Tolnai Népújság, 2018. november (29. évfolyam, 254-278. szám)

2018-11-26 / 274. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2018. NOVEMBER 26., HÉTFŐ Épületek, növények, állatok, korok és emberek együtt színesítik a palettát Újabb tizenhárom ertekkel gyarapodott a megyei lista Hét település tizenhét érté­kéről döntött legutóbbi ülé­sén a dr. Say István vezet­te Tolna Megyei Értéktár Bizottság. Ennek eredmé­nyeként a Tolna Megyei Ér­téktár három kategóriában újabb tizenhárom értékkel gyarapodott. A regiszterben így már összesen négyszáz­­tizennégy érték szerepel, a kiemelt megyei értékek szá­ma tizennégy. Szeri Árpád arpad.szeri@mediaworks.hu Kulturális örökség Decsi Kiss Mária gyöngyékszerkészítő mun­kássága a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére is felkerült sárközi népművé­szetből meríti ihletettségét. A szövés, hímzés és gyöngy­fűzés feltételezi a néprajzi vi­seletkultúra háttéranyagá­nak ismeretét, megkívánja az alázattal végzett kutatómun­kát, a megszerzett ismeretek továbbadását. Decsi-Kiss Má­ria, aki idén megkapta a Nép­művészet Mestere kitünte­tést, mindezeket folyamato­san, eredményesen végzi. A Tolnai Kékfestő Műhely Magyarország legrégebbi, 1810-ben alapított kézműves üzeme. Napjainkban az ere­deti hagyományokat követve dolgoznak a hatodik generáci­óként Horváth Tiborné Nagy Mária és Horváth Tibor kék­festő népi iparművészek, a hetedik generációként pedig Reha Erika és Horváth Balázs kékfestő népi iparművész. A Tolnai Kékfestő Műhely szerepel az Unesco Szellemi Kulturális Örökségének nem­zeti listáján. Bezerédj Amália munkás­sága a kisdedóvás terén te­remtette meg az alapokat a megyében. A reformkor klasz­­szikus műveltségű nemesasz­­szonya (1804-1837) az el­ső magyar gyermekkönyv, a Flóri könyve szerzője. 1833 34-ben kezdeményezi Szek-Reha Erika népi iparművész a Tolnai Kékfestő Műhelyben Fotó: TMÖ szárdon egy gyermekneve­lési intézmény alapítását, és meggyőzi Augusz Antalt, alapítsa meg az első szek­szárdi óvodát. Testvére, Etel­ka, és férje segítségével együtt alapította meg az első magyar falusi óvoda-iskolát Hidjapusztán, 3-9 éves gyer­mekeknek. A lengyeli kultúra megha­tározója a késő neolitikum végének és a kora rézkor elejé­nek. Ezt a kultúrát Wosinsky Mór az általa 1882-től feltárt őskori temető sírjaiban és a hozzá tartozó településen ta­lált leletek alapján különítet­te el és nevezte el a közeli Len­gyel községről. Épített környezet A bikácsi evangélikus temp­lom 1763-ban barokk stílus­ban épült, műemlékvédelem alatt áll. A 19. század elejéről származó templombelső kü­lön védettséget élvez. Ennek fő oka a cibóriumos szószék­oltár, amely egyedülálló érték és érdekesség az egész ország­ban. A szedresi Balogh (Illés)­­kastély magja egy feltehe­tően a 19. század közepén épült, földszintes, oldalfo­lyosós kúria volt. Jelenle­gi tömege és homlokzatai az 1928-as átépítéskor alakul­tak ki. A Kajmádpusztán ál­ló historizáló épület a Twickel Szőlőbirtok Kft. tulajdona, nem látogatható. A szedresi római katolikus kápolna késő barokk stílus­ban épült 1832-ben. A karzat­ablak két oldalán egy-egy íves szoborfülke van, az egyikben Szent Flórián fej nélküli kő­szobra, a másikból már sajnos hiányzik Szent Vendel szobra. A berendezés hiányzik, a ká­polnát kifosztották, üresen, romosán lassan az enyészeté. Feltérképezik a megye értékeit A Tolna Megyei Értéktár Bi­zottság 2013-ban alakult, ve­zetője dr. Say István, a Nem­zeti Művelődési Intézet Tolna Megyei Irodájának címzetes igazgatója. A testület tagjai: dr. Fusz György egyetemi ta­nár, szobrászművész, Sulyok Balázs megyei főépítész, Sü­megi József bátaszéki törté­nész, gimnázium igazgató és Szabadi Mihály népművelő, folklórkutató. A megye hagyományait, he­lyi specialitású ételeit, italait, kézműves termékeit, a terü­letén található építészeti, me­zőgazdasági különlegessé­geket, növényeket, állatokat, természeti értékeket, kiemel­kedő, egyedi értéket hordo­zó szokásokat törvény védi. A testület feladata a megyében található nemzeti értékek do­kumentálása és megküldése a Hungarikum Bizottságnak. A Magyar Értéktárban nyil­vántartott egyes megkülön- , böztetésre, kiemelésre mél­tó, egyediségével, különle­gességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítmé­nyének számító nemzeti ér­tékeket a Hungarikum Bizott­ság hivatott hungarikummá minősíteni. Természeti környezet A kurdi pannóniai üledé­kek ősmaradványai a mint­egy nyolcmillió évvel ezelőt­ti korba kalauzolják az érdek­lődőt. Több, a tudomány szá­mára új puhatestű fajt írtak le innen. Közülük a Viviparus kurdensis nevű fiallócsigafajt a faluról nevezték el. A kistápéi láprét 47 hektá­ros természetvédelmi terület Bikács mellett. Madárvilága is rendkívül gazdag: nagy kó­csagok, fekete gólyák, szürke gémek, récék, szárcsák, vízi­tyúkok, sárszalonkák népesí­tik be. A vízfelületeket a mo-, csári nőszirom sárga virága díszíti. Burjánzik a mocsári sáfrány, a sédkender és a pén­zeslevelű lizinka is. A kiszá­radó réteken pedig csodálatos orchideafajok nőnek. A bikácsi Ökör-hegy ritka szépsége gazdag mezei nö­vényvilágának köszönhető, a rét kék, lila, borvörös, sár­ga és fehér szirmoktól tarkái­nk a virágzás idején. A termé­szetvédelmi terület 45 hektá­ron terül el. Híressége az egy­befüggő árvalányhajmező is. A hegyen a homoki nőszirom lenyűgöző látványa egészíti ki a táj tarkaságát. A kistápéi Zichy-kastély­­park tizenöt hektárnyi me­sés környezetben bújik meg a településen. Az épület ran­gos wellness-szállodának ad otthont. A megújult horgász­tó gazdag halállománya miatt szintén kedvelt helyszín, ahol éjszakai horgászatra is lehető­ség nyílik. A szedresi Ős-Sárvíz a Sió és a Sárvíz szabályozásának ide­jén alakult ki, ma kiemelt je­lentőségű természetmegőrzési terület, Natura 2000 véde­lem alatt áll. A környező nto­­csárréteket rekettyefüzes és nádasfoltok tarkítják, nyárfa­ligetek övezik. A legszembetű­nőbb a madárvilág: barna ré­ti héja, foltos nádi poszáta, ná­di sármány, cserregő és nádi poszáta fészkel itt. Az emlősök közül a fokozottan védett vid­ra is itt rejtőzködik. A szedresi Tarkasáfrányos az Őssárvíz hajdani medre mentén kialakított 11.6 hektá­ros védett terület, része a Dél- Mezőföld Tájvédelmi Körzet­nek. 1987-ben került országos védelem alá, elsősorban az itt található tarkasáfrány ál­lománya miatt, majd később, 1999-ben, beleolvadt a tájvé­delmi körzetbe. A sáfrány ter­mőhelyét a széles mederben kanyargó Ős-Sárvíz vájta a homokos löszplatóba. Ezen