Tolnai Népújság, 2019. április (30. évfolyam, 76-99. szám)

2019-04-25 / 95. szám

2019. ÁPRILIS 25., CSÜTÖRTÖK KITEKINTŐ g PROGRAMOK CSÜTÖRTÖK MOZI BÖLCSKE: Kölcsönlakás (magyar romantikus vígjáték), 16,18 óra és 20.30. SZEKSZÁRD: Csodapark (amerikai animációs film), 15 óra. Bosszúál­lók: Végjáték (amerikai fantaszti­kus akciófilm), 17 óra. Hotel Mum­bai (ausztrál-amerikai akció-thriller), 20.30. KIÁLLÍTÁS, KÖNYVBEMUTATÓ BONYHÁD Solymár Imre Városi Könyvtár: Gánszler Beáta Tizenket­tő című novelláskötetének bemuta­tója, illetve kiállítás nyílik Wusching Ibolya könyvillusztrációiból. Közre­működik Kálóczi Andrea (vers) és Tóth István (gitár), beszélgetőtárs Szeri Árpád Csányi László-díjas új­ságíró, 17 óra. NÉPVISELET NAPJA BÁTASZÉK Városi Óvoda: a Német Nemzetiségi Önkormányzat támo­gatásával elkészült német nemze­tiségi viseletek bemutatója, 10 óra. PÉNTEK MOZI BÖLCSKE: Mia és a fehér oroszlán (francia családi film), 16 óra. Elra­bolt világ (amerikai thriller), 18 óra. Bosszúállók - Végjáték (amerikai akciófilm), 20.30. SZEKSZÁRD: Csodapark (amerikai animációs film), 15 óra. Bosszúál­lók: Végjáték (amerikai fantaszti­kus akciófilm), 17 óra. Hotel Mum­bai (ausztrál-amerikai akció-thriller), 20.30. KIÁLLÍTÁS TOLNA Mag-Ház: Gemenc Taplós­­tól Keselyűsig - Hanoi Gábor ter­mészetfotó-kiállítását Alexandra Manea nyitja meg, közreműködik Pintér Petra énekesnő, 17 óra. POKET KÖZÖSSÉGI FILMKLUB SZEKSZÁRD Új Nemzedék Közös­ségi Tér: Az Utas és Holdvilág című regényhez kapcsolódó film megte­kintése, majd beszélgetés róla, 17 óra. VAKVEZETŐ KUTYÁK VILÁGNAPJA SZEKSZÁRD Hunyadi utca 4.: A va­kok élete - Vitéz Lovag Rithnovsz­­ky János előadása, 10 óra. Vakve­zető kutya mint a látássérült em­ber hű társa - Szabó László előa­dása, 10.35. Segítőkutyám, Odo - Simonná Váradi Zsuzsanna előadá­sa, 10.50. Mentőkutyák, személy­kereső kutyák képzése - Badacso­nyi László előadása, 11.05. Kere­­kasztal-beszélgetés az előadókkal 11.15-től. Hamar itt van a hazai szamóca szezonja A szezon első és közkedvelt gyümölcse az eper, a legjobb belőle a hazai Fotó: Makovics Kornél A magyar eper most került a boltokba Hetek óta magyar földieper­ként árulják több helyen az amúgy messziről mutatós terméket. Közelebbről már látszik, hogy a gyümölcs nem friss, inkább kényszeré­rett, tehát nem hazai. Mauthner Ilona ilona.mauthner@mediaworks.hu TOLNA MEGYE Az már nem új­donság, hogy szinte egész évben kaphatunk szamócát az áru­házakban, és a csomagoláson mindig megtalálható, hogy az adott termék honnan szárma­zik. A szabad földön termesz­tett, magyar eper azonban leg­korábban május közepén szo­kott felbukkanni, ennél előbb csak akkor, ha a szamócát fóli­asátorban termesztik, de ennek az íze eltér a valóban szabadban termesztett gyümölcsétől. Egy­re több helyen már hetekkel ez­előtt is találkozhattunk az utak mentén szamócaárusokkal, ám résen kell lenni, előfordul, hogy bár magyar származást tüntet­nek fel, import szamócát kínál­nak a normál ár többszörösé­ért. Megveszik az import kiló­ját 1500 forintért, és eladják ha­zaiként 3000-ért. A fóliás magyar eper a na­pokban került forgalomba, a szabadföldi pedig várhatóan május 15-e környékén, mond­ta Bényi András, a faddi Venyi­ge Szövetkezet tagja. Az időjá­rástól függ, hogy tudják-e tarta­ni a dátumot, vagy csúsznak az árusítással pár napot. Az eper ma már igazi hungarikum, hi­szen nagyon sokan foglalkoz­nak vele nagyobb tételben is. Bényi András szerint az árakat ennek megfelelően igyekeznek lenyomni, például úgy, hogy az olcsó, kényszerérett import­ból még javában hoznak be Ma­rokkóból, Spanyolországból ak­kor is, amikor már tart a hazai szezon. A marokkói eper fajtá­jában is más, mint a hazai, és azért, hogy kibírja a hosszú utat, a szállítmányt félig éretle­nül szedik le. Az agrárgazdasági kamara megyei elnöke, Vendégh Edit elmondta, a NAK-nak nincs ha­tósági jogköre, így ellenőrizni nem tudják az árusokat, viszont hazai zöldségeket, gyümölcsö­ket népszerűsítő kampányok­kal hívják fel a figyelmet, orien­tálják a vásárlókat a magyar ter­mékek felé. Az sem titok, hogy a hazai zöldség- és gyümölcsága­zat helyzetét is javítani szeret­nék a fogyasztásélénkítő kam­pányok révén. A kamarának jó a szakmai kapcsolata az adóhi­vatallal és a Nébihhel (Nemze­ti Élelmiszerlánc-biztonsági Hi­vatal), közösen próbálják meg­védeni a becsületes őstermelők és vállalkozók érdekeit. Látogasson el hírportálunkra! TEOL.hu Sőt Mihály Szekszárdon azok közé a vállalkozó kereskedők közé tartozik, akik tisztessége­sen próbálnak meg boldogul­ni. Kérdésünkre elmondta, ő is tapasztalta, hogy már hetek­kel ezelőtt magyar eper címen árulták az ország több pontján a gyümölcsöt, mely leginkább Panamából, Hondurasból és Marokkóból érkezett hozzánk, sőt van, ahol már magyar diny­­nyét is kínálnak. Hozzátette, a tisztességes kereskedők meg­ítélését rontják ezzel, hiszen el­sőre nem mindenki ismeri fel, hogy az import, olcsó epret ke­resztelte át hazaira az árus. Amikor megkóstolja otthon, akkor szembesül vele, hogy át­verték, mert drágán vette meg a panamait. A magyar szamó­ca a napokban került a nagy­bani piacra. Ennek kilós ára kezdetben ötezer forint volt, je­lenleg 3800 forint körül tart. Sőt Mihály elmondta, ő a buda­pesti és szegedi nagybani pia­con a már ismert termelőktől vásárol, mindig törekszik arra, hogy szép és jó minőségű le­gyen a terméke, hogy a vevő ne csalódjon, és ne csak egyszer vásároljon nála. TV-AJÁNLÓ Korszakot teremtő alma 1665-ben Londonra le­csapott a pes­tis. A halálos kórnak akko­riban nem volt ellenszere, a becslések szerint nagyjából százezren haltak meg a jár­ványban. A megrendítő rész­letekről Daniel Defoe tudósí­totta az utókort, a Robinson szerzője naplót vezetett erről az apokaliptikus időszakról. Egy ifjú, mindössze huszon­három éves tudós vidéki bir­tokára menekült a végzet elől. Ennek azután korszak­­alkotó következménye lett a fizika, de általában a tudo­mány történetében és fejlő­désében. Ugyanis a fáma szerint Sir Isaac Newton - merthogy róla van szó - földjének egyik fája tövében hűsölve éppen azon töprengett, hogy vajon mi tarja a holdat