Tolnai Népújság, 2019. július (30. évfolyam, 150-176. szám)

2019-07-17 / 164. szám

MEGYEI KÖRKÉP 2019. JÚLIUS 17., SZERDA Miniszteri díjat vett át TOLNA MEGYE Ünnepi állo­mánygyűlést tartott fegyver­nemi napja alkalmából a Hon­védelmi Minisztérium Védel­mi Igazgatási Főosztálya a Stefánia Palota - Honvéd Kul­turális Központban. A ren­dezvényen Szabó István hon­védelmi államtitkár kiemel­kedő szakmai munkája elis­meréseként Kvanduk Tamás őrnagynak, a Tolna Megyei Kormányhivatal Védelmi Bi­zottság Titkársága titkárhe­lyettesének a miniszter által adományozott emléktárgyat adott át - írják a Tolna Me­gyei Kormányhivatal honlap­ján. H. E. Negyedórán belül elfogták az ifjú tolvajt HŐGYÉSZ Egy gyermekkorú fi­út gyanúsítanak a rendőrök az­zal, hogy egy hőgyészi lakásból lopott. Komlósiné Kiss Anett, a Tolna Megyei Rendőr-főkapi­tányság sajtószóvivője elmond­ta, hogy egy hőgyészi nő tett bejelentést, mert július 8-án a délutáni órákban - amíg ő nem volt otthon - valaki bement a lakásába, ahonnan a mobilte­lefonját és 12 ezer forint kész­pénzt lopott el. A hőgyészi ren­dőrök pár percen belül a hely­színre értek, és az adatgyűj­tést követően mindössze tizen­öt percen belül azonosították és elszámoltatták a bűncselek­mény elkövetésével gyanúsít­ható gyermekkorú fiút. A ház­kutatás során megtalálták az ellopott értékeket, melyeket még aznap visszaadtak a tu­lajdonosnak. Az ügyben lopás vétség megalapozott gyanúja miatt folytat eljárást a Tamási Rendőrkapitányság. H. E. Visszakapta értékeit Kép: TMRFK Újabb ciklust kezdhet a zeneiskola igazgatójaként Kiválóan fejleszti a zene a személyiséget A bonyhádi zeneiskola igaz­gatója 1995 óta Elmauer Jó­zsef. Most lejárt a megbíza­tása. Újra pályázott, és kine­vezték a következő öt évre. Tanít a tolnai zeneiskolában is, és kántorkodik Kakasdon. Wessely Gábor szerkesztoseg@toInainepujsag.hu BONYHÁD A bonyhádi zeneisko­la igazgatói posztját ismét El­mauer József nyerte el. A követ­kező öt évben is ő állhat az in-Német nemzetiségű, katolikus családba született Elmauer Jó­zsef, 1956-ban. Kisgyermek­­korában Bonyhád környéki ta­nyákon élt, és iskolába kerülé­se előtt szinte nem is beszélt magyarul. A bonyhádi Petőfi • Sándor Gimnáziumban érett­ségizett 1974-ben. A Pécsi Ze­neművészeti Főiskola zongora tanszakán diplomázott, 1980- ban. Utána került a Bonyhádi tézmény élén. Két pályázó kö­zül, a szavazatok több mint ki­lencven százalékát kapta meg. Kinevezéséről a Tamási Tanke­rületi Központ döntött, hiszen a bonyhádi oktatási intézmé­nyek odatartoznak. Elmauer József továbbra is szakszerű és felelősségtel­jes munkát ígér. Igazgatóként 1995-től dolgozik. Időközben más művészeti képzések is hozzájuk kerültek. A zenén kívül táncot és grafikát is ok­tatnak Bonyhádon. Az intéz-Zeneiskolába tanárnak; 1993- tól igazgató-helyettese, 1995- től igazgatója az intézménynek. Közoktatás-vezető diplomát 2002-ben szerzett a Budapesti Műszaki Egyetemen, s van még egy végzettsége: 2004-ben mé­hészeti szakmunkásvizsgát tett. Elsősorban a művészet ér­dekli, nem a politika. De Ka­kasdon - ahol él -, a német ki­sebbségi önkormányzat elnöke. ményvezető, tanári pályafu­tása első 15 évében rendsze­resen koncertezett Magyaror­szágon, illetve esetenként fel­lépett Németországban, Fran­ciaországban, Olaszország­ban, Ausztriában és Belgium­ban. Kórusok zongorakísérője­­ként is sokfelé eljutott. Gyak­ran szerepelt a szekszárdi Né­met Színház társulatában, egy ideig, a zenetanítás mel­lett éneket is tanított Bonyhá­don, a Perczel Mór Szakközép­­iskolában. Ezt már nem csinál-Elmauer József felesége kö­zépiskolai tanár Szekszárdon. Négy gyermekük van. Tibor először hegedűkészítőnek ta­nult Budapesten, aztán a Gö­döllői Agrártudományi Egye­temen szerzett diplomát. Bio­gáz-erőművek üzemeltetésével, szennyvízkezeléssel foglalkozik a cége. Dóra a vonós hangsze­rekkel került közeli barátság­ba. Kilenc éve csellót tanít Né­ja, viszont tanít zongorát a tol­nai zeneiskolában, és lakhe­lyén, Kakasdon kántorkodik a katolikus templomban, Mayer Mihály nyugalmazott püspök szolgálati helyén. A zene hozzátartozik El­mauer József mindennapja­ihoz. Volt már jó néhány ki­emelkedő képességű növendé­ke. Meggyőződése, hogy a zene által több lesz az ember, fejlő­dik á személyisége, olyan fele­melő élményben részesül, amit sehol máshol nem kaphat meg. metországban. János szintén Németországban, Lipcsében él; Junior Prima-díjas trombitamű­vész. József a Zeneakadémia zongora szakán szerzett mű­vészi és tanári diplomát. Buda­pesten tanít. Eddig három uno­kájuk született Elmaueréknek. Mivel egymástól távol élnek a családtagok, csak évente né­hányszor jöhetnek össze: ünne­pekkor és nyaraláskor. Dombormű őrzi a néhai szerelmesek emlékét DOMBÓVÁR Szenes Hanna és Pataki Ferenc dombormű­vét avatták fel kedden a Váro­si Tanuszodánál. Az ünnep­ségen Szabó Loránd polgár­­mester mondott beszédet, em­lékeztetve a hallgatóságot ar­ra, hogy a költőnő és a világhí­rű fejszámoló egyaránt a náciz­mus áldozatai. Filmbe illő törté­netükről elmondta, hogy a bu­dapesti Szenes Hanna a har­mincas évek végéig rendsze­resen nyaralt Dombóvári roko­nainál, szerette a várost. Akko­riban a kötetlen találkozások egyik helyszíne a strand volt. Pataki Ferenc itt láthatta meg a fiatal lányt, akibe szerelmes lett. Hanna azonban kivándo­rolt Palesztinába, kapcsolatuk megszakadt, soha többé nem találkozhattak. A nő katonai ki­képzése után egyike volt azok­nak, akiket az angolok ejtőer­nyővel ledobtak Jugoszláviá­ban, hogy segítsenek megaka­dályozni a magyar zsidók de­portálását. Szenes Hannát egy csendőrjárőr elfogta, megkí-A dombormű mel­lett a Szenes Hanna terét is felavatták nozták és 1944 novemberében a nyilasok kivégezték. Pataki Ferenc a világháború idején két és fél évig munka­szolgálatos volt, a háború után pedig három évet orosz hadi­fogságban töltött. - Találkozá­sainkkor többször beszélt Han­nához fűződő gyengéd kapcso­latáról - idézte fel a polgármes­ter, hozzátéve, hogy a világhí­rű zseni minden évben ott volt Dombóváron a holokauszt meg­emlékezéseken. 2017 augusz­tusában, 96 évesen hunyt el. Az ünnepségen nemcsak Varga Gábor keramikus szob­rászművész alkotását avatták fel, hanem a Szenes Hanna te­ret is, amely közvetlenül kap­csolódik a Pataki Ferenc utcá­hoz. Ez is jelzi összetartozásu­kat és őrzi emléküket. - Kérem önöket, ha erre járnak, mindig gondoljanak a szeretet fontos­ságára, és arra, hogy ha elveszí­tünk valakit, az emlékekből le­het erőt meríteni a folytatáshoz - tette hozzá a polgármester. Az avatón a Sabbathsong Klezmer Band lépett fel. H. E. A művészet érdekli, nem a politika Ritkán jön csak össze a család Mattyi tábor fürdőzéssel, gyalogtúrával, szúnyogok támadásával és tartós barátságokkal Megnyitotta kapuját a vár a mórágyi diákok előtt MÓRÁGY Börtönben is vol­tak a mattyi tábor felső tago­zatos diákjai és kísérő peda­gógusai. Rosszra azért senki ne gondoljon! Mindössze ar­ról van szó, hogy a siklósi vár börtönét is megtekintették a táborozok. Az Együtt, test­vérként Mórágy-Kaposszek­­cső-Tomásov tervezet kereté­ben partneriskolák fiataljai találkoztak egymással a Bara­nya megyei Mattyon. Mucska Melinda táborvezető, a Mórá­gyi Általános Iskola igazga­tója elmondta, hogy összesen nyolcvanan kvártélyozták be magukat a kényelmes szállást nyújtó kőépületbe. A hét első, illetve utolsó nap­ján a harkányi strand nyújtot­ta örömöket élte át a csapat. A fürdőzés és napozás mellett mindkét alkalommal főszerep­hez jutottak az óriáscsúszdák. A helyszín kiválóan szolgálta a pályázatban fő elemként meg­fogalmazott célkitűzés teljesü­lését is: a gyermekek már kez­désként felszabadultan beszél­gettek, játszottak, ismerked­tek egymással a fürdőhelyen. Csütörtökön a siklósi vár nyi­totta meg kapuját a tábor egye­sített erői előtt. A szelíd „hódí­tók” a középkorból ránk ma­radt építmény szinte minden zugát bejárták: legyen az a Békés hódítás: a csapat a siklósi vár udvarán Beküldött fotó gótikus zárt erkély, a várbör­tön, a kínzókamra, a várkápol­na, illetve nemesi börtöncella. A sorból nem maradt ki a rene­szánsz bútorkiállítás, a közép­kori fegyver- és hadtörténeti ki­állítás, a vártörténeti kiállítás, a horvát és szerb kisebbségi ki­állítás. Ezután a táborlakók a siklósi strand felüdülést nyújtó élménymedencéivel ismerked­tek. Mivel Matty a Duna-Drá­­va Nemzeti Park területén ta­lálható, így nem maradhatott el a gyalogtúra sem. A cél a Drá­va folyó megtekintése lett vol­na, ám a szúnyogseregek jelen­tős vérveszteséget okozó táma­dásai miatt csak a töltésig me­netelt a nagy csapat. A nyolc ki­lométeres út mindenesetre át­vezetett a híres mattyi pusztán, benne a Madár Emlékparkkal, melynek kopjafái a hazánkban kipusztult madárfajokra emlé­keztették a túrázókat. Az utolsó napot a gyerme­kek kezdeményezésére bú­csúest zárta. Jó hangulatú zene mellett éjfélig tartottak a kár­tyacsaták és a beszélgetések, majd elérkezett a szó Szerint könnyes búcsú pillanata. A tá­borlakókat azonban vigasztal­ta, hogy az együtt töltött napok igaz barátságokat eredményez­tek és életre szóló élményeket nyújtottak. Sz. Á. Elmauer József gyakorol a bonyhádi zeneiskolában. Már 1995-től dolgozik itt igazgatóként

Next

/
Oldalképek
Tartalom