Tolnai Népújság, 2019. május (30. évfolyam, 100-125. szám)

2019-05-29 / 123. szám

fi MEGYEI KÖRKÉP 2019. MÁJUS 29., SZERDA Ifjú pecások versenyeztek SIÓAGÁRD Gyermeknapi hor­gászversenyt tartott szomba­ton a Sióvölgye Horgász Egye­sület a MOHOSZ támogatásá­val. Az összesen 28 indulóból tíz óvodás volt, a többi isko­lás. A gyerekek összesen 244 halat fogtak. Az óvodások kö­zül első Acsádi Kamilla, má­sodik Hotter Hanna, a harma­dik Háry Nóra lett. Az alsósok versenyét Háry Mira nyerte, a második helyen Tamás Cecí­lia, a harmadikon Papp Sza­bolcs végzett. A felsősök kö­zül Papp Bonnyai Balázs fog­ta a legtöbb halat, a második Koller Ábel, a harmadik Schül­ler Janka. B. K. Két nap múlva lejár a határidő TOLNA MEGYE Több száz bo­rászt érint a megyében az idei évi élelmiszerlánc-felügyeleti díjbevallása, melyet május 31- ig kell elkészíteni. Az elektro­nikus bevallási felület a Nébih honlapjának Ügyfélprofil me­nüpontjában érhető el. A be­vallások alapján megállapított összeget két egyenlő részlet­ben, július 31-ig és 2020. ja­nuár 31-ig kell megfizetni. M. I. Vitorlást bont a település TAMÁSI Idén első alkalom­mal jelentkezett a város a 4. Nemzeti Regatta, Magyaror­szág Településeinek Vitorlás Fesztiváljára, és annak ösz­­szes versenyszámára. A ren­dezvényjúnius 1-2-án lesz Siófokon. B. M. Évfordulót ünnepelt a falu és az egyházközség Háromszáz évvel A gyászt csak munkával lehet feldolgozni Háromszáz éve kelt az a be­települési szerződés, amely­hez Dunaszentgyörgy újra­alapítását és a református egyházközség alapítását kö­tik. Erről hálaadó istentisz­teleten emlékeztek meg. Hanoi Erzsébet erzsebet.hanol@mediaworks.hu DUNASZENTGYÖRGY A település újraalapításának és az egyház­­község alapításának 300. évfor­dulója alkalmából hálaadó is­tentiszteletet tartottak vasár­nap a dunaszentgyörgyi refor­mátus templomban. Az ünne­pi alkalmon Tibay Lajos pres­biter adott történelmi áttekin­tést. Elmondta, hogy a mai Du­naszentgyörgy területe már a római korban is lakott volt, az­tán a hely kedvező adottsága­it honfoglaló eleink is felismer­ték. Az első ismert írásos emlí­tés szerint a falu 1215-ben a fe­hérvári káptalan birtokában volt. A török előtti időkből ke­vés írásos anyag maradt fenn, azt azonban már tudni lehet, hogy Buda 1541-es eleste Szent­­györgy török kézre kerülését is jelentette. Az 1570-es években 800-1000 ember lakhatta a te­lepülést. Valószínűleg ebben az időben lett reformátussá a falu. A község 1680-ra teljesen ki­pusztult. Az 1686-88-as hadjá­ratok során Buda felszabadult, és az egész Dunántúlról kiűz­ték a törököket. A néptelen fal­vak benépesítése vált szüksé­gessé, így beindult a szervezke­dés Szentgyörgy újratelepítésé­re is. Ekkor Fördős Mihály és Fi-Rácz József mellett dr. Bogárdi Szabó István hirdetett igét Fotó: M. Gy. Testvérgyülekezetek is jelen voltak A hálaadó istentiszteleten Rácz József esperes szolgálata mel­lett dr. Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egy­ház Dunamelléki Egyházkerü­letének püspöke hirdetett igét. A gyerekek verseltek, énekel­tek. Köszöntőt Hencze Sándor polgármester, dr. Csók Sándor, a falu ismert szülötte, Rostás Jenő István római katolikus címze­tes apát, faddi plébános szólt, il­letve a testvérgyülekezetek lel­készei, Csáti-Szabó Lajos várda­róci lelkipásztor és Papp Hunor sztánai lelkipásztor mondtak. áth János győri alispán voltak a település tulajdonosai. Dr. Dömötör Sándor Duna­szentgyörgy népe című köny­vében az Országos Levéltár adatai alapján közölt egy név­sort, amely az 1720-ban betele­pült 22 család nevét és az álta­luk művelt föld nagyságát ösz­­szegzi. Dr. Tibay József aztán a Tolna Megyei Levéltárban, a Csapó család iratai közt meg­találta az eredeti betelepülési szerződést, amely 1719. május 10-én kelt Győrben. A vasár­napi hálaadó ünnepségen erről emlékeztek meg. Az írás tartal­mazza, hogy kinek engedték a letelepedést és milyen feltéte­lek mellett. Ezek