföldre. Ön­magáért beszél, hogy 2001 óta megháromszoroztuk az éven­kénti rezidens létszámunkat.- Úgy tudom, sok itteni kör­nyékbeli páciense is van. Ezen kívül mennyire tartja a kap­csolatot szülőfalujával?- Elég elfoglalt vagyok, kevesebbszer jövök, mint amennyit szeretnék. Szüleim sajnos már nem élnek, de sok kedves barátom, egykori csa­pattársam él itt, nagyon bol­dog vagyok, ha találkozhatok velük. Nagyon sokat köszön­hetek a szüleimnek és a szű­­kebb környezetemnek. Lát­tam a mözsi német, tót, felvi­déki magyar együtt élő em­bereket, akik dolgosak vol­tak, tisztelettudóak, tolerán­sak egymás iránt. Ezeket az alapokat megszerezve váltam olyan emberré, amilyen most vagyok. Látogasson el hírportálunkra! TEOL.hu Eredményes és sikeres pályázatot valósított meg a cég Hozzájárultak a fejlődéshez Megismerkednek az új technikával BONYtf ú Projektzáró rendez­vényt tartott a Völgység Ipa­ri Park Nonprofit Kft. a Schä­­fer-Oesterle Kft. gyártócsar­nokában. Eredményes és sike­res pályázatot valósított meg a cég, amely közvetlen és közve­tett módon is hozzájárult a he­lyi gazdaság fejlesztéséhez és a munkahelyteremtéshez. En­nek részleteitől számolt be kö­szöntőjében Filóné Ferencz Ibo­lya, Bonyhád polgármestere, valamint Potápi Árpád János államtitkár, a térség ország­­gyűlési képviselője. Mind a ket­ten köszönetét mondtak azok­nak, akik szerepet vállaltak az ipari park fejlesztésében. TN Potápi Árpád János is köszöntőt mondott Fotó: Makovics Kornél VARSÁD A „Digitális szakadék csökkentése” címmel indult té­rítésmentes informatikai kép­zés a település kultúrházában, tizenöt érdeklődő részvételé­vel. Az összesen tíz foglalko­zás során a jelentkezők meg­ismerkednek az informatikai eszközök, mint például a PC, a tablet, a notebook, az okos­telefon működtetéséhez szük­séges alapvető funkciókkal, és azok használatával. A program fő célja, hogy a résztvevők ké­pesek legyenek önállóan hasz­nálni ezeket az eszközöket.- A projektre a 16 és 65 év közötti lakosok jelentkezhet­tek. A tizenöt fős csoport tag­jai között vannak előnyugdí­jasok, rokkantnyugdíjasok, fiatalok, anyukák és munka­­vállalók, akik munka mellett vesznek részt a képzésen. A csapat tagjainak körülbelül hatvan százaléka egyáltalán nem ismeri a tabletet, amivel a foglalkozások során a leg­többet dolgoznak majd. A tableteket a képzés vé­gén az összes résztvevő mint­egy ajándékként megkap­ja - mondta lapunknak Ső­re-Lovász Gabriella, a varsádi könyvtár vezetője, hozzátéve, az informatikai képzés támo­gatott, és a résztvevőknek té­rítésmentes. B. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom