Tolnai Népújság, 2019. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
2019-01-02 / 1. szám
2019. JANUAR 2., SZERDA GAZDASÁG-BELFÖLD 1 Kevesebb a többletmunka hazánkban, mint Nyugat-Europaban Lehetőség a túlórázás Hol mennyit túlóráznak a dolgozók? (a hetente 60 vagy annál többet dolgozók aránya az összes munkavállaló százalékában) / mm Törökország Kolumbia Costa Rica Mexikó Indonézia India Dél-Korea Dél-Afrika Görögország Japán Argentína Chile Izland Új-Zéland Ausztrália Kína OECD-átlag Izrael Franciaroszág Lengyelország Egyesült Királyság Ausztria Belgium Portugália L_j4,6 Brazília jy4 3 Írország pjtA?1 Olaszország 13^9 Egyesült Államok L * 3 7 Spanyolország ‘K Kanada Csehország Németország yj3,4 3,4 LJ3,3 Szlovénia Finnország Hollandia Szlovákia Dánia Luxemburg Norvégia | Svédország Svájc ... 2,8 U 2,7 — 2,6 LJ2,2 02,1 2,0 31,8 1,8 ü 1,8 WWWKHm Észtország |1,3 Lettország 0,9 Litvánia 0,3 Oroszország t0,2 MW-grafika, forrás: OECD Az OECD-nek a túlórákról készült hivatalos statisztikája tényszerűen is cáfolja azokat az ellenzéki, szakszervezeti vádakat és félreértelmezéseket, melyek szerint a munka törvénykönyve (Mt.) módosításával itt elszabadul a pokol, mivel a magyarok már így is „rommá dolgozzák” magukat. Többször jeleztük: az önkéntességet betartva a törvénykönyvi módosítás célja az, hogy aki megteheti, többet keressen a többletmunkával. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu TÉNYEK Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) a napokban hivatalos Facebook-oldalán tette közzé a túlóra kapcsán készült statisztikai adatait. Mint ahogy a PestiSrácok áttekintéséből kiderül, azt vizsgálták, illetve mutatták be grafikonon, a 45 tagországban milyen arányban jellemző, hogy heti 60 órát - vagy annál többet - dolgoznak az emberek. Az OECD statisztikája szerint Európában, sőt a vüág nagy részén többet dolgoznak az emberek, mint a magyar munkavállalók. A szervezet kategorizálásában erős túlmunkának heti 60 órányi munkavégzés számít, ami napi 12 óra. Ebben a törökök járnak az élen, akiknek több mint húsz százaléka dolgozik ennyit. Négy-öt százalék közötti eredménnyel a középmezőnyben szerepelnek az olyan nyugati országok, mint Franciaország, Belgium, Ausztria, Portugália. Magyarország a maga alig 1,4 százalékával a 45 OECD-tagország közül az utolsók között található. A szervezet által közzétett grafikon 2016-os adatokat és összehasonlítást mutat be, de a helyzet ma is hasonló. Mivel a munkaerőhiány a többi tagországot éppúgy sújtja, mint Magyarországot, általánosan jellemző, hogy még több munkát vállalnak azok, akik dolgoznak. Az EuroStat adatai szerint átlagosan évente 31,2 túlóra jut egy magyar munkavállalóra. A KDFSZ (Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete) és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is úgy foglalt állást, hogy az itthon vitát és politikai demonstrációt kiváltó túlóratörvény lehetőséget teremt azok számára, akik többet szeretnének dolgozni. A számok mutatják, Magyarország sereghajtó e téren A PestiSrácok cikke szerint a gazdasági kamara álláspontja a kezdetektől fogva az, hogy amennyiben munkaadó és munkavállaló meg tud állapodni, legyen lehetőség a többletmunkára. Sőt, cégvezetők jelezték a kamarának, hogy a dolgozóik közül többen - az elérhető magasabb jövedelem miatt - keresik a hétvégi munkalehetőséget. Gulyás: nem támogatja a többség a tüntetőket ÜRÜGY Egy tízmilliós országban nem teljesítmény elérni, hogy néhány ezer ember radikalizálódjon és szívből utálja a kormányt - közölte az egyik kereskedelmi csatornán Gulyás Gergely. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint az ellenzék „a kemény magnak politizál”, ami kizárja a többségi támogatást. Gulyás szerint a tüntetések tömegtámogatásra aligha fognak szert tenni. Kijelentette: a tiltakozók állításával ellentétben nincs „rabszolgatörvény”, tehát nem is kell semmit módosítani. A túlóra-szabályozás önkéntességen alapul, ezért a „rabszolgaság” nettó butaság, a törvény csak ürügy volt a tiltakozásokhoz - mondta. Gulyás nem kímélte a tüntetéseket kiprovokáló ellenzéket sem. Közölte: az ellenzék nagy része nem csupán intellektuálisan szerény képességű, hanem a demokrácia alapértékeit sem tiszteli és végtelenül antidemokratikus. A demokratikus döntéshozatalban ugyanis az országgyűlési többség fogad el törvényeket, ennek az ellehetetlenítése a képviseleti demokrácia működése elleni támadás. Szerinte ez történt a parlament utolsó idei ülésén, az ellenzéki képviselőknek a köztévénél tartott fellépése pedig jogellenes volt. MW Csökken a nyugdíjasok után fizetendő járulék Fontos adóváltozások az új esztendőben Átfogó kormányzati intézményi fejlesztések Százmillárdok iskolára Lógnak a szeren. Jelentős összegekből új tornatermek, tanuszodák, tantermek épülnek Fotó: KORSZERŰSÍTÉS Az elmúlt évtizedek legnagyobb volumenű iskolafejlesztése zajlik 2018 és 2020 között, amelynek során országszerte mintegy 800 helyszínen, 276 milliárd forint felhasználásával valósulnak meg tornaterem-, tanuszoda-, valamint tanteremfejlesztések és -bővítések - tájékoztatott a Magyar Idők kérdésére válaszolva a Klebelsberg Központ (KK). Sok intézményben korszerű energetikai fejlesztések is történtek: kicserélték a világítá si rendszert, a nyílászárókat, napelemes rendszereket építettek ki, több helyen a fűtéskorszerűsítés is megvalósult. A tankerületi központoknak további 2,8 milliárd forintos pályázati keretet is megnyitottak az idei év tavaszán költségvetési forrásból az iskolák infrastrukturális fejlesztésére, ezenfelül 500 millió forintot költöttek az iskolákban folyó szakmai innovációk támogatására, megosztására. A KK tájékoztatása szerint ezenfelül további kilencmilliárd forintot az épületek karbantartására, állagmegóvásra, kisebb felújításokra fordítottak. A digitális eszközök beszerzésére is nagy hangsúlyt helyeztek. A pedagógusok között 45 630 notebookot osztottak ki, a diákoknak 24 ezer tabletet és a hozzá tartozó tárolószekrényeket. Ezenkívül háromezer úgynevezett interaktív panel és ötezer projektor beszerzése jelenleg is folyamatban van, melyek várhatóan az idén érkeznek meg a projektben részt vevő iskolákba. „Szeretnénk a lehetőségeinkhez képest költségvetési forrásból is minél többet fordítani arra, hogy a diákok inspirativ környezetben tanulhassanak és a pedagógusok megfelelő feltételek mellett végezhessék a munkájukat” - emelte ki a Klebelsberg Központ. A tankerületi központok által fenntartott iskolákban 2020 végéig csak az említett két uniós pályázatból mintegy kilencvenmilliárd forint értékű fejlesztés fejeződik be. MW TÖRVÉNYEK Az őszi adócsomag elfogadásával véglegessé váltak a 2019-es adótörvény-változások. Tisztázódott az új lakóingatlanok 5 százalékos áfájának ügye: 2019-ben még marad az 5 százalékos áfa az új lakások adásvétele esetén, és 2023- ig bizonyos feltételek mellett szintén lehet vele kalkulálni egyes esetekben. „Az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatár 8-ról 12 millió forintra emelése is fontos döntés volt, ez elsősorban a katás vállalkozások számára izgalmas, mivel ezentúl nem kell két értékhatárra figyelniük, csak egyre, ami fölött emelt adóérték van” - erősítette meg az InfoRádióban Felsmann Tamás, a WTS Klient adóügyi szakjogásza. Az áfát érintő változásokról elmondta: a személygépkocsibérlés áfáját eddig is le lehetett vonni, ha megfelelően vezették az üzleti célú útnyilvántartást. Hozzátette: a tartós (UHT, ESL) tejekre is bevezetik az 5 százalé-Húszezer forintig a lakossági átutalások után nem kell megfizetni a pénzügyi tranzakciós illetéket. Az adóhivatal 2019-től szjabevallási tervezetet készít az kos áfát, a gabona- és az acélipar számára pedig fontos hír, hogy a fordított adózás 2019-ben is megmarad a szektorokban. A társasági adóval kapcsolatos szabályok változásai között létrejön a csoportos társasági adóalanyiság. Ennek feltétele - mondta a szakember -, hogy az adózók között legalább 75 százalékos arányú, szavazati jogon alapuló, kapcsolt vállalkozási viszony álljon fenn. Jelentősége, hogy a csoporttagok társasági adókötelezettségeiket közösen, egy kiválasztott képviselőn keresztül teljesítik. Főszabály: mentesülnek az egymás közötti árak miatti esetleges kiigazítások alól, egymás közötti ügyleteikben nem kell transzferár-nyilvántartást vezetniük. Speciális szabályok vonatkoznak továbbá a veszteségek elhatárolására, és ami talán a legfontosabb, hogy azok a csoportok, amelyek élni szeretnének ezzel a lehetőséggel, az erre vonatkozó bejelentést 2019. január 15-éig meg kell tegyék. egyéni vállalkozóknak is. Bevezetik a munkaerőpiacra lépők kedvezményét, amely a pályakezdőkön, a tartós munkanélkülieken és az anyasági ellátások után visszatérőkön kívül a További változások: • A SZÉP-kártya marad az egyetlen kedvező adózású cafeteriaelem. • Csökken a nyugdíjasok után fizetendő járulék, 2019- től 15 százalék szja-t kell utánuk fizetni. Megszűnik a 25 év alattiak után járó automatikus kedvezmény. • A nyugdíjak az idén 2,7 százalékkal nőnek. • A minimálbér 149 ezer forintra emelkedik, a garantált bérminimum 195 ezer forint lesz. • Megszűnik az önálló baleseti adó, továbbá az önálló egészségügyi hozzájárulás is - előbbi a biztosítási adóba, az utóbbi a szociális hozzájárulási adóba olvad. • Az egészségügyi kockázatot jelentő ételek, italok (cukros üdítők, csipszek, csokoládék, szeszes italok stb.) esetében átlagosan 20 százalékkal nő a népegészségügyi termékadó mértéke. Emelkedik a cigaretta jövedéki adója is. MW korábban inaktív munkavállalók számára is elérhető lesz. Növekszik a Magyar falu program során a csők összege az ötezer főnél kisebb lélekszámú településeken. Ösztöndíjak kárpátaljai diákoknak A Rákóczi Szövetségnek idén 72 nagyobb rendezvénye volt, amelyek 78 ezer embert érintettek - közölte a szövetség elnöke az Ml aktuális csatornán és a Kossuth rádió reggeli műsorában. Csáky Csongor a 2018- at összegezve azt mondta, 150 utazócsoport, több mint hatezer ember látogatott Kárpátaljára, akik erkölcsi támogatásuk mellett több tízmillió forinttal is segítettek a helybelieknek. A magyar iskolaválasztási program keretében nyolcezer újszülöttnek adtak babanaplót, az adventi időszakban húszezer határon túli óvodás kapott mesekönyvet, és a szeptemberi iskolakezdést követően négyszáz helyszínen 7500 iskolakezdőnek adtak át ösztöndíjat. Egy összeghatárig eltörölték az átutalási illetéket