közt szerepel, hogy „jó erkölcsű, egymást ér­tő, vagyonos emberek tartoz­nak közükbe szállítani” és az is, hogy „ezen levél erejével sza­bad nekik prédikátort és mes­tert tartani Kálvinista részről, templomot és iskolát építeni tel­jes szabadsággal, minden há­borgatás nélkül”. A falu kálvinista nemesek­kel települt újra, akik hozták magukkal a Felvidékről, a Bars megyei Zeliz községből prédi­kátorukat, Pákozdy Istvánt, aki az újonnan alakult gyülekezet első lelkipásztora lett. A betele­pülők saját otthonaik mellett a templomot és a parókiát, vala­mint iskolát is építettek. A kez­detektől fogva huszonhárom lelkipásztor szolgálta a gyüle­kezetét. Látogasson el hírportálunkra! TEOL.hu SZEKSZÁRD Veszteségből ön­meghaladás - hogyan gazda­gíthatják személyiségünket életünk nehézségei, csapásai címmel tartott előadást dr. Ma­ros Kitti egyetemi adjunktus, mentálhigiénés szakember a Család Akadémia előadás-so­rozat zárónapján. Az előadáson elhangzott, hogy akik minél gyorsabban, minél kevesebb fájdalommal szeretnének kijönni egy-egy nehéz élethelyzetből, nem jár­nak sikerrel. Meg kell küzdeni a problémákkal, dolgozni raj­tuk, és akkor bekövetkezik az úgynevezett poszttraumás nö-A reményvesztett­­ség és a világtól való elzárkózás az elakadás jele vekedés, amely személyiség­­fejlődéssel is jár. Ebben segít­het a nyitottság, a rugalmas­ság, az optimizmus, de elen­gedhetetlen a család, a barátok támogatása. Dr. Maros Kitti hozzátette, segítségül hívható a művészetterápia. Majd arról beszélt, a gyászmunka elaka­dásának jele a reményvesz­­tettség, a világtól való elzárkó­zás. Mindez társulhat emész­tési problémákkal, nehéz lég­zéssel, légszomjjal. Arra a kér­désre, hogy a gyászolók mikor járnak sikerrel, tehát mikor végeznek a gyászmunkával, a szakember azt mondja, hogy akkor, amikor a szeretett sze­mély elvesztése már nem tölti ki a gondolataikat, vagy példá­ul nem álmodnak annyit vele. A Család Akadémia záró­napján a Boldog gyermekkor Montessori szellemisége a családban címmel dr. Kurucz Rózsa főiskolai tanár is előa­dást tartott. B. M. Csók István festményét elevenítették meg a résztvevők vasárnap Őcsényben Öt generáció együtt egy keresztelőn ŐCSÉNY Öt generáció együtt, és a száz vendég fele népvise­letben az őcsényi református templomban. Érkeztek Decs­­ről és Sárpilisről is, a sárkö­zi hagyományok őrzői, ápolói. Bár, ahogy az ismert kultúra­­közvetítő, Bognár Cecil mond­ja - Sebő Ferenc nyomán, sza­badon „A hagyományt nem őrizni kell, mert nem rab. A hagyományt nem ápolni kell, mert nem beteg. Hagyo­mányaink akkor maradnak meg, ha ott vannak a minden­napjainkban, ha megéljük, to­vábbvisszük őket.”. Öt generáció képviselői az őcsényi templom előtt Papp Zsolt Endre lelkész keresztelte meg vasárnap az egyéves Radó Alexandra Ka­talint, akinek az édesany­ja Bognár Dorina, nagyapja Bognár Cecil Róbert, dédapja Bognár Cecil. És még az ük­mama, a 95 éves Bognár Je­­nőné is részt vett a rendez­vényen. Sok fénykép készült, és egy klasszikus kép is a fi­gyelem középpontjába került. Csók István festményét, az Őcsényi keresztelőt elevení­tették meg a jelenlevők. A szertartás után vigalom következett. w. G. Gyermeknap lufikkal, habpartival BÁTASZÉK Színes programok­kal várták hétvégén a Besig­heim játszótéren a gyereke­ket. A szervezők, a Bátaszé­­ki Nagycsaládosok Egyesüle­te és a Keresztély Gyula Váro­si Könyvtár munkatársai ki­tettek magukért. Lakatos Nor­bert órákon keresztül hajtogat­ta a lufiállatokat, a vadászre­pülőket és a kardokat, és a Sá­gi Ildikó vezette zumbás csa­pat is jól átmozgatta a jelen­lévőket, számolt be az esemé­nyekről a bataszek.hu. A helyi önkormányzati tűzoltóság jó­voltából habparti is volt. M. I. HIRDETÉS Konferencia J IUS6. 2019 •• STRATÉGIÁT Támogatóink: Budapest Marriott Hotel 1052 Budapest, Apáczai Csere János u. 4. További részletek: rendezvenyek.vg.hu oldalon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom