Tolnai Népújság, 2018. szeptember (29. évfolyam, 203-227. szám)
2018-09-13 / 213. szám
2 ALMANACH 2018 - PUSZTAHENCSE 2018. SZEPTEMBER 13., CSÜTÖRTÖK Pályázati forrásból épül-szépül a település A falu idén a Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítvány kiírásain három pályázattal nyert - mondta Bán István polgármester. A Boszorkányszombat-falunap megrendezésére, a Petőfi utcát a Kossuth utcával összekötő útszakasz megtervezésére, és a tavaly megkezdett, hamarosan elkészülő Kossuth utcai járdaszakasz felújítására költhetett támogatást a hely-, hatóság. Utóbbi összköltsége 16 millió forint. A Dózsa György utcában és a Petőfi utcában a kátyúmentesítés megtörtént. Az óvoda bejárati lépcsőjének újjáépítése befejeződött, megszüntetve ezzel a fennálló balesetveszélyt. A konyha tisztasági festése és kisebb állagmegóvó munkálatok szintén elkészültek. Az önkormányzat pályázatot adott be a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programba, a Kossuth utca kátyús szakaszának újraaszfaltozására. Ez elbírálásra vár. A jövőbeni feladatokkal kapcsolatban Bán István polgármester két nagyobb tervezett beruházást emelt ki. A biztonságos életvitelt segítő pályázati kiírás révén biztonsági kamerarendszert építenének ki. Az újjáalakult polgárőrséggel együtt a megfigyelő rendszer nagyban növelné a lakosság biztonságérzetét. A projekt költsége mintegy 15 millió forint. A Kossuth utcai árok felújítása szintén fontos lenne. Ha minden jól megy, akkor 2019-ben indul a csatornaberuházás, a környezetvédelmi befektetés fontos a település jövője szempontjából. Bán István polgármester A tájegységek szokásrendjét is beépítik műveikbe Hitelesen őrzik a hagyományokat A Vadvirág Népi Együttesben több generáció képviselteti magát. Fontos számukra az identitás megőrzése és átadása Pusztahencse egyik legjelentősebb ünnepe a szüreti napok, a hagyományok felélesztésében jelentős szerepe volt a Vadvirág Népi Együttesnek. Balázs László laszlo.balazs@mediaworks.hu A formáció 22 éves, főként a Mezőföld, a Sárköz, a Dunamente és a Somogyság táncai alkotják a repertoárjukat, de foglalkoznak felvidéki, erdélyi és szilágysági dialektusokkal is - mondta az együttes művészeti vezetője, Iker Józsefné. A hagyományőrző csoport heti rendszerességgel tart próbákat, intenzív napjukon 6-10 órát is táncolnak. A Csámborgó táborban több generáció képviselteti magát, a Vadvirágban is többen gyerekként kezdték, ma pedig már fiatal asszonyként táncolnak. A sok munkának megvan a gyümölcse, hiszen az együttes arany és kiemelt aranyminősítést kapott a közelmúltban. Az eredményeire büszke is lehet a remek hangú asszonyokból álló néptánccsoport. Ajkáról a Martin György Néptáncszövetség különdíját hozták el, májusban a „Zoboraljai asszonyok” koreográfiái díjat vehették át, Duna-menti táncukért a legszebb viseletért címet kapták. Iker Józsefné ezzel kapcsolatban közölte, a tagok saját anyagi forrást is hajlandók áldozni a viseletekre, a többségnek sok rend öltözék pihen a szekrényében. Fellépéseiken mindig hangsúlyos szerepet kap a Dél-Mezőföld kultúrája, amely egy sajátságos néptánckultúra, a sváb és magyar identitást ötvözi. Céljuk, hogy ezt az azonosságtudatot tovább adják a következő generációknak. Annak érdekében, hogy a különböző elemeket Iker Józsefné művészeti vezető Aktív élet az aktív évek után Tevékeny tagja a közösségnek az Őszirózsa Nyugdíjas Klub. Amint azt Borza Györgyné és Puska Ferencné tagok megjegyezték, mindenhol ott vannak, ahol szükség van rájuk. 2001- ben kezdte meg működését a csoport, jelenlegi taglétszámuk huszonkettő. Céljuk a falu nyugdíjas lakóinak összefogása, érdeklődési körüknek megfelelő szabadidős tevékenységek tartása. Mindennapi életvitelükben való aktív segítségnyújtás. Tevékenységi körükben szerepel rendszeres találkozók megszervezése a környező egyesületekkel, klubfoglalkozások, kirándulások, ünnepségek lebonyolításában való részvétel. kellő hitelességgel tudják előadni, nemcsak a táncokat tanulják meg, hanem a tájegységek szokásrendjét és/eles napjait is beépítik műveikbe. A falunapot 2009 óta rendezik meg, amelynek állandó résztvevője az együttes, emellett az országos és kistérségi rendezvényeken is bemutatkoznak. Több zenekarral dolgoznak együtt, amelyek meszszi útjaikra is elkíséri őket. A művészeti vezető Iker Józsefné 28 éve