Tolnai Népújság, 2018. szeptember (29. évfolyam, 203-227. szám)

2018-09-20 / 219. szám

ft BELFÖLD 2018. SZEPTEMBER 20., CSÜTÖRTÖK Három év alatt több mint 370 milliárdot áldoztunk határvédelemre Még nem fizetett az EU Magyarország egyelőre még nem kapta meg azt az ösz­­szeget az Európai Bizott­ságtól (EB), amellyel az unió a határvédelem magyar ki­adásaihoz járulna hozzá. Az elmúlt három évben több mint 370 milliárd forintot ál­doztunk a magyar és egy­ben az uniós határ oltalma­zására. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu BIZTONSÁG Még augusztus vé­gén jelentette be Gulyás Ger­gely Miniszterelnökséget ve­zető miniszter, hogy az EB a migrációs válság kezdete óta a határvédelemre elköltött ma­gyar kiadásokból 324 millió eurót - mostani árfolyamon több mint százmilliárd forin­tot - elfogad, s ebből 54 millió eurót rövid időn belül átutal. A fennmaradó mintegy 270 millió euró kifizetését később­re ígérték - hangzott el akkor. A Magyar Idők megkereste a Miniszterelnökséget, és kide­rült, hogy az összeg még nem érkezett meg Magyarország­ra. A tárca a folyamatot rövi­den összefoglalva közölte: a kormány sürgősségi támoga­tási kérelmet nyújtott be bizo­nyos határvédelmi költségek megtérítése kapcsán. - A be­adványt a bizottság illetékes munkatársai jelenleg vizsgál­ják, és várhatóan a hetekben tisztázó kérdésekkel fordul­nak majd a magyar kormány­hoz - jelezték a Miniszterel­nökségnél. Az egyeztetések a kérdésben folyamatosak, a pályázat elbírálásával össze­függésben azonban a bizottsá­got nem köti határidő. Hozzá­tették: várhatóan a következő hónapokban, a brüsszeli állás­­foglalást követően lehet konk­rét időpontról és összegről be­számolni. A Pénzügyminisz­térium legújabb számításai szerint három év óta pontosan 373,5 milliárd forintot fordí­tott az állam a magyar és egy­ben az uniós határ védelmére. A legtöbb pénzt, mintegy 155 milliárd forintot a múlt évben áldozott hazánk erre a célra, idén pedig már közel 60 milli­árd lett az erre elköltött forrás. Az anyagiak kérdése ügyé­ben érdemes felidézni, hogy Magyarország déli, uniós kül­ső, úgynevezett schengeni ha­tárán 2015 második felében épült meg a 175 kilométer hosszú határzár, miután na­ponta már több mint tízezren léptek be illegálisan hazánk területére. Az adatok alapján nem túlzás azt állítani, hogy a kerítés sikeresen megállítot­ta az illegális migrációt: egyik napról a másikra 8-10 ezerről 10-20-ra csökkent a feltartóz­tatott migránsok száma. A kiadásokat a bevándorlási különadó is fedezi A határvédelmi költségek fe­dezésére a törvényhozás nem­régiben új bevételi forrást ta­lált. Immár bevándorlási külön­adót kell fizetniük azoknak a szervezeteknek, amelyek az il­legális migrációt elősegítik, tá­mogatják, az így befolyt össze­get pedig kizárólag a határok oltalmazására lehet felhasznál­ni. Az új köztehertípus most de­bütál: az érintetteknek hétfőig kellett az első bevallást elkészí­teniük és az adót első ízben le­róniuk. A NAV szigorúan ellen­őrzi a bevándorlási különadó­ra vonatkozó szabályok végre­hajtását, az adóhátralék meg­térítésén túl büntetést is kell fi­zetniük a bevándorlást támo­gató, de a különadó befizeté­sét elmulasztó szervezeteknek. Az adónyilatkozat elmulasztá­sa félmillió forintos mulasztási bírsággal, a törvényi kötelezett­ségek megsértése pedig kése­delmi pótlékkal járhat. A külön­adó bevezetéséről a Stop, So­ros! törvénycsomag elfogadá­sával döntött nyáron az Ország­­gyűlés. Az NGO-kat és más lob­biszervezeteket érintő illeték az önadózás elvére épül, az adó­nem alanyai maguk állapítják meg, vallják be és fizetik meg a járulékot. Nyomást gyakorolna a bírákra az Amnesty IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS Az ügyész súlyosbításért, a vád­lott és védője eltérő minősíté­sért és enyhítésért jelentett be fellebbezést Ahmed H. ügyé­ben, amelyet szeptember 20- án tárgyal a Szegedi ítélőtáb­la. Az igazságügyi tárca sze­rint az Amnesty International (AI) igyekszik nyomást gyako­rolni a független magyar igaz­ságszolgáltatásra. Az AI két küldöttje petíciót adott át a mi­nisztériumban a társtettesként elkövetett