a föld körüli pályán? Ekkor egy alma hullott a talajra. Egyes változatok szerint az alma pont telibe találta Newton fejét, így persze még hatá­sosabb a sztori, illetve végki­fejlete: a jeles főrend így ju­tott arra a gondolatra, hogy a gravitációs vonzás általá­nos természeti hatás. Erről a hatásról tudhatunk meg részleteket a Spektrum csatorna ma 21.00 órától kezdődő műsorában. A nézőket Jim Al-Khali­­li professzor kalauzolja föl­dön és égen, tehát minde­nütt, ahol érvényesül a gra­vitáció. Azonban mi, nézők, nem árt, ha tudjuk, hogy például az elektromágne­sesség nagyságrendekkel erősebb. Sz. Á. Sir Isaac Newton Spektrum 21 óra A tizenhat kilométer fizikálisán próbára tette a túrázókat A közös sétán van a hangsúly Nyári szállását keresi a denevér SZEKSZÁRD Kellemes társasá­gi túrának indult, végül azon­ban „nyúzópróba” lett a Szek­szárdi Klímakor és a Zöld­társ Alapítvány idei első ha­gyományos túrája, a húsvéti Lösz-szurdik túra - mondta Baka György, a Zöldtárs Ala­pítvány elnöke. A két civil szervezet éven­te négy alkalommal szer­vez barangolást a természet­be. A szombat reggeli gyüle­kező a Béla király téren volt, a parásztai tanösvényen át Lisztes-völgy, Faddi-tető, Sa­­uli-völgy, Cserhát-tető volt az útvonal, majd a Bati-kereszt kilátót is érintve a Remete ut­cán értek vissza a kiindulási pontra a gyaloglók. A táv ezút­tal kicsit hosszabb volt a meg­szokottnál, 16 kilométer leküz­dése volt a feladat, a túraveze­tő Gyarmati László volt. A 60- 70 gyalogló szikrázó napsü­tésben tette meg a távot, de a „hegyre fel, völgybe le”-me­­net fizikálisán próbára tette a résztvevőket. Baka György hozzátette: számukra is tanul­ságos volt a szombati kirándu­lás, legközelebb visszatérnek a kicsit lazább, 11-12 kilométe­res etapokhoz. Mert nem a tel­jesítményen, hanem az együtt­­léten és a közös sétán van a hangsúly. B. L. A túra résztvevői jókora távot tettek meg Fotó: Makovics Kornél TOLNA MEGYE Felébredtek téli álmukból a denevérek, ame­lyek kis ideig még a téli szál­láshelyük közelében tartóz­kodnak, és erőt gyűjtenek a tavaszi vonulásukhoz. Éjsza­kai rovarokból pótolják az 5-6 hónapos alvás során el­veszített energiát, majd nyári szálláshelyeik felé veszik az irányt, ahova körülbelül áp­rilis végén érkeznek meg. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság közlemé­nyéből kiderül, hogy a dene­vérek vonulása a madarak­tól eltérően nem függ az ég­tájtól, nyári tartózkodási he­lyük gyakorlatilag bármilyen irányban lehet a telelőhely­hez képest. Távolsága is a pár száz métertől az ezer kilomé­terig változhat. A denevérek többsége gond nélkül átvészeli a telet, de amelyik egyed túl meleg, szá­raz vagy zavart helyen töltöt­te a hideg időszakot és sok­szor felébredt, az lehet, hogy erősen legyengült és nem ké­pes repülni. Aki ilyen földön fekvő, röpképtelen állattal ta­lálkozik, az hívja a nemze­ti park igazgatóságát, hogy szakszerű kezekbe kerüljön az állat. Legtöbbször egy kis itatás és néhány lisztkukac csodát tesz. H. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom