Tolnai Népújság, 2019. július (30. évfolyam, 150-176. szám)

2019-07-17 / 164. szám

2019. JÚLIUS 17., SZERDA KITEKINTŐ g PROGRAMOK CSÜTÖRTÖK MOZI Bölcske: Aladdin (amerikai ka­land-vígjáték), 9.30. Az oroszlán­király (amerikai családi film), 16 óra. Yesterday (angol zenés film), 18 óra. Annabelle 3. (amerikai horror), 20.30. Klíma teszi kellemessé mostantól a várakozást LENGYEL Az önkormányzat és az orvosi rendelő is klímabe­rendezést kapott az elmúlt héten, tájékoztatta lapun­kat Antal János alpolgármes­ter. Mindezzel egy régi prob­léma oldódott meg, az orvosi rendelőt ugyanis a nyári hő­ségben nem nagyon tudták le­hűteni, csupán ventilátorral. Amint az alpolgármester tá­jékoztatott, az önkormányzati hivatalban a nyári meleg szá­mos kellemetlenséget okozott. Eddig nem tudták megfelelően lehűteni a nyári hőségben az orvosi rendelőt A hőség a mindkét épületben dolgozókat, a hivatal ügyfele­it és az orvosi rendelésre ér­kező betegeket is megviselte egy-egy kánikulai napon. Az új klímaberendezéseknek kö­szönhetően ez a gond mára megoldódott. Az új berendezé­sek nemcsak hűtésre, hanem fűtésre is alkalmasak, így a télen is nagy hasznukat vehe­tik. Antal Jánostól megtudtuk azt is, hogy a lengyeli óvoda, amelybe huszonegy kisgyer­mek jár, a jövő hónapban kö­rülbelül három hétre leáll. Az intézmény a teveli Szivárvány Óvodához tartozik, így oda tud­ják átvinni a gyerekeket a szü­net idejére. Az önkormányzat jelenleg egy kellemes feladaton is dolgozik: ezekben a hetek­ben zajlik a szeptember hetedi­kéi falunap előkészítése. B. M. Látogasson el hírportálunkra! TEOL.hu Óvodások, kisiskolások körében talál közönségre TV-AJÁNLÓ Mesés történetek idézik fel a múltat Sárköz-mesék címmel je­lent meg egy könyv, gyönyö­rű rajzokkal. Az írója Hódi Katalin, akinek ez az első munkája. A kötet megjele­nése jó alkalom arra, hogy a Sárközről, annak hagyo­mányairól beszélgessünk a szerzővel. Mauthner Ilona ilona.mauthner@mediaworks.hu TOLNA MEGYE-SÁRKÖZ A kör­nyezetét, a munkatársait, a volt tanárait is meglepte Hódi Katalin azzal, hogy írt egy me­sekönyvet. A szociális mun­kás végzettségű meseíró, több mint húsz éves munkaviszony­nyal a háta mögött, dolgozott már gyerekek és felnőttek kö­zött, most pedig idős emberek­kel foglalkozik. Gyakorlatilag tehát minden élethelyzettel ta­lálkozott. Jelenleg a bátaszéki gondozási központ nappali in­tézményének a vezetője.- A padláson volt egy nagy láda, még a nagyszüleimé volt. Gyerekként szerettem ott ját­szani, és a ládában találtam egy füzetet, melybe a déd­­nagyapám gyönyörű dőlt be­tűkkel írt a természettel kap­csolatos verseket. Nagyon megfogott az írása, a betűi, a verseinek tartalma - árulta el az íráshoz való vonzalmának kezdetét Hódi Katalin. A dédnagyapját csak fotó­kon látta, azt mondták róla, szigorú, de jó ember volt. Hó­di Menyhért erdészként dol­gozott és emlékét a Gemenci erdőben lévő egyik híd is őr­zi, melyet róla neveztek el. Hódi Katalin már gyerek­ként is vonzódott az íráshoz, naplót vezetett, verseket írt. Három évvel ezelőtt a me­gyei könyvtár meghirdette a Lázár Ervin nevét viselő me­sepályázatát, melyre ő is be­küldte az egyik meséjét. Meg­lepetésére különdíjas lett. Ezen felbátorodva írt egyre több történetet. Miért pont a mese? - me­rül fel a kérdés az emberben. Hódi Katalin első könyvével, a Sárköz-mesékkel Fotó: Mártonfai D. Magánkiadásban jelent meg a könyv Katalin elmondta, szülei ma is dolgoznak, apja kőműves, édesanyja egy üzemben vál­lalt munkát. Saját családjá­ban vasutas férjével két gyer­meket nevelnek, Sári tizenkét éves, Menyhért tíz. Mindket­ten nagyon szeretnek olvasni. A Sárköz-mesék magánki­adásban jelent meg és ter­jesztése is hasonló módon történik. A kötetet az őcsényi származású Vassné III Teréz il­lusztrálta gyönyörű rajzaival. Teréz selyemfestő és baba­készítő, de örömmel vállalta a feladatot. Hódi Katalin első könyvét a sárközi települési önkormányzatok és magán­­személyek, cégek is támogat­ták. Többen felajánlották se­gítségüket a terjesztésben is, többek között a bátaszéki tu­risztikai információs központ, több üzlet, de találkozni lehet majd vele különböző városi rendezvényeken is. Emellett a Sárköz-mesékről szóló hír fel­került a népszerű internetes közösségi portálra is. Nehéz munkát végzek, nehéz élethelyzetekkel találkozom nap mint nap, mondta Hó­di Katalin. Ebből ki kell néha szakadni ahhoz, hogy az em­ber újra és újra feltöltődjön. Ebben segít a meseírás, az olyan történetek, amelyben a jó elnyeri a jutalmát, a gonosz pedig méltó büntetését. A me­se persze egy idealizált világ, ahol minden a helyén van, az élet azonban nem ilyen. Még­is jó kiszakadni a valóság­ból. A múlt év végén kezd­te el írni a saját meséit, eb­ben felidéződnek a gyerekko­ri szünidők, a nagyszülőknél, Decs-szálláson töltött nyarak, a sárközi parasztvilág. A me­sékben a régi képek, régi han­gulatok elevenednek meg, me­sefigurák formájában. Hódi Katalin érdekes mó­don nem a gyerekeket, hanem a saját korosztályát, a negy­veneseket, vagyis a gyerme­ket nevelő felnőtteket céloz­ta meg a könyvével. Őket úgy képzeli el, mint akik szeret­nek mesét mondani estén­ként a gyermekeiknek, ké­sőbb unokáiknak. A jó me­se igazi érzelmi kapcsolatot alakít ki a mesélő és a hallga­tó között. Sok mindenre min­tát ad, bővíti a szókincset. Az eddigi visszajelzések alapján az óvodás és kisiskolás gyer­mekek körében talál igazi kö­zönségre a könyv. A Sárköz-mesék első törté­nete egy árva kislányról, Ken­­derkócról szól, akit a környe­zete nem kímél, ennek ellené­re ő gyógyfüvekkel gyógyítja a hozzá fordulókat. A Varázs­­keszeg című mese egy halászt örökít meg, Katalin édesapja, öccse is halászott. Volt miből meríteni. A hal nagy szere­pet töltött be a sárköziek éle­tében, például itt régen min­den pénteken halászlé volt az ebéd. A Megcsudált lány, tör­ténete a házasodni vágyó le­ányról, a viseletről, a népi hit­világról szól. És még sorolhat­nánk a kedves humorral meg­írt történeteket. Tányéron a régmúlt Ha középko­« ri eleink étke­zési szokása­ira terelődik a szó, bizony még manapság is sokan meglepődnek azon, hogy a ma ismert alapanyagok, fű­szerek és konyhatechnikai eljárások többsége teljesen ismeretlen volt a számuk­ra. Pedig elég csak arra gon­dolni, hogy a mai magyar konyha alapfűszerét jelen­tő paprika még nem létezett az öreg kontinensen, csak­úgy, mint a szintén alapé­lelmiszernek számító para­dicsom és burgonya. Nem készült szalámi és kolbász sem, így aztán a jelenkor­ban mindenki által kedvelt paprikás krumpli hozzáva­lóiból csak a szalonna és a hagyma állt volna rendelke­zésre úgy hétszáz évvel ez­előtt. Vajon mit és hogyan ettek a réges-régi korok em­berei, azon belül is a tehe­tős nemesség? Honi soro­zatot még nem készítettek, de ha határainkon túlra te­kintünk, jó kis időutazás a Paprika TV Nemesi lakomák című sorozata, amelynek so­ros epizódját 21 órától lát­hatják a nézők. A sorozat történelmi uta­zásra hív, az ételek csodája és a főzés jelentette dicső­ség révén ünnepli a múltat. A műsor házigazdája Íror­szág három legjobb szaká­csa: Derry Clarke, Catherine Fulvio és Paul Flynn. A sza­kácsok minden héten más neves vidéki ír házba érkez­nek és annak történetét fel­használva újraalkotnak egy pompás vacsorát. TN Nemesi lakomák Paprika TV, 21.00 Nagyot lépett előre a nemzetközi rangsorban a PTE, folytatja tovább a zöld programot Tovább zöldül és jó példát mutat az egyetem PÉCS Az Indonéziai Egyetem GreenMetric felmérését koor­dináló csapatának elnöke és alelnöke érkezett a Pécsi Tudo­mányegyetemre azzal a céllal, hogy megismerjék a fenntart­hatósági törekvések iránt elkö­telezett intézmény tevékenysé­gét - tájékoztatott az egyetem. Érkezésük célja emellett, hogy személyesen mutassák be a vi­lág zöld egyetemeit rangsoroló lista múltját, jelenét, jövőjét, a nemzetközi trendeket, a ver­seny indikátorait, az adatszol­gáltatás folyamatát. A delegációt Miseta Attila egyetemi tanár, a PTE rektora fogadta július 15-én. A talál­kozón a Pécsi Tudományegye­tem, Pécs városa, valamint Baranya megye fenntartha­tóságának témakörében ér­dekelt szervezetei is bemutat­koztak. Szó volt Pécs Európa Zöld Fővárosa pályázatáról és a régió Klímastratégiájáról is. Az Indonéziai Egyetem kép­viselői részletesen szóltak a zöld rangsort meghatározó alapelemekről, például a hul­ladékmenedzsmentről, a víz­­használatról, a közlekedés­ről, valamint a környezetvé­delemmel kapcsolatos kutatá­si potenciálról. A környezet­tudatosság, energiahatékony-Riri Fitri Sári professzor asszony Indonéziából Fotó: PTE ság amellett, hogy felelősség, komoly kreatív energiákat is mozgósít. Ma már valameny­­nyi diszciplína foglalkozik a témával: építészet, dizájn, jog- és orvostudomány, politikatu­domány. Ebből hallhattak az érdeklődők ízelítőt a tanács­kozás délutáni szekciójában. A rendezvény nem titkolt célja a fenntarthatóság téma­körében érdekelt hazai egye­temek, felsőoktatási intézmé­nyek közötti párbeszéd erősí­tése, ugyanakkor egy még ha­tékonyabb részvétel a „zöld” nemzetközi diskurzusban a Pécsi Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem -a szakmai tanácskozás követ­kező helyszíne - koordinátori szerepével. A PTE Zöld Egye­tem programját a Kancellária menedzseli. Mint ismeretes, a Univer­sity of Indonesia által kezde­ményezett felméréshez az el­ső évben, 2010-ben mindösz­­sze harmincöt ország kilenc­venöt intézménye szolgálta­tott adatokat, 2017-ben már hatszáztizenhat. 2016-ban a Pécsi Tudományegyetem a 355. volt a listán, 2017. év vé­gére a 179. helyre ugrott és lett a második legzöldebb ha­zai felsőoktatási intézmény. TN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom