Tolnai Népújság, 2019. május (30. évfolyam, 100-125. szám)
2019-05-29 / 123. szám
2019. MÁJUS 29., SZERDA Bőven lenne még helyük az új lakásoknak Magyarországon jó esetben évi 43 lakásnak kellene felépülnie Fotó: MTI A nagyszülői gyed 208 ezer forint lehet januártól T. HÁZ Jövő év január 1-jétó'l a nagyszülők is gyedre mehetnek, ha az Országgyűlés elfogadja az erről szóló törvényjavaslatot - mondta az Emmi családügyi államtitkára a parlamentben. Novák Katalin az általános vitában közölte, a nagyszülői gyed átlagfizetés esetén 208 ezer forint havi támogatást jelent. Kiemelte, emellett akkor lehet dolgozni, ha a munkavégzés otthon történik. A támogatás igénybevételének feltételei, hogy a szülők jogosultak legyenek a gyedre, és hogy nyilatkozzanak arról, hogy a gyedet a nagyszülők vehessék igénybe. Ehhez jogosultnak kell lenniük a gyedre, vagyis a gyermek születése előtti két évben 365 napon át biztosítottnak kell lenniük. Az MSZP életszerűtlennek titulálta a támogatást az előírt kritériumok miatt. A DK ártónak nevezte a kormányzat családpolitikai intézkedéseit. Az LMP véleménye szerint a nagyszülői gyed jó megoldás lehet, de ki kell bővíteni. A kormányzati családvédelmi akciótervnek - melynek része ez a törvényjavaslat is - több pontja is életbe lép már júliustól, ezek között szerepel a babaváró támogatás, a csők kiterjesztése, a jelzáloghitellel kapcsolatos könnyítések és a nagycsaládosok járművásárlási támogatása. MW Elmarad a kívánatostól az újlakás-építések száma. Szakértők szerint csaknem kétszer ennyi új épített lakásra lenne szükség az országban egy egészséges ingatlanpiacon. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu FEJLESZTÉS Bár soknak tűnik, hogy 2019-ben több mint 20 ezer új lakás épül Magyarországon, ez a szám elmarad a kívánatostól - véli Bállá Ákos ingatlanszakértő, aki szerint kétszer ennyi lakásra lenne szükség egy egészséges ingatlanpiacon. A KSH első negyedévi adatai azt mutatják, hogy idén folytatódik a lakáspiac dinamikus bővülése, akár húsz százalékkal emelkedhet a lakásépítések száma 2018-hoz képest. Az adat azonban csalóka, hiszen ezek a befejezett ingatlanok nem idén, hanem 2017-ben és 2018-ban épültek, csak most jegyzik be őket. „A korábban tapasztalt ingatlanpiaci boom megszűnt, most már lecseng a lakásépítési hullám” - mondja Bállá Ákos. Magyarországon 4,3 millió lakás van, a nemzetközi sztenderdek szerint a házak, lakások egészséges élettartama száz év, vagyis százévente le kellene bontani és újra kellene építeni őket. Ideális esetben az ingatlanállomány egy százalékának kellene új építésűnek lennie, ez azt jelenti, hogy Magyarországon évente 43 ezer új lakásnak kellene épülnie. A lakáspiaci konjunktúra teljes lecsengése az áfaváltozás miatt is egyre valószínűbb, egyes szakértők szerint négy-öt év múlva drámaian visszaesik majd az építkezési kedv. Bállá Ákos mintegy ötvenszázalékos visszaesésre számít a piacon, ha nem változik meg nagyon a jogszabályi környezet. Ez azt jelenti, hogy mintegy negyedannyi lakás épülhet majd, mint amennyi ideális lenne. HÍREK Kevesebb baba született az idén BUDAPES Nőtt a természetes fogyás az év első három hónapjában: 4,3 százalékkal kevesebb gyermek született és 1,6 százalékkal többen haltak meg az előző év azonos időszakához képest - közölte a KSH. Idén januárban 20, februárban 2,6 százalékkal többen, márciusban viszont 15 százalékkal kevesebben hunytak el, mint egy éve. MW Felminősítették az MKB-t HITELMINŐSÍTÉS Javított az MKB több osztályzatán tegnap a Moody’s. A lépést a tőzsdei bevezetést előkészítő átalakítási folyamattal, a problémás kinnlevőségekből eredő csökkenésével és a tőketartalék növekedésével indokolta. A nemzetközi hitelminősítő bejelentette, az MKB hosszú távú forint- és devizabetéti besorolását B2-ről Blre minősítette fel. MW Maradt a jegybanki alapkamat BUDAPEST Nem változtatott a jegybanki alapkamat 0,90 százalékos szintjén és a kamatfolyosót is változatlanul hagyta a Monetáris Tanács tegnap. A kondíciók változatlansága megfelel az elemzői várakozásoknak, akik közül többen úgy vélik, június végén, a következő Inflációs jelentéskor várható újabb normalizáló lépés a jegybanktól. MW A főváros környékét jobban kedvelik A társasházak, illetve többlakásos projektek között kiemelt helyet foglal el Budapest: a nagy lakásszámú új házak nagyon nagy része itt, esetleg a főváros környékén, egy-egy ponton épül. Ugyanakkor az európai viszonylatban is egyre népszerűbb magyar fővárosban sem oszlanak el egyenletesen az új lakóparkok - mutatott rá közleményében az Otthontérkép Csoport. Az elmúlt 27 hónapban 13 kerületben soklakásos társasházi, lakóparki új fejlesztés alig került piacra. Nógrádban a legolcsóbban juthatunk hozzá Többet ér a termőföld Nyolcszor többen az ügyfélkapun Az e-személyire is feltölthető majd a vasúti bérlet Fotó: MTI ÁRINDEX Tovább nőtt a hazai termőföldek ára, de a korábbinál kisebb mértékben, amire 2011 óta nem volt példa - derült ki a Takarék Csoport által az ingatlanértékesítések alapján készített termőföldindexből. 