terrorcselekményért nem jogerősen elítélt Ahmed H. ügyében a büntetés enyhí­téséért. A tárca közölte: Ma­gyarországon a bíróságok füg­getlenek, sem a kormánynak, sem más szervezetnek nem le­het beleszólása az ítéletek meg­hozatalába. Megdöbbentőnek tartják, hogy a bevándorlás tá­mogatásáról ismert AI a petí­ciójával a röszkei támadásban kulcsszerepet játszó terrorista kiszabadítását követeli. Ahmed H. 2015 szeptembe­rében az EU schengeni határát védő magyar rendőrök elleni röszkei támadást irányította, a rendőröket kövekkel, beton­darabokkal, üveggel dobálták. A Cipruson élő szír férfi mega­­fonon keresztül hergelte a be­vándorlókat. Első fokon már­cius 14-én a Szegedi Törvény­szék hét év fegyházbüntetéssel sújtotta és tíz évre kiutasította Magyarország területéről. MW HIRDETÉS MINDIG TUDJUK FOKOZNI... Heti várható főnyeremény: 9 MILLIÁRD forint* bruttó összeg, az előző játékhét MNB EUR/HUF átlag árfolyam alapján ü Játssz lottózóban, interneten vagy Okoslottónl c www.szerencsejatek.hu szmrwcífiátík znt Kövér László: Megmaradni Kossuth népének Új korszak küszöbén A Ludovikánál avatták fel az új Kossuth-szoborcsoportot Fotó: MTI AVATÁS Magyarország újra olyan korszak küszöbén áll, amikor jogfeladásokra akarják bírni - jelentette ki Kövér Lász­ló, a parlament elnöke a Nem­zeti Közszolgálati Egyetem Lu­­dovika Campusán, a Kossuth Lajos-szoborcsoport avatásán. „Ébredjetek fel, ó, népei s nem­zetei a szabad és keresztyén Európának, (...) Magyarország terén Európa szabadsága dön­tetik el” - idézte Kövér László Kossuth Lajost. Hangsúlyozta: nem a múlt héten született ez a vészkiáltás, hanem 1849-ben figyelmeztette ezzel Kossuth Európát, hogy a magyarorszá­gi csatatereken zajló nagyha­talmi játszmáknak nem csak hazánk eshet áldozatul. A házelnök emlékeztetett, Kossuth Deák Ferenchez inté­zett Cassandra-levelében arról ír, hogy az önálló magyar pénz­ügyekről, hadügyekről és kül­­ügyekről való lemondással „el­veszti nemzetünk az alkotmá­nyos állami élet legfőbb élet­biztosítékát”, és a történelem tüzében olyan máglyává válik, amelyen „megégettetik az oszt­rák birodalmi sas, és amellyel együtt égettetünk meg mi is”. Most „ismét el akarják von­ni jogunkat, hogy megvédjük határainkat, el akarják von­ni szuverenitásunk azon jo­gosítványait, amelyekről az unióhoz való csatlakozással egy percre sem mondtunk le” - magyarázta. Ezt a korsza­kot a tervezői ma már az „eu­rópai egyesült államok korá­nak” nevezik, de a valóság­ban ez az „európai felszámolt államok korát fogja eredmé­nyezni”. Ebben a tervben nem egyesíteni, hanem felszámolni akarják az európai államokat. Erre hivatkozva Kövér az unió vezetőinek is figyelmébe aján­lotta Kossuth levelét. Aláhúzta, nemcsak az az ország bukásra ítélt, amely feladja önrendelke­zését és önbecsülését, hanem az a birodalom is, „amely a de­mokráciára hivatkozva felszá­molja a demokráciát, és a sza­badság nevében elfojtja a sza­badságot”. Kossuthot a 19. szá­zadi nemzeti szabadelvűség egyik leglényeglátóbb európai képviselőjének nevezte, aki­nek ereje a „valóságismeret­ben gyökerezett”. Ezzel szem­ben a „liberális jelzőt a 21. szá­zadra végleg elbitorló élő sakk­figurák a valóságidegenség­­re alapítják politikájukat” - mondta. S ha nem tudunk en­nek ellenállni, nem lesz egyet­len európai földdarab és közös­ség sem, amelyik megérdemel­né, hogy országnak és nemzet­nek nevezzék”. Kossuth „nem­csak a múlt, hanem a jövő em­bere is, és mi, mai magyarok ezért akarunk Kossuth né­pének megmaradni”. Kövér emlékeztetett, 2011- ben döntöttek arról, hogy hely­reállítják a Kossuth tér kom­munista szoborrombolások előtti képzőművészeti arcula­tát, és másolatában visszaállít­ják Horvay János 1927-ben fel­állított, majd 1950-ben lebon­tott, az 1848-as első független és felelős kormány tagjait meg­örökítő alkotását. Elmondta, a Ludovika Campuson most fel­avatott, Kisfaludi Strobl Zsig­­mond és társai által alkotott szoborcsoport 1952-től 2014-ig a Kossuth téren állt, és megfe­lelőbb új helyet nem is találhat­tak volna az alkotásnak a köz­­szolgálati egyetemnél. MW

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom