Tolnai Népújság, 2018. szeptember (29. évfolyam, 203-227. szám)

2018-09-20 / 219. szám

2018. SZEPTEMBER 20., CSÜTÖRTÖK BELFÖLD-KÜLFÖLD Q A migrációról es a brexitrol is tárgyalnak Salzburgban Csúcs a biztonságról Orbán Viktor (jobbra) és Janez Jansa, a Szlovén Demokrata Párt elnöke Salzburgban Fotó: AFP Cseh, lengyel, román lapok is hazánk mellé álltak SARGENTINklELENTÉS Lengyel, cseh, sőt román lapok is tá­madták a Sargentini-jelentést. A dokumentum hátterében egy olyan radikális ideológia húzódik meg, amelyet uniós politikai nyomásgyakorlással akarnak érvényesíteni - írta kedden a DoRzeczy című len­gyel konzervatív hetilap. Pawel Lisicki főszerkesztő szerint en­nek célja a régi európai nem­zeti iáentitások felbomlasz­­tása, és helyettük egy új pán­európai identitás kialakítása a migráció révén. Ezzel megy szembe az Orbán-kormány. A publicista párhuzamot vont az uniós politikusok és a régi kommunista elvtársak között. Magyarország és az EU vi­tájában Csehországnak a saját érdekében ki kell állnia Ma­gyarország mellett - írta szer­dán a Lidové Noviny cseh kon­zervatív napilap. A Testvéri se­gítség a magyaroknak című cikk szerint az Európai Parla­ment plénumának szavazása Magyarországról újra megmu­tatta, hogy az EU vezetőinek érdekei eltérnek számos tagál­lam nemzeti érdekeitől. Az Adevarul román liberális napilap internetes vélemény­rovatában Traian Ungureanu néppárti uniós képviselő bírál­ta az EP-t a Sargentini-jelentés elfogadásáért, és „perverz kita­­lációnak” vélte a Brüsszel által vizionált Orbán-veszélyt. MW Informális csúcstalálkozó kezdődött tegnap az unió ál­lam- és kormányfőinek rész­vételével Salzburgban. Se­bastian Kurz osztrák kan­cellár a csúcs előtt kijelen­tette, a migráció kérdését csakis az EU külső határain lehet megoldani. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu AUSZTRIA A migráció, a biz­tonság, illetve a brexit kérdé­seinek megvitatására gyűl­tek össze az Európai Unió ál­lam- és kormányfői az auszt­riai Salzburgban. A kétnapos találkozó házi­gazdája Sebastian Kurz, az EU soros elnökségét jelenleg be­töltő ország kancellárja, aki a csúcs előtt a Der Standardnak adott interjújában úgy véleke­dett: szinte mindenki belátta már, hogy a migráció kérdé­sét csak az unió külső határa­in lehet megoldani, ezért most „joggal összpontosítanak” az európai határ- és partvédelmi ügynökség (Frontex) megerő­sítésére, valamint a szárma­zási és tranzitországokkal va­ló jobb együttműködés kiala­kítására. Egyes tagállamokat, amelyek még kicsit kételked­nek ebben, meg kell győzni - mondta Kurz, Spanyolorszá­got, Olaszországot és Görögor­szágot említve. Magyarország­gal és a Sargentini-jelentés­­sel kapcsolatban a Standard­nak úgy reagált: az eljárásnak nincs kihatása a Fidesz tagsá­gára. Ez egy párbeszéd folya­matának a kezdete lesz. Az EU jelentősen növelné a Frontex létszámát, ám ezzel jo­gokat vennének el a külső ha­tárt eddig őrző tagállamoktól. Orbán Viktor a napokban több­ször is kijelentette, Brüsszel „el akarja venni a kapukulcsot” hogy be tudják hozni a beván­dorlókat. Az új uniós határőr­séget Magyarország déli határ­­szakaszán is bevetnék, ami or­szágunk szuverenitásának ko­moly gátat jelentene. A Frontex jogköre jelenleg korlátozott és létszáma is csak másfél ezer fő, ám Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke kijelentette, hogy ezt a számot 2020-ra tízezerre nö­velnék. Angela Merkel német kancellár az elsők között tá­mogatta az ötletet és a javaslat mellett áll Emmanuel Macron francia elnök is. Lapinformá­ciók alapján tegnap este a ve­zetők nem hivatalos munka­vacsorát tartottak, amelyen a megbeszélés fő témája a mig­ráció volt. Ma az európai bel­ső biztonság ügyével folytató­dik az ülés, amelyen egyebek mellett a rendőrségi és igaz­ságügyi együttműködésről, valamint a határbiztonság és a kibervédelem erősítéséről lesz szó. Megvitatják a brexit folya­matának állását is, ekkor Se­bastian Kurz javasolni fogja november közepére egy brexit­­különcsúcs összehívását. A ja­vaslatot Donald Tusk, az Euró­pai Tanács elnöke is támogat­ja. Közölte, nyáron ismét fel­színre kerültek a feszültsé­gek a bevándorlókkal kapcso­latban, de Salzburgban remél­hetőleg sikerül véget vetni a kölcsönös nehezteléseknek és visszatérni egy konstruktív megközelítéshez. Kampány Sargentini hazugságaival szemben BUDAPEST Széles körű tájé­koztató kampányt indít a kor­mány, hogy mindenki előtt nyilvánvalóvá tegye: a Sargen­tini-jelentés hazugságokon alapul, és a szabályokat fel­rúgva szavazta meg az Euró­pai Parlament (EP). A Magyar Idők értesülései alapján a kor­mány televízió-, rádió- és in­ternetes hirdetésekben is ki­fejti majd álláspontját, misze­rint a magyar jogállamiság helyzetét bíráló, Magyaror­szágot elítélő dokumentumot a politikai nyomásgyakorlás részének tekinti, amelynek nem fog engedni. A tájékoztatással párhuza­mosan jogi elégtételt is kíván venni a kabinet, és a kormány döntése értelmében az Euró­pai Bíróságon támadják meg a jelentésről szóló szavazást, mivel a Lisszaboni Szerződés­sel ellentétes módon, a tartóz­kodó szavazatok figyelmen kí­vül hagyásával született az EP-ben kétharmados többség. Kormánypárti képviselők a jelentést visszautasító határo­zati javaslatot nyújtottak be hétfőn az Országgyűlésnek. Leszögezték: a dokumentum és annak elfogadása a demok­ratikusan megválasztott ma­gyar parlament saját hatás­körében meghozott döntéseit, alaptörvényét és jogszabályait is megtámadta, és megsértette hazánk szuverenitását. MW Halottak és romok maradtak a hurrikán után Pusztít a Florence Amerikai bázis Lengyelországban? Amerikai katonákat várnak a Trump Erődítménybe Fotó: AFP VÍZÖZÖN Már harmincnégy halálos áldozata van az Észak-Karolinában pusztító Florence hurrikánnak. A Pen­tagon 13 500 katonát irányí­tott a helyszínre, hogy segít­sen a mentési munkálatok­ban. Harminchat helikopter, kétszáz motorcsónak és több mint ezer ember segédkezik a bajbajutottak mentésében - jelentette az MTI. Az észak-karolinai Eliza­­bethtownban a múlt csütör­tök óta 91 centiméternyi eső esett, míg átlagosan a szövet­ségi tagállam településein 76 centiméternyit mértek. Észak- Karolinában tizenhat folyó már tetőzött, csütörtökre to­vábbi három vízszintje éri el a csúcspontot. Tizenhat telepü­lésen nincs ivóvíz, a csatorna­­hálózat és víztisztítók nem működnek. Dél-Karolina kormányzója, Henry McMaster kedden es­te arra figyelmeztetett: sok vi­déken még csak ezután fog­nak áradni a folyók, a rend­kívüli állapot miatt a szövet­ségi kormány által biztosí­tott anyagi segítség jó részét az árvízi védekezésre fordít­ják. Észak-Karolinában több mint három és fél millió csir­ke pusztult el, és öt és fél ezer