a partoldalon virít kora tavasz­­szal a közel tízezernyi tő tar­kasáfrány. . . HIKÜfc Dr. Szondy Mate Szekszardon! A tudatos jelenlét pszichológiája December 4-én a népszerű Nyi­tott Akadémia sorozat keretében először találkozhatunk Szek­­szárdon a tudatos jelenlét legis­mertebb magyar szaktekintélyé­vel, Dr. Szondy Máté pszicholó­gussal. Sokan azt hiszik, hogy csak akkor lehetnek boldogok, ha megszabadulnak negatív ér­zéseiktől, a szorongástól, a féle­lemtől, a dühtől, a szomorúság­tól. Ezek azonban az életünk ré­szei, ha pedig megpróbáljuk el­nyomni őket, csak még intenzí­vebbé válnak (esetleg más mó­don, például testi tünetek for­májában törnek a felszínre). Ez a taktika tehát ahelyett, hogy boldogságot hozna, csak ront a helyzetünkön. A tudatos jelen­lét azt tanítja meg nekünk, hogy a negatív érzések, gondolatok megjelenése a világ legnormá­­lisabb jelensége. Ezért ezekhez elfogadóan viszonyulunk, nem próbáljuk legyűrni őket, hanem tudomásul vesszük, hogy az úti­társaink lesznek egy ideig. A tu­datos jelenlét célja ugyanis töb­bek között az, hogy a nehéz él­ményekkel együtt is tudjunk teljes és boldog életet élni. Az él­mények éber, ítélkezésmentes, nyitott megélésének számtalan pozitív testi és lelki hatása van: enyhíti az átélt stressz intenzitá­sát, megerősíti az immunrend­szert, elviselhetőbbé teszi a fáj­dalmat, csökkenti a depressziós és a szorongásos problémákat, és javítja koncentrációs készsé­günket. Akik gyakrabban élik meg a tudatos jelenlétet, elégedetteb­bek az életükkel, magasabb az önbecsülésük, valamint elfo­­gadóbbak önmagukkal és má­sokkal szemben. Ez tehát olyas­valami, amibe minden bizony­nyal érdemes belekóstolni, és december 4-én lesz is rá lehe­tőségünk. A Nyitott Akadémia standján - sok más pszicholó­giai témájú kiadvány mellett - kedvezményes áron lehet meg­vásárolni Dr. Szondy Máté köny­veit is, melyeket a szerző kérés­re szívesen dedikál. Az elő­adást december 4-én 19 órától a Babits Mihály Kulturális Köz­pontban hallgathatjuk meg. Je­gyek még kaphatók online, a www.nyitottakademia.hu olda­lon és személyesen a Babits Mi­hály Kulturális Központ jegy­pénztárában. Hamarosan évet zár az egyesület MÓRÁGY Mozgalmas idősza­kon van túl az Összetartás Mórágyért Egyesület - szá­molt be róla Nagy Jánosné, a szervezet vezetője. Október­ben - ahogyan négy éve min­den esztendőben - megtartot­ták az idősek világnapi ren­dezvényüket. Ilyenkor Mórágy és Kismórágy 70. életévüket be­töltött lakosait hívják meg, hogy ünnepi műsorral, vacsp­­rával kedveskedjenek nekik. A programhoz kapcsolódó­an mindig külön köszöntik a falu legidősebb női és fér­fi szépkorúját. Idén a 97 esz­tendős Rozmaring Mátyás­né, Piroska nénit és a 86 éves Forster Jakab bácsit köszön­tötték otthonukban egy-egy emléklappal, valamint egy kis édességgel. Nemrég húsz fővel kereke­dett fel az egyesület, hogy Bu­dapesten megnézzék a parla­ment épületét, ami sokunk­nak nagy élmény volt, hiszen először látták az országházat. A civil szervezet évzáró rendezvényét, egyben ün­nepségét december 8-án tart­ják meg, amikor egy vacsora mellett, beszámolóval eleve­nítik fel az év történéseit. Jö­vőre január 10-én jönnek ösz­­sze először a tagok. TN

Next

/
Oldalképek
Tartalom