Tolnai Népújság, 2019. június (30. évfolyam, 126-149. szám)

2019-06-24 / 144. szám

2019. JÚNIUS 24., HÉTFŐ KITEKINTŐ g TV-AJANLO Ibolyás minta, sípujjú ing, harang alakú szoknya Nicolas Cage túszjátszmája Az Oscar-díjas Nicolas Cage mégtavasz­­szal került be a rekorderek közé, amikor házasságot kö­tött sminkesével, Erika Kőiké­vel. Csak sajnos, mint később kiderült, négy nap múlva meg­bánta a nősülést, és bead­ta a válókeresetet, hatalmas botrányt okozva a sztárvilág­ban. A gazdag élet nem isme­retlen Nicolas Cage számá­ra. A Túszjátszma című film­ben szintén vagyonos, azon­ban józan és megfontolt üzlet­embert alakít, aki boldogan él feleségével, és tinédzser lá­nyukkal luxusotthonukban, a legnagyobb gazdagság és jó­lét közepette. Az idilli boldog­ságuknak ez esetben kegyet­len bűnözök, négy mindenre elszánt figura vet véget, ami­kor túszul ejtik a házaspárt a saját otthonukban. A fordula­tos thrillerben Nicolas Cage feleségét a szintén Oscar-dí­jas Nicole Kidman alakítja, aki már számtalan nagyszabású filmben, legyen szó akár víg­játékról vagy drámáról, bizo­nyította, hogy miért ő a világ egyik legismertebb színész­nője. A filmben mindent meg­tesz, hogy kimentse család­ját a gyilkosságtól sem visz­­szariadó bűnözőktől. A cse­lekmény központjában a gaz­dag család házának felújítá­si munkálatai állnak, amely szintén sok csavaros fordulat­ra adott lehetőséget az alko­tóknak. Aki izgalmas filmre vá­gyik, annak érdemes megnéz­nie a Túszjátszmát. Túszjátszma, amerikai-bolgár thriller, 2011. Viasat3, hét­fő, 21 óra Nicolas Cage és Nicole Kid­man a Túszjátszmában Sióagárdi hímzés lyuk nélkül nincsen Nyári szünetet tartanak a szekszárdi hímző szakkör résztvevői. Vezetőjük, Var­­gáné Kovács Veronika ilyen­kor sem pihen. Nemsokára Szabadkára megy oktatni. S emellett látogatókat fo­gad az általa létrehozott sió­agárdi Hímzésmúzeumban. Wessely Gábor szerkesztoseg@tolnainepujsag.hu SIÖAGÁRDA rózsa motívum sok tájegység hímzésminta-kin­­csében megjelenik. A szőlő rit­kább. De ami egyedi, kizáró­lag sióagárdi: az ibolya. Ahogy népiesen mondják, az „ibo­­lás ümög” az itteni viselet jel­legzetes darabja. S vannak ró­zsás, szőlős mintákkal hím­zett ruhák, kendők, térítők, tö­rölközők is. A lábra bütykös, bimbós, koszorús vagy szőlő­fejes kapcát, arra tutyit húz­tak. A kosztümkabátnak meg­felelő ruhadarab volt a lobi. Az­az nemcsak volt; ma is az. Mert Sióagárd azon kevés falvak kö­zé tartozik, amelyek nem hagy­ták múltba veszni a viseletkul­túrát. Helyi szóhasználattal élve: még nem vetkőztek ki. Az idősebbek, a vasárnapi mi­sére menvén ma is felveszik ezeket a ruhadarabokat, a fia­talabbak és a gyerekek pedig a közéleti rendezvényeken jelen­nek meg népviseletben. Jártas e témában Vargáné Kovács Veronika, aki sokfelé vezetett már hímzőszakkört, Békéscsabától, Budapesten át Székesfehérvárig. A szek­szárdiakkal most nyári szü­netet tart, de ősszel folytatják az együtt varrogatást. Addig is van egy-két meghívása rö­vid tanfolyamokra. Legköze­lebb Szabadkára megy. De nem emiatt ismerik a legtöbben, ha­nem a Hímzésmúzeum miatt. A látogatható magángyűjte­ményt a Leányvár egyik prés­házában rendezte be. (A tető­térben lakik.) Gyakorlott tár­latvezető, pillanatok alatt is­merteti a hazai viseletek fő jel­legzetességeit. Vargáné Kovács Veronika a Hímzésmúzeumban A szerző felvétele A település díszpolgárává avatták Vargáné Kovács Veronika 2005- ben nyitotta a sióagárdi hímzés­múzeumot. Egy könyvet is köz­readott 2010-ben a település népművészetéről, elsősorban a viseletkultúráról. Negyvenévnyi kutatómunka van már a háta mögött. A leányvári népművé­szeti gyűjteményt külföldiek is látogatják. Japánból szinte min­den évben érkeznek kisebb-na­­gyobb csoportok. Összességé­ben azonban kevés a fizetőven­dég, ezért már a bezárás gondo­lata is felmerült. Különösen ak­kor, amikor, három éve, özve­gyen maradt a múzeumalapító. Szerencsére azonban a család egyre bővül. A 74 éves asszony­nak három gyereke, nyolc uno­kája és egy dédunokája van. A kiállítási anyag megtartásá­ra, működtetésére egyre több az esély. Kár lenne veszni hagy­ni, hiszen a gyűjtemény fontos­sága vitathatatlan. Bekerült a Tolna megyei értéktárba. Vargá­né Kovács Veronikát munkássá­ga elismeréséül, 2011-ben Sió­agárd díszpolgárává avatták. Nem is annyira a színek és a minták - mondja -, inkább a szoknya és az ing formája se­gít eligazodni, hogy egy nép­viseleti ruhadarab hová tarto­zik. A bogyiszlói szoknya tuli­pán alakú, a sióagárdi harang alakú, míg a sárközi teljes kör­ben kiterülő. A bogyiszlói és a sárközi ingnek húzott, bő ujj­vége van, a sióagárdit viszont szűkujjúnak vagy sípujjúnak mondjuk. Leér a csuklóig, nem rövidült meg az idők folyamán, mint a másik két tájegységnél, hanem megtartotta a hosszát, és ez adja az eleganciáját. He­gyes csipkében végződik, a vé­gén két sor lyuk van, és gyö­nyörű bordűrös díszítmény. Sióagárdi hímzés lyuk nél­kül nincsen. A múzeumban nyomon követhető a fejlődés az 1840-es évektől. Eleinte még díszítetlenek voltak a kendervászonból ké­szült ruhák, de hamarosan megjelentek az áttört, lyukas díszítések. Minden lyukat kör­­behímeztek, ami igen munka­­igényes. Egy szép ing elkészí­tése sok hosszú, téli estét kitöl­tött, esetenként hat hónapig is eltarthatott. Fehér anyagra dol­goztak, eleinte csak fehér fo­nallal, később, 1927-től színes­sel. Ekkor már nem helyben szőtt alapanyagot használtak, hanem párizsi és lyoni broká­tot, hozzá cseh kasmírt, csip­két és gyöngyöt vásároltak az utazó kereskedőktől. A ráva­­ló pénzt törött paprika és más termények eladásával keresték meg. A sióagárdi viseletnél nincs olyan színkavalkád, mint pél­dául Kalocsán. Diszkrétebb a kidolgozás, a legjellegzetesebb szín a permetkék, az agár­di kék. Sokfelé ez kéklik még ma is a faluban. A kötényeken is, és a hagyományőrzésre fi­gyelők, a házak alját is ezzel a színnek húzzák el. Látogasson el hírportálunkra! TEOL.hu PROGRAMOK HÉTFŐ MOZI Szekszárdi Men in black - Sötét zsaruk a Föld körül (amerikai ak­ció-vígjáték) 17 óra. Rocketman (angol életrajzi dráma) 19.30. MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA Bátaszék, tájház: ingyenes tárlat­­vezetés, 18 óra. Német dalok ta­nulása a Bátaszéki Német Nem­zetiségi Egyesület Heimat Táncs­­csoportjának közreműködésé­vel, 19 óra. Kovács Gábor muzsi­kus koncertje, hangszerbemuta­tó és hangszerkészítő programja, 19.30. Palacsintasütés. KIÁLLÍTÁS Szekszárd, Babits Mihály Kultu­rális Központ: SzínpadkÉpek cím­mel Fábián Gábor portréfotó kiál­lítása, 17 óra. KEDD MOZI Szekszárd: Men in black - Sötét zsaruk a Föld körül (amerikai ak­ció-vígjáték) 17 óra. Rocketman (angol életrajzi dráma) 19.30. Támogatják a gyógyszerek vásárlását IREGSZEMCSE Változott az ön­­kormányzati rendelet a telepü­lési támogatások helyi szabá­lyairól, amelyről a legutóbbi, május végén tartott testületi ülésen döntöttek. Új segítség­ként igényelhető gyógyszertá­mogatást, amelynek a mérté­ke havonta ötezer forint lehet. Azok igényelhetik, akiknek a családjában az egy főre jutó ha­vi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj minden­kori legkisebb összegének két­százötven százalékát, egyedül élő esetén háromszáz százalé­kát. A rendszeres gyógyszertá­mogatás abban az esetben álla­pítható meg, ha a havi gyógy­szerköltség meghaladja az öt­ezer forintot.- Az új gyógyszertámogatás­sal azoknak próbálunk segíte­ni, akik az egyéb kiadásaik mi­att nem, vagy csak nehézségek árán tudják kiváltani a gyógy­szereiket - mondta lapunk­nak Süvegjártó Csaba polgár­­mester, hozzátéve, hogy emel­lett már tervezik egy szintén új szociális támogatás beveze­tését a gyermekes családok ré­szére. B. M. Idén is sok látogatót vonzott a Völgységi Könyvfesztivál a szokott helyen, a Perczel kertben Minden korosztálynak szerveztek programokat BONYHÁO Sok látogatót vonzott a XIX. Völgységi Könyvfesz­tivál, amelynek a Perczel kert adott otthont. A háromnapos rendezvénysorozat izgalmas gyermek- és felnőttprogramok­kal, író-olvasó találkozókkal, könyvekkel, vásárlási lehető­ségekkel várta a könyvszere­tő közönséget. Az esemény el­ső napján eredményt hirdet­tek: „A könyvtárért, a kultúrá­ért” díjat Máté Réka fotós kap­ta. Markovicsné Schreiber Hil­da az óvodamúzeum létreho­zója és Schnell-Nagy Erika, a bonyhádi Solymár Imre Váro­si Könyvtár igazgatója pedig a „Tájak, városok, emberek is­kolai olvasmányaim alapján” című rajzpályázat eredménye­it ismertették. Pénteken Balázsy Panna leg­újabb Csini?! könyvének, más­nap pedig Jerry Bridges: Meg­tűrt bűneink című alkotásá­nak bemutatóján lehetett részt venni. M. Kácsor Zoltán meseíróval, a Garázs bagázs mesekönyv-so­­rozat, illetve az Utazás Dínom­­dánomba, a Sárkánytörvény és az Acsargó-mocsarak me­seregények szerzőjével a Ko­libri kiadó sátránál találkoz­tunk. Nem csak íróként, ha­nem a kiadó képviselőjeként is jeleh volt, nála lehetett megvá-Mindenki megtalálhatta a kedvenceit Fotó: Mártonfai Dénes sárolni a Budapesti Nemzetkö­zi Könyvfesztiválra és az Ün­nepi Könyvhétre megjelent leg­újabb gyerekkönyveket.- A gyerekek olvasási szoká­sai között nagy különbségek vannak, például a kiskama­szok egy része a mitikus, má­sik része a realista vüág iránt érdeklődik, így a meseköny­vekben hol a fantasy, hol a kri­mi műfajok a legnépszerűbbek - mondta lapunknak M. Kácsor Zoltán, hozzátéve, hogy egy­­egy könyv sikere leginkább az író tehetségén múlik, annak idején például a Winnetou tör­ténetek népszerűsége is ennek volt köszönhető. Schnell-Nagy Erikakönyvtár­igazgató huszonkét éve dolgo­zik az intézményben, így mind a tizenkilenc Völgységi Könyv­­fesztivál szervezésében részt vett. - Minden korosztálynak szerveztünk programokat, és miután idén megkaptuk a város mobilszínpadát, még kiválóbb lehetőségeket tudtunk biztosí­tani a hozzánk érkező íróknak, előadóknak. Az Előváros pályá­zatnak köszönhetően több és színesebb programot tudtunk szervezni, többek között Bede Róbert mesterszakács is eljött hozzánk, és a Night Projection fényszínháza zárta a pénteki programot. Brunner M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom