Tolnai Népújság, 2018. szeptember (29. évfolyam, 203-227. szám)
2018-09-05 / 206. szám
2018. SZEPTEMBER 5„ SZERDA GAZDASÁG y Számos szolgáltatás olcsóbb lett az utóbbi években Többet ér a fizetésünk Általában véve stagnáltak az árak 2015 és 2017 között hazánkban,ráadásul több termék és szolgáltatás olcsóbb lett - derül ki az Eurostat adataiból. A fizetések értéke mindeközben 16 százalékkal nőtt két év alatt. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu JÖVEDELEM Alig változott az elmúlt években hazánkban az alapvető termékek, élelmiszerek ára, több árucikkhez még olcsóbban is hozzájuthattunk tavaly, mint a 2017-et megelőző években - derül ki az uniós statisztikai hivatal adataiból. Az Eurostat mérése szerint a kenyérért 2015-höz képest tavaly 3,5 százalékkal kellett többet fizetnünk, ami a gyakorlatban néhány forintos, jellemzően tíz forint alatti áremelkedést jelent, nagyjából 2012-ben is ez az ár volt a jellemző - írja a Magyar Idők. A tejtermékek két év alatt egy százalékkal drágultak, 2012-höz képest pedig három százalékkal kérnek el többet értük az üzletekben. A zöldségek és gyümölcsfélék ára két év alatt tíz százalékot drágult, ám ezeknek az élelmiszereknek az árát nagyban befolyásolja az adott évre jellemző termésátlag, ami leginkább az időjárás függvénye. Nemcsak az alapvető élelmiszerek ára stagnált az elmúlt években, de nem változott a nem alapvető termékek, a kávé, a tea, a kakaó ára sem, sőt, ma olcsóbban szerezhetjük be ezeket a cikkeket, mint 2012-ben. A szolgáltatások egy részét olcsóbban vehettük igénybe tavaly, mint 2015-ben: a mobiltelefon-szolgáltatás közel 17 százalékkal olcsóbb lett két év alatt, intemetszolgáltatásért pedig öt százalékkal fizetünk kevesebbet. A tömegközlekedés árai nem változtak az elmúlt négy évben, és öt év alatt is kevesebb Hétévestagnál a ruhák ára A korábbinál sokkal kevésbé költséges a ruházkodás. A ruházat ára gyakorlatilag 2011 óta változatlan. Komoly áremelkedéssel egyedül a dohányosoknak kellett szembesülniük: a cigaretta ára 2010 óta közel negyven százalékkal emelkedett. mint 6,5 százalékkal drágult a tarifa. A tankolás tavaly közel húsz százalékkal volt olcsóbb, mint 2012-ben. A gyógyszerek drágultak, 2012 és 2017 között 13 százalékkal ment fel az áruk átlagosan, ám az olcsóbb készítményeknél ez szintén néhány tíz forintos drágulást eredményezett. Az árak változásában a legnagyobb könnyebbséget a rezsicsökkentés jelentette. A villamos energia ára 2015 óta nem változott, a gáz ára 2012- ben 31,1 százalékkal volt magasabb az uniós statisztikai hivatal adatai szerint. Jócskán nőttek viszont a reálkeresetek a vizsgált időszakban. Míg a termékek nagy részének ára 2015 és 2017 között öt százalék körüli arányban változott, addig a fizetések értéke 16 százalékkal nőtt, tehát jóval több vagy jobb minőségű árucikket vásárolunk, és ez a tendencia várhatóan az idén is folytatódik. HÍREK Költsük el a régi ezreseket! BUDAPEST Október 31-éig lehet fizetni a 2017 előtt kibocsátott ezerforintosokkal, a bankjegyeket ezt követően a bank- és postafiókok három évig, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) lakossági pénztára 2038. október 31-éig díjmentesen váltja át azonos címletű törvényes fizetőeszközre. A jegybank keddi közleménye szerint november 1-jétől csak a márciusban megjelent, új ezerforintosokkal lehet fizetni. A bankjegyek több mint háromnegyedét augusztus végéig már lecserélték. A változásokról az MNB-honlap bankjegy- és érmeoldala részletesen tájékoztatja az érdeklődőket. MTI Azonosítatlan potencianövelők VISSZAHÍVÁS Nem nyomon követhető, illetve lejárt minőségű étrend-kiegészítők és -alapanyagok árusítását tiltotta meg a Nébih. Az áru 37 tételes össztömege meghaladta a 780 kilót. A hatóság az érintett vállalkozás által csomagolt, kapszulázott termékeket visszahívta a forgalomból, csomagolását felfüggesztette. Augusztus végén ellenőrizték a vállalkozást, melyben Kínából behozott alapanyagokkal dolgoztak, és elsősorban potencianövelő, valamint kovaföld étrend-kiegészítő termékeket készítettek. A hatóság azért büntetett, mivel a cég nem vezetette a kötelezően előírt nyomon követési dokumentációt. MW Nem fogy a lendület a lakossági hiteleknél Maradt a dinamika Csaknem hatezermilliárdra duzzadt a háztartások által felvett kölcsönök összege Fotó: MW Idei viharkárok: a kevesebb is sok PÉNZÜGYEK Júliusban is tovább folytatódott a lakossági hitelpiac növekedése. Az első hét hónapban összesen 856,9 milliárd forint értékben kötöttek fogyasztási és lakáshitel-szerződéseket a háztartások, ami 44,2 százalékkal több az egy évvel korábbinál - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss statisztikai adataiból. A fogyasztási hitelek növekedése volt dinamikusabb: ilyet az idei első hét hónapban 374,2 milliárd forint értékben vettek fel a háztartások, ami 54,2 százalékos bővülés a bázishoz viszonyítva. A lakáshitelek körében meghaladta a 482 milliárd forintot az új szerződések összege, ez 37,3 százalékos növekedés. A fogyasztási hiteleknél - hasonlóan a korábbi hónapokhoz - a személyi kölcsönöké a húzóerő - írta meg a VUággazdaság. Ezekből január eleje és július vége között csaknem 270 milliárd forint értékben vettek fel a háztartások, ami 52,1 százalékos bővülés az egy évvel korábbiakhoz képest. Látványosan, több mint két és félszeresére nőtt - a legfeljebb ötéves kamatfixálású konstrukciókat fi-A hitelállomány / aiakuíása hazánkban/ háztartásoknál, júliusban (milliárd forint) MW-grafika, forrás: MNB gyelembe véve - az újonnan kihelyezett áruvásárlási és egyéb hitelek mennyisége is, és meghaladta a 41 milliárd forintot A legfeljebb egyéves kamatperiódus mellett felvett járműhitelek mennyisége eközben csak bő tizedével nőtt -26,2 milliárd forintra -, a szabad felhasználású jelzáloghitelek pedig bő ötödével növekedtek, csaknem 40 millárd forintos szerződéses összeg mellett A folyószámlahitelek területén az újonnan felhasznált hitelkeretek mennyisége csökkent egy év alatt. Közben a betétek mennyisége újabb történelmi csúcsra emelkedett a háztartásoknál, több mint nyolcezer-háromszázmilliárd forintot ért el, ami 11,6 százalékkal több az egy évvel korábbinál. MW Növelni kell az öntözhető területeket AGRÁRIUM Tudásalapú megoldásokra és a versenyképességet javító eszközökre van szüksége a mezőgazdaságnak, hogy a magyar termékek továbbra is piacot találjanak, az ágazat pedig képes legyen megoldani a következő évtizedek kihívásait - mondta Nagy István agrárminiszter tegnap az Ml-en és a Kossuth rádióban. Hangsúlyozta: erősödik a mezőgazdasági termékek iránti kereslet, hiszen 2050-re 70 százalékkal nő a világ élelmiszer-szükséglete, a termőterület viszont 30 százalékkal, az ivóvíz menynyisége pedig 40 százalékkal csökken. Hosszú távú megoldás ma még nincs, a feladat a jövő agrárszakembereire vár, ezért hosszabb távon bővíteni kell az utánpótlást. A legsürgősebb teendők közül a miniszter kiemelte az öntözhető területek növelését, hozzátéve, hónapokon belül lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a gazdák a saját kútjaikból öntözhessenek. A miniszter versenyképességi kérdésnek nevezte a technológiai korszerűsítéseket, az élőmunka kiváltását, a precíziós gazdálkodást és a telephelyek korszerűsítését is. A gazdák növekvő hitelállománya azt jelzi, hogy az érintettek felismerték a hitellehetőség jelentőségét, és lehetőséget látnak a versenyképességet erősítő fejlesztésekben - hangsúlyozta az agrártárca vezetője. MTI BIZTOSÍTÁS Idén kevesebb kárt okozott a nyári viharszezon mint tavaly, bár az elmúlt napok esőzései még sokat ronthatnak a mérlegen - közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) tegnap az MTI-vel. Nem végleges összesítése alapján május 1. és augusztus 31. között 57 016 bejelentés érkezett vihar, felhőszakadás, jégverés, tetőbeázás címén a biztosítókhoz amelyek közel 3,2 milliárd forintot fizettek ki. Tavaly ebben a periódusban 103 ezer káreseményre hatmilliárd forint kárt térítettek meg, 2010 és 2017 között pedig 80 milliárd forint értékben 1,1 millió kárt rendeztek a társaságok. A Mabisz szerint az elmúlt évek biztosítói adataiból nem lehet trendszerű következtetéseket levonni az sáról. Mint szinte minden évben, idén is a legsűrűbben lakott Pest megyében és a fővárosban rongálódott meg a legtöbb lakossági ingatlan, emellett Pécsről és környékéről érkezett szokatlanul sok bejelentés. A legtöbbször a házak tetőszerkezete sérült meg, illetve az ebből eredő beázás volt a leggyakoribb kártípus. A villámcsapások egyre több kárt okoznak, 2010 óta mintegy harmadannyival terhelték meg a társaságok kárráfordítási összegeit, mint a viharok. Tavaly egész évben 2350 elsődleges és több mint 30 ezer másodlagos hatás nyomán 2,6 milliárd forintot térítettek meg ügyfeleiknek a biztosítók, idén az első nyolc hónapban már 2,3 milliárd forint környékén jár ez az összeg, közölte a Mabisz. MTI időjárás szélsőségesebbé válá-Az egész országban tarolt a vihar, és még nincs vége Fotó: MTI A benzint mindig drágának érezzük: tavaly például 20 százalékkal kevesebbet kellett érte fizetni Fotó: MTI
