Tolnai Népújság, 2019. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

2019-01-16 / 13. szám

2019. JANUÁR 16., SZERDA KITEKINTŐ g Először vallott énekesi pályájáról Sárkány Kázmér Énekel] a széllel, és hangod messze száll Sárkány Kázmér az operaszerepek mellett otthonosan mozog az operett és a magyarnóta műfajában is A szerző felvétele Az elmúlt szombaton a Dombóvári Székely Kör új évi dalestjén Sárkány Káz­mér, a Magyar Állami Ope­raház magánénekese lépett fel az Apáczai szakközépis­kola dísztermében. Varga Szilvia szerkesztoseg@tolnainepujsag.hu DOMBÓVÁR A Dombóvári Szé­kely Kör új évi koncertjén Potápi Árpád János nemzetpo­litikáért felelős államtitkár, a térség országgyűlési képvelő­je is jelen volt. Köszöntötte szé­kely testvéreit és a vendégeket az új év alkalmából, majd dr. Hegedűs János, Dombóvár plé­bánosa kért áldást mindenki­nek az új esztendőre. Ezt követően Sárkány Káz­mér, a bukovinai székely szár­mazású művész változatos re­pertoárral szórakoztatta a kö­zönséget. Az Elindultam szép hazámból kezdetű népdal­lal nyitotta meg a koncertet, utalva származására, majd életéhez kötődően a közön­ség hallhatott egy katonadalt, amely első szólója volt a Hon­véd együttesben; az Énekelj a széllel kezdetűt. Az operaéne­kes közel hetven szerepet éne­kelt el negyvennyolc éves pá­lyafutása alatt. Simándi Jó­zsef tanítványaként A sevil­lai borbélyban a Fioriello sze­reppel debütált. Két olyan ope­ra volt karrierje alatt, ahol há­rom szerepet is énekelt: az egyik az említett Rossini-ope­­ra, ahol még Figarót és idő-Sárkány Kázmér mezőgazda­­sági szakközépiskolát végzett Mohácson, és Hímesházán kezdett dolgozni az akkori ter­melőszövetkezetben brigádve­zetőként. Mindig szívesen éne­kelt, és eldöntötte, hogy opera­énekes lesz. A komlói zeneta­gozat után a katonaság alatt a Magyar Néphadsereg Művész­­együttesébe került. Húszas évei közepén jelentkezett a ze­neakadémiára, ahol operaéne­sebb korában Bartolo doktort játszotta, a másik a Bánk bán, ebben az előadásban fiatalon a királyt, később Tiborcot és vé­gül Solom mestert alakította. Vallomása szerint a bohó szerepek illenek hozzá legin­kább, hiszen sohasem tudott öt percnél tovább viselkedni, sem a színpadon, sem a ma­gánéletben - osztotta meg a közönséggel. Az operaszere­pei közül felcsendült a János vitézből az Egy rózsaszál szeb­kesi és énektanári diplomát szerzett. így azóta azon kevés emberek közé tartozik, akik a hobbijukból élnek. Tanulva nagyapja példájából, aki min­dig sopánkodott, hogy mit kel­lett volna az életében másképp tennie, ő úgy döntött, hogy in­kább megpróbálja a zenei pá­lyát. Még az is jobb, ha nem si­kerül a felvételi, minthogy éle­te végéig azon bánkódjon, hogy meg sem próbálta. ben beszél, majd A cigánybáró operettből Zsupán dalát éne­kelte először közönség előtt. Operettel folytatva elénekel­te az Egy boldog nyár Budapes­ten című dalt Nemrég énekelt életében először népi zenekar­ral magyar nótát a televízió­ban, valamint bejárta Észak- Amerikát New Yorktól Tor­ontóig egy turné alkalmával. Az est végén két gyöngyszem­mel búcsúzott: az Ave Maria után mesterére emlékezve el­énekelte a magyar nép máso­dik himnuszát a Hazám, ha­zám kezdetű dalt a Bánk bán operából. A művészt Horesnyi Mónika kísérte zongorán. Sárkány Kázmért 2014-ben ismerték meg többen a domb­óvári egyesületből, amikor a Madéfalvi veszedelem 250. év­fordulóján együtt utaztak Er­délybe. Dombóváron először szerepelt, a közel egy órában életútjának megismerése és az elhangzott dalok között vi­dám, közvetlen, színes egyé­niséget ismerhetett meg a kö­zönség. Tsz-brigádvezetőből operaénekes A vád garázdaság és súlyos testi sértés SZEKSZÁRD Nyilvános rendez­vényen elkövetett garázdaság és súlyos testi sértés bűntette miatt emelt vádat egy 30 éves faddi, de Szekszárdon élő fér­fi ellen a Szekszárdi Járási és Nyomozó Ügyészség, tájé­koztatott dr. Kiss Yvette, a fő­ügyészség sajtószóvivője. A vádlott 2017. november 4-én este Tolnán, egy nyilvá­nos zenés rendezvényen szó­rakozott, egy úgynevezett retró diszkóban. A férfi rend­szeres látogatója volt ezeknek a rendezvényeknek, és már többször is konfliktusba ke­rült egy másik fiatalemberrel, valamint annak társaságával. A szóban forgó férfi ezen az estén is a diszkóban tartóz­kodott a barátaival, akik kö­zül az egyik vendég, a későb­bi sértett, éjjel 2 óra körül ép­pen táncolt. A vádlott, aki a születésnap­ját ünnepelte és már erősen it­tas volt, minden előzmény és ok nélkül odament a sértett­hez, és bal oldalról, kissé há­tulról ököllel arcon ütötte. A sértett megfordult, és szemtől szembe vonta kérdő­re a vádlottat, hogy ezt miért csinálta, hiszen nem is isme­rik egymást. A vádlott ez után lökdöste, rángatta a ruhájánál fogva a sértettet, mire ő véde­kezésül a támadó mindkét ke­zét lefogta, és hogy ártalmat­lanná tegye, kirúgta a lábát. A lendülettől azonban ráesett a földre kerülő férfira, aki ököl­lel mellkason ütötte. A bizton­sági őrök szétválasztották és kiküldték őket az épületből. A vádlottnak a nyilvános rendezvényen tanúsított erő­szakos és kihívó magatartá­sa az ott tartózkodókban meg­botránkozást és riadalmat kel­tett. A bántalmazás következ­tében a sértett bal oldali felső állcsontja eltört, ami nyolc na­pon túl gyógyuló súlyos sérü­lés. A büntetlen előéletű vád­lottal szemben az ügyészség végrehajtásában felfüggesz­tett, börtön fokozatú szabad­ságvesztés kiszabását szor­galmazza a Szekszárdi Járás­­bíróságnál. 1.1. PROGRAMSOROLO SZERDA SZEKSZÁRD: Asterix: A varázs­ital titka (francia animációs csa­ládi film), 15 óra. Ragadozó vá­rosok (amerikai-új-zélandi akció­­fantasy), 17 óra. Creed 2. (ameri­kai akciófilm), 19.30. NÉPFŐISKOLA BOGYISZLÓ Művelődési Ház: Ka­tonák a Donnál... Miért? - beszél­getés Bognár Cecillel, a Magyar Kultúra Lovagjával, 18 óra. ELŐADÁS SZEKSZÁRD A Katolikus Plébá­nia Közösségi Háza: Életvéde­lem, családvédelem. Gender. Mi­lyen jövő vár a gyermekeinkre? - Frivaldszky Edit, az Emberi Mél­tóság Központ igazgatójának elő­adása, 16.30. SZÍNHÁZ BÁTASZÉK Petőfi Sándor Műve­lődési Ház: A miniszter félrelép - vígjáték a Magyarországi Német Színház előadásában, 18 óra. CSÜTÖRTÖK BÖLCSKE: Mirai - Lány a jövőből (japán animációs kalandfilm), 16 és 18 óra, illetve 20.30. SZEKSZÁRD: Egy kutya hazatér (amerikai családi kalandfilm), 15 óra. Ralph lezúzza a netet (ameri­kai animációs családi film), 17 óra. Végtelen útvesztő (amerikai akció­­thriller), 19.30. KIÁLLÍTÁS DUNAFÖLDVÁR Berze-Nagy Ilo­na Városi Könyvtár: Rell Kata Tű­­vel-tollal című kiállítását Farkas- Huszka Rózsa képzőművész nyit­ja meg, közreműködnek a zene­iskola tanulói és Ament Ottó, 17 óra. A tárlatot február 28-ig lehet megtekinteni. PAKS ESZI aula: Pámerné Bükky Klára természetfotóiból nyílik kiál­lítás, megnyitja Bordácsné Papp Mónika, az iskola igazgatóhelyet­tese, közreműködik Krémer Fran­ciska, 14.30. KÖNYVBEMUTATÓ BONYHÁD Solymár Imre Városi Könyvtár: Barkuti Jenő Még egy­szer meg kell halni című könyvé­nek bemutatója, 17.30. POSTABONTÁS DUNAFÖLDVÁR Egy dunaföld­­vári olvasónk, Kövér Zsuzsan­na édesanyjára emlékszik vissza, akit a városban és a vá­sár révén annak határain túl is