Tolnai Népújság, 2018. augusztus (29. évfolyam, 177-202. szám)
2018-08-10 / 185. szám
2018. AUGUSZTUS 10., PÉNTEK A legnagyobb gond Dombóvár környékén van Az országosnál is több méh pusztult el A méhpusztulás minden méhészt érint, nemcsak a Tolna megyeieket illusztráció: TN Példátlanul sok méh pusztult el a megyében. Még az országos átlagnál is több, főleg Dombóvár környékén. Ennek okát még vizsgálják, de azt feltételezik, hogy egy speciális növényvédő szer okozza. Mauthner Ilona ilona.mauthner@mediaworks.hu TOLNA MEGYE A megyénkben tevékenykedő körülbelül hétszázhatvan méhész tulajdonában összesen mintegy negyvennyolcezer méhcsalád van. A méhészeteket huszonkilenc felügyelő ellenőrzi évente. Évről évre egyre többen foglalkoznak méhészkedéssel. Ennek oka többrétű, sokan a munkanélküliség miatt, mások hobbiból, míg egy szűk réteg jövedelemkiegészítés miatt vág bele. Hozzáértés nélkül azonban nem sok sikert hoz. Ráadásul az elmúlt nyolc évből hat nem volt sikeres, amiben nagy szerepe volt az időjárásnak. 2010-ben állandóan esett az eső, 2013 márciusában havazott, tavaly pedig egy ciklon tépázta meg az akácvirágot. Nagyernyei Attila, a Tolna Megyei Méhészegyesület elnöke