tanít néptáncot. A Magyar Táncművészeti Egyetemen néptáncpedagógus diplomát szerzett, ezt a Budapesti Műszaki Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Műszaki Pedagógia Tanszékén közoktatásvezetői képesítéssel egészítette ki. Szeptember 15-én, szombaton nyitja meg főként tánc orientáltságú művészeti iskoláját, ahová főleg paksi, sárbogárdi, cecei és nagylóki telephelyekre várják a fiatalokat. Három művészeti iskola vezető koreográfusa, emellett tizennégy táncegyüttest irányít. Szívügyének érzi a pusztahencsei együttes vezetését, a csoport működtetését. Jó a forma: menetelnek a hencsei focisták Tizenhat éve még a megye kettőben szerepelt a Pusztahencsei KSE, de a klub is küzd a jelenségei, miszerint egyre kevesebb fiatal focizik rendszeresen - húzta alá Laták Zoltán elnök. A jelenleg húsztagú keretben tíz focista helybéli, a többiek a környező településekről verbuválódtak. Sokan estig dolgoznak, vagy iskolai elfoglaltság miatt hiányoznak, így közös edzésük ritkán van, többnyire a hévégi bajnokikra jönnek össze. Kispályás focit szerveznek, hogy formába hozzák magukat a csapat tagjai. Ezt idáig kiválóan megoldották, mert a Hencse három mérkőzésből három győzelemmel áll a megyei III. osztály Keleti-csoportjában, mellettük csak az ASE Paks alakulata hibátlan még a pontvadászatban. Tavaly a tizennégy csapatos bajnokságban a kilencedik helyen végzett a gárda, Laták Zoltán idén jobb szereplésben bízik, annak ellenére, hogy több fiatal vidéken tanul, illetve néhányan a szedresi ifjúsági csapatban pallérozódnak, mert a harmadik vonalban nem kell korosztályos csapatot nevezni az egyesületeknek. A KSE pályája az egyik legjobb a környéken, az öltözőt öt éve újították fel, így a létesítmény még hosszú évekig szolgálhatja a sportágat. Az összeállítás megjelenését támogatta Pusztahencse Község Önkormányzata. A cikkeket Balázs László írta, a fotókat Makovics Kornél készítette. Az önkormányzattal együttműködve dolgozik az egyesület Összefognak a község jövőjéért Közösségfej I esztő beszélgetések A Pusztahencse Jövőjéért Egyesület ernyőszervezetként fogja össze az Őszirózsa Nyugdíjas Klubot, a Vadvirág Népi Együttest, a népfőiskolát és az Élővíz Ökumenikus Kórust - tudtuk meg Lengyel Ildikótól, az egyesület elnökétől. A faluért tenni akarók azonban már jóval korábban egy csapatot alkottak, és számos kezdeményezést indítottak útjára. A lelkes önkénteseknek köszönhető a szüreti nap hagyományának felélesztése, 1997-ben volt az első. Ezt követően alakult meg a civil szervezet, mert így nagyobb az esély a támogatások elnyerésére. A 2000-ben alakult szerveződésnek több mint ötven tagja van, tevékenységi körükbe minden beletartozik, ami felpezsdíti a falu kulturális életét. A szüreti napok mellett jelentősebb esemény az idősek napja és a falunap. Az ünnepek megszervezésében és lebonyolításában oroszlánrészt vállal a csoport. Könnyíti a tagok helyzetét, hogy van átjárhatóság a négy társaság között. Az egyesület tagjai azt vállalták, hogy tegyenek a közösségért, legyen szó pályázatokról, eseményekről. A művelődésszervező, Horváth Heléna fáradhatatlan e téren, az egyesület tagjai pedig mindenben segítik őt. A Lengyel Ildikó vezette egyesület felpezsdíti a falu kulturális életét Töretlen a népszerűsége a 2001-ben indult népfőiskolának. Gazdag Ferenc szervező kiemelte, beindításban nagy érdemei voltak Kakstetterné Sziklai Évának, Hefner Erikának, Vajda Tibornak és Renkecz Józsefnek. A helyszín és a technikai feltételek biztosításában az önkormányzatra és a Pusztahencse Jövőjéért Egyesületre számíthatnak. Tiszteletdíjat nem tudnak adni, de ez nem jelenti, hogy ne lenne sokszínű és tartalmas a tematika. A szervezők szándéka az előadásokkal az ismeretszerzés, közösségfejlesztés. A kis településen élő embereket közelebb hozzák egymáshoz, hogy a mindennapi életüket befolyásoló témákról új információkhoz jussanak. Ebben segítségükre vannak a középiskolás „ifjú tudorok”, akik referálnak a különböző témákról. Mellettük tanárok, orvosok, mérnökök segítenek az ismeretek elmélyítésében. Ezzel a lehetőséggel nemcsak helybeliek élnek, rendszeresen vannak vendégeik a környező településekről. Vizsgázni nem kell, akik legalább minden második előadáson ott vannak, emléklapot kapnak. Az ünnepség elmaradhatatlan része a „lakoma.” Ehhez a vadat Koch Ádám ajánlja fel.