sokan a Virágos Kuti Maris­kaként ismertek. Olvasónk le­velét szerkesztve közöljük. A pandúrok elől menekül­ve, teli pénzes tarisznyával, lo­vakon érkezett három szilaj és duhaj legény Dunaföldvárra. Talán betyárok voltak, ki tud­ja? Ők voltak a Kuti fivérek. A helybéli szép leányok lát­ványa megbabonázta őket, s ezért úgy döntöttek, itt marad­nak, így ők a ma is itt élő, né­pes Kutiak szépapái. E dinasztia egyik ágából szü­letett 1936 őszén édesanyám, Kuti Mária negyedik gyermek­ként. Az egykoron nagygazda, de addigra elszegényedett Kuti János nagyapám családjába. A háború, a megszállás, a járvá­nyok ellenére boldog, élmények­kel teli gyermekkoruk volt sze­rető édesanyjuknak, Pap Zsófi­ának köszönhetően. Csatangol­tak erdőn-mezőn, nincs olyan fa, amire föl nem másztak vol­na, nincs olyan víz, amiben meg ne fürödtek volna, légyen az fo­lyó, patak, a sárgagödör, avagy a kutak mélye. Töviről hegyire megismerték a határ növény- és állatvilágát. Egyik kedvenc ját­szóhelyük Kanacs-puszta volt. Édesanyám gyermekként ott ősi kultúrák nyomait fedezte fel. A leleteket - kőbaltákat, tűzszer­­számokat, mészbetétes és terra sigillata edényeket - a Piros is­kolaként ismert intézmény gyűj­teményének adományozta. A testvérek - János, Böske, Sándor és Mariska - kitűnők voltak az iskolában, de sze­génységük miatt nem tanul­hattak tovább. Édesanyám na­gyon szép lánnyá cseperedett, Mária virágokkal Beküldött kép s számtalan kérője közül a vi­harsarki, kisnemesi család­ból származó, fess Kövér Fe­rencet választotta. Nem lehe­tett könnyű egyiküknek sem, hiszen apám Budapesten dol­gozott az egyik minisztérium­ban. Az 1970-es években a ma­guk építette, dunaföldvári há­zukban még édesapám közvet­len főnökét, a miniszterhelyet­test is vendégül látták. Érde­kesség, hogy apám soha nem volt a kommunista párt tag­ja, sőt, szellemiségében ellene volt. Reá mint megbízható és diszkrét úriemberre volt szük­ség ott, ahol haláláig negyven éven át dolgozott. Férje családját és szülőfalu­ját, a mesebeli Füzesgyarmatot édesanyám nagyon szerette. Boldogan merült bele nyaranta az ottani létbe, szinte idealizál­va azt az életformát, ami ott fogadta. Egyébként is örömet lelt az utazásban. Látott ten­gert és magas hegyláncokat, látta a mesebeli Uj Hattyú kő­kastélyt. Ott is gyűjtött virág­magokat, de például a „piros bojtocskát” ő honosította meg Földváron, a tulipánfa, ami ezen a tájon nem él meg, az ő kertjében gyönyörű. Ausztri­ából, Felvidékről és Erdélyből cérnaszálnyi fenyőmagoncokat hozott magával és nevelte kert­jében egymás mellett magas karcsú fákká. Teremtő, alko­tó típusú ember volt. Élete mot­tójául választotta: „gyáva nép­nek nincs hazája”. Szerette a virágok illatát, az énekes ma­darakat, a nyári záport, a be­havazott Dunaföldvár látvá­nyát. Szerette és ismerte Sárdy Jánost, Soós Imrét, Csurka Ist­vánt, Wass Albertet. Sokat ol­vasott. A hajnalt és a napnyugtát is a kedves virágai között, a kert­jében köszöntötte. A maga ál­tal ültetett virágokból csodá­latos csokrokat kötött. Virá­gai között úgy dolgozott, hogy kötényében mindig ott volt a Sokol rádió, s szólt a Kossuth rádió adása. A menthetetlen­nek tűnő, beteg növényeket, vi­rágokat mindenki hozzá vitte, ő új életre keltette azokat. Sze­rette a földvári vásárt és a vá­sár is szerette őt. Évtizedeken keresztül színes személyisége és jellegzetessége volt ennek a forgatagnak. Haláláról nem értesülve, még ma is sokan ke­resik tanácsért, virághagy­mákért, palántákért. Ő volt - ahogy mindenki ismerte - a „Virágos Kuti Mariska”.

Next

/
Oldalképek
Tartalom