2017-hez képest 2018 első három negyedévében az átlagos drágulás csupán 6,4 százalékos volt nominálisan, míg a reálár-növekedés 3,5 százalékos volt. A szántók átlagosan 6 százalékkal drágultak, hektáronként átlagosan 1,46 millió forintért keltek el. A régiók közül a legnagyobb, 9,1 százalé-A közép-magyarországi régióban csökkent a szántók átlagos ára, de ennek hátterében vélhetően az áll, hogy 2017-ben kiugróan értékes területek találtak új gazdára, ami miatt 30 szákos drágulást Dél-Dunántúlon, a legkisebb, 3,6 százalékos áremelkedést az Észak-Alföldön mérték. A legtöbbet a Dél-Alföldön fizettek a vásárlók a szántókért, hektáronként közel 1,6 millió forintot, de az Észak-Alföldön és a Nyugat- Dunántúlon is 1,5 millió forint feletti árak voltak, míg Észak- Magyarországon átlagosan 900 ezer forintnál olcsóbban is földhöz lehetett jutni. A megyék közül 2018 első három negyedévében Hajdú- Bihar szántói voltak a legdrágábbak, hektáronként átlagosan közel 2 milliót fizettek érzalékos drágulást mutattak az adatok. Most erről a magas értékről esett az ár több mint 17 százalékkal, de így is közel 8 százalékkal többet kellett fizetni a szántókért, mint 2016-ban. tűk a vevők, míg Békés megyében 1,8 millió, Győr-Moson- Sopron megyében 1,7 millió forint volt ez az összeg. Az ellenpólust Nógrád megye jelentette 730 ezer forintos árakkal, míg Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 820 ezer, Heves megyében 900 ezer forint volt az átlagos ár hektáronként. A többi művelési ág közül a hagyományosan drágább szőlőterületekért a legtöbbet a Közép-Dunántúlon fizettek a vásárlók, hektáronként közel 3 millió forintot. Dél-Dunántúlon hektáronként átlagosan 2,55 millió, Nyugat- Dunántúlon 2,1 millió forintért keltek el a szőlősök. Gyümölcsöst legdrágábban Nyugat-Dunántúlon lehetett venni, a régiót árban Dél-Dunántúl és Közép-Dunántúl követi. A legolcsóbbak Észak-Magyarország erdői, fásított területei voltak, egy hektárért átlagosan 617 ezer forintot fizettek. MW Péntekig van még idejük a civileknek NAV Hónap végéig kell elszámolniuk a 2017-ben 1 százalékos felajánlásokban részesült civil szervezeteknek. Csak azok kaphatnak jövőre szja 1 százalékos felajánlást, amelyek eljuttatják a NAV-hoz az elszámolást május 31-ig. A NAV elektronikus levélben is felhívta a szervezetek figyelmét, nehogy valamely civil szervezet 2020-ban emiatt essen el a támogatástól. A közleményben mindazon szja 1 százalékos összeg felhasználását jelölni kell, amit a NAV 2017. január 1-jétől 2017. december 31-ig kiutalt a kedvezményezettnek, illetve amit a kedvezményezett tartalékolt. A közleményt elektronikus úton kell elküldeni az adóhivatalnak, amelyet és kitöltési útmutatóját a NAV honlapjáról letölthetik. Ha a civil szervezet jogutód nélkül megszűnik, soron kívül kell elszámolnia az öszszegek felhasználásáról. Ha a szervezet nem szűnik meg, de a kiutalt összegre nem tart igényt, akkor is el kell elszámolni és a fel nem használt összeget a benyújtással egy időben visszafizetni. Ha a szervezet a határidőig a közleményt nem nyújtja be az adóhivatalnak, illetve számszakilag hibás adatokat közöl, vagy nem az elszámolandó összeget szerepelteti, és azokat a NAV felhívása ellenére nem javítja, a hivatal kizárja a 2020. évi kedvezményezettek közül. MW ÜGYINTÉZÉS Egyre bővül az elektronikus ügyintézési szolgáltatások köre és ezek használata is. A Belügyminisztérium májusi adatai szerint már közel 4 millió ügyfélkaput nyitottak az állampolgárok, a cégkapuk száma nagyjából 550 ezer, és mind a 12 ezer állami és önkormányzati szerv rendelkezik hivatali kapuval. Évente összesen több mint 200 millió üzenetváltással jár a dokumentumforgalom, ami azt mutatja, hogy egyre nagyobb a digitálisan transzformáit állam súlya a mindennapokban.. „Eleinte csupán félmillió ember és könyvelő használta az ügyfélkaput, amióta azonban a NAV készíti az állampolgárok adóbevallását, csaknem nyolcszorosára nőtt a regisztráltak száma, hiszen könnyebbséget hozott az életükbe” - mondta a Világgazdaságnak Sántha György, az eGov Tanácsadó Kft. szakmai igazgatója. Hozzátette, vannak már jól működő rendszerek, amelyekkel rengeteg időt és energiát lehet megspórolni, de ezeket még nem ismeri igazán a lakosság. „Sok területen történt előrelépés az elmúlt években, csak még nincsenek kellően integrálva a folyamatok. Nagyjából tízéyes lemaradásban vagyunk az e-ügyintézés terén, hiszen nagy fejlesztések csak 2010 után kezdődtek ezen a területen” - emelte ki Sántha György. A távlati cél az, hogy létrejöjjön az ügyfelek igényei szerint személyre szabott, okos e-közigazgatás. MW Ami kissé eltorzítja az adatokat Lassulhat a tempó
