Tolnai Népújság, 2019. október (30. évfolyam, 228-253. szám)
2019-10-08 / 234. szám
£ MEGYEI KÖRKÉP 2019. OKTOBER 8., KEDD Ma már előrehaladott prosztatarákos betegek is akár még 20-25 évig élhetnek Dr. Buzogány István kézilabdás múltja a műtőben is nagy előny TOLNA-MÖZS Buzogány István olyan ember, akire sokan felnéznek. Nem csak a közel kétméteres magassága miatt. A Mözsről indult orvos hajdan kiváló sportoló, NB l-es kézilabdás volt, ma ő az ország egyik vezető urológusa. Mindemellett barátságos, jó kedélyű ember, amint az kiderült az első mözsi kézilabdás generáció szeptemberi mözsi találkozóján is. Ott válaszolt lapunk kérdéseire. Steinbach Zsolt szerkesztoseg@tolnainepujsag.hu- Ön a prosztataszűrés egyik hazai apostola. Mi a helyzet ez ügyben Magyarországon?- Apostolnak azért nem mondanám magam, de az urológiai társaság elnökeként kötelességem volt felkarolni ezt a témát - válaszolta dr. Buzogány István. - A szűrés fontos kérdés, amiről máig vita folyik, ugyanis nagyon drága. Talán furcsa ilyet hallani, de a szűrések nyomán rengeteg olyan beteg kap kezelést, akik egyébként nem prosztatarákban hunynának el, mert fel sem fedeznék a betegségüket, mivel más ok miatt, például autóbalesetben már azelőtt meghalnak. A szűrések nyomán ugyanakkor értelemszerűen megnő az ismert prosztatarákos betegek aránya, és ezáltal a halálozás szempontjából a szűrés nagyjából 20 százaléknyi előnyt jelent. A mostani magyarországi gyakorlat szerint azokat a férfiakat, akiknek a családjában korábban előfordult prosztatadaganat, 55 éves koruktól, a többieket pedig 60 éves koruktól szűrjük. Pontosabban ez nem is szűrés: akik a fenti korban eljutnak urológushoz, azoknál elvégzik a PSA vérvizsgálatot is. Aktív szűrést most Nógrád megyében kezdtünk, meglátjuk, mennyiben tud ez változtatni az ottani, átlagnál szomorúbb helyzeten.- Korábban ön és egy kollégája - Magyarországon elsőként- köldökön keresztül távolították el egy fiatal lány beteg veséjét. Mostanában milyen újdonságok vannak az urológiában?- Az orvoslás minden ága folyamatos megújulásban van. Magyarországon sajnos még nem alkalmazzuk a robottechnikát, pedig ez a módszer fizikailag jelentősen megkönnyíti az orvos munkáját. Nem mindegy ugyanis, hogy egy asztalnál ülök és egy „joystick-on” keresztül, monitoron követve operálok, vagy napi 8-10 órát a műtőasztal fölött görnyedek, természetellenes testtartásban, maximális koncentrációban, amikor azt se veszi észre az ember, ha elzsibbad a lába, vagy vizelnie kell. De, mint mondtam, a robottechnika nálunk még csak a jövő. Fontos eredmény viszont, hogy sok jó gyógyszert sikerült bevinni az orvoslásba. Például a heredaganat ma már teljesen gyógyítható, a prosztataráknak is nagyon jó a gyógyítási sémája. Ma már előrehaladott prosztatarákos betegek is akár 20-25 évig élhetnek a felfedezéstől számítva. A korai stádiumúak 90-95 százalékát pedig meg tudjuk gyógyítani.- A sportban szerzett képességeit tudta kamatoztatni az orvosi munkája során?- Hogyne! A sport megtanított arra, hogy akkor kell a legjobban koncentrálni, amikor a legnagyobb a baj. Nekem a profi sporttapasztalatom sokat segített a felkészülésben is. A műtétekkel is úgy A sport megtanított arra, hogy mikor kell a legjobban koncentrálni Fotó: Mártonfai Dénes Dr. Buzogány István egyszerre két kórház osztályvezető főorvosa Egyetemi évei alatt Pécsett játszott az NB l-ben Dr. Buzogány István 1956-ban született. A mözsi általános iskolában, Schmidt Józseftől tanulta a sportág alapjait. Később a mözsi ificsapattal országos versenyekre is eljutottak. Miután érettségi után nem vették fel az állatorvosi egyetemre, Székesfehérvárra, a Szondi NB l-es katonacsapatába hívták be. Másodszor a pécsi orvosi egyetemre jelentkezett, fel is vették. Egyetemi évei alatt Pécsett játszott az NB l-ben, a szintén mözsi Szászi Jánossal. A diploma megszerzése után a pécsi urológiai klinikán kezdett dolgozni, PhD és habilitáció tudományos fokozatokat szerzett, címzetes egyetemi docens. A pécsi évek után családjával Budapestre költöztek, 13 éve vezeti a Péterfy utcai kórház urológiai osztályát. Hét éve a salgótarjáni megyei kórház urológiai osztályának vezetését is elvállalta. Nős, két gyermeke és két unokája van. vagyok, mint amikor a mécsesekre készültem. Azzal fekszem, azzal kelek. Soha nem fordulhat elő, hogy egy nagy műtét előtt alkoholt fogyaszszak, vagy későn feküdjek le.- Ön párhuzamosan két kórházban is osztályvezető főorvos. Nyilván ez az orvoshiány következménye. Erre a problémára tudna valami megoldást?- A magyar urológus szakorvos felkészítési programot tizennyolcadik éve én irányítom. Alapítványi finanszírozású a program, minden magyarországi urológusjelölt részt vesz benne. Magyarországon az egyetlen olyan orvosi szakma vagyunk, amelyik európai szakvizsgát ad, ami a fiataloknak jó, mert látják, hogy nagyon sokat adunk nekik, és figyelembe vesszük az ő érdekeiket is. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy nehezebben mennek el külföldre. Önmagáért beszél, hogy 2001 óta megháromszoroztuk az évenkénti rezidens létszámunkat.- Úgy tudom, sok itteni környékbeli páciense is van. Ezen kívül mennyire tartja a kapcsolatot szülőfalujával?- Elég elfoglalt vagyok, kevesebbszer jövök, mint amennyit szeretnék. Szüleim sajnos már nem élnek, de sok kedves barátom, egykori csapattársam él itt, nagyon boldog vagyok, ha találkozhatok velük. Nagyon sokat köszönhetek a szüleimnek és a szűkebb környezetemnek. Láttam a mözsi német, tót, felvidéki magyar együtt élő embereket, akik dolgosak voltak, tisztelettudóak, toleránsak egymás iránt. Ezeket az alapokat megszerezve váltam olyan emberré, amilyen most vagyok. Látogasson el hírportálunkra! TEOL.hu Eredményes és sikeres pályázatot valósított meg a cég Hozzájárultak a fejlődéshez Megismerkednek az új technikával BONYtf ú Projektzáró rendezvényt tartott a Völgység Ipari Park Nonprofit Kft. a Schäfer-Oesterle Kft. gyártócsarnokában. Eredményes és sikeres pályázatot valósított meg a cég, amely közvetlen és közvetett módon is hozzájárult a helyi gazdaság fejlesztéséhez és a munkahelyteremtéshez. Ennek részleteitől számolt be köszöntőjében Filóné Ferencz Ibolya, Bonyhád polgármestere, valamint Potápi Árpád János államtitkár, a térség országgyűlési képviselője. Mind a ketten köszönetét mondtak azoknak, akik szerepet vállaltak az ipari park fejlesztésében. TN Potápi Árpád János is köszöntőt mondott Fotó: Makovics Kornél VARSÁD A „Digitális szakadék csökkentése” címmel indult térítésmentes informatikai képzés a település kultúrházában, tizenöt érdeklődő részvételével. Az összesen tíz foglalkozás során a jelentkezők megismerkednek az informatikai eszközök, mint például a PC, a tablet, a notebook, az okostelefon működtetéséhez szükséges alapvető funkciókkal, és azok használatával. A program fő célja, hogy a résztvevők képesek legyenek önállóan használni ezeket az eszközöket.- A projektre a 16 és 65 év közötti lakosok jelentkezhettek. A tizenöt fős csoport tagjai között vannak előnyugdíjasok, rokkantnyugdíjasok, fiatalok, anyukák és munkavállalók, akik munka mellett vesznek részt a képzésen. A csapat tagjainak körülbelül hatvan százaléka egyáltalán nem ismeri a tabletet, amivel a foglalkozások során a legtöbbet dolgoznak majd. A tableteket a képzés végén az összes résztvevő mintegy ajándékként megkapja - mondta lapunknak Sőre-Lovász Gabriella, a varsádi könyvtár vezetője, hozzátéve, az informatikai képzés támogatott, és a résztvevőknek térítésmentes. B. M.