disznótetemet is sodor a víz. Michael Jordan egykori kosár­labdasztár, aki az észak-karo­linai Wilmingtonban nőtt fel, kedden bejelentette: kétmil­lió dollárt adományoz szülő­városa és környéke helyreállí­tási munkálataira. MW Török Áramlat magyar szakasszal GÁZVEZETÉK Orbán Viktor ma­gyar kormányfő és Vlagyimir Putyin orosz elnök a legutób­bi találkozójuk után jelezték: vizsgálják annak lehetőségét, hogy a Török Áramlat gázve­zeték folytatásának egyik sza­kasza Magyarországon halad­jon keresztül. A miniszterel­nök szerint ez a magyar gazda­ság számára jó lehetőséget je­lent. Putyin emlékeztetett ar­ra, hogy az Európába irányuló orosz gáztranzit ma is magyar területen halad át, ahol gáztá­rolók szavatolják az európai fo­gyasztók megbízható és zökke­nőmentes ellátását még a ke­reslet csúcsidőszakaszaiban is. Orbán Viktor közölte azt is, hogy megszületett a 2020-as évre szóló gázszállításokról szóló megállapodás. Koráb­ban Szijjártó Péter 4,1 milli­árd köbméter vásárolni terve­zett gázmennyiségről beszélt. A külügyminiszter szerint a hosszú távú szerződés egyelő­re nincs napirenden, bár elő­zetes egyeztetések már foly­tak a témában. 2016-ban ösz­­szesen 5,54 milliárd köbméter érkezett Oroszországból. A paksi atomerőmű kapa­citásfenntartását szolgáló be­ruházásról Orbán elmondta: a projekt jól halad, a szükséges korrekciókat időben elvégez­tük, elvégezzük. A nálunk fel­használt villamos energia 35- 40 százalékát Pakson állítják elő, a hosszú távú terv szerint a nukleáris forrás mellett a napenergia felhasználása lesz a meghatározó a jövőben. MW WASHINGTON Donald Trump hi­vatalosan fogadta Washington­ban Andrzej Duda lengyel el­nököt, az MTI beszámolója sze­rint a két politikus gazdasági, katonai és biztonságpolitikai kérdéseket vitatott meg. A len­gyel elnök felajánlást is tett: az Egyesült Államok hozzon létre egy katonai bázist Lengyelor­szágban, amit Trump Erődít­ménynek, Fort Trumpnak ne­veznének el. A tárgyalást követően Trump kijelentette, nagyon komolyan gondolkozik ezen a kérdésen. Korábban Varsó 2 milliárd dol­lárt ajánlott fel Washington­nak egy teljes amerikai páncé­los hadosztály Lengyelország­ba költöztetéséért. Varsó ál­láspontja szerint Oroszország ugyanis a térségben évek óta erősíti katonai jelenlétét és ak­tivitását, így a lengyelországi állandó amerikai katonai je­lenlét biztonsági garancia len­ne. Számos ellenzője van azon­ban a lengyelországi erődépí­tésnek a NÁTO-n belül is. Van­nak, akik úgy vélik, ez túlzot­tan provokatív lépés a Kreml­lel szemben. A NATO ugyan­is 1997-ben aláírt egy szerző­dést Oroszországgal, amely­nek értelmében egyik fél szá­mára sem engedélyezett je­lentős harci erő állandó állo­­másoztatása Kelet-Közép-Eu­­rópában. Lengyelország azon­ban a kelet-ukrajnai orosz ter­jeszkedés fényében ennek fe­lülbírálására szólít fel. A tá­maszpontnak a Pentagonban is vannak ellenzői, akik azt hangsúlyozzák, egyrészt a fel­ajánlott 2 milliárd dollár jelen­téktelen összeg a Trump Erőd hosszú távú költségeihez mér­ten, másrészt a modern hibrid hadviselés korában értelme sincs egy ilyen bázisnak. Do­nald Trump közölte: Washing­ton megvizsgálja a vízummen­tességi program kiterjesztését Lengyelországra. MW A Pentagon 13 500 katonát küldött a térségbe, hogy segítsen a mentésben Fotó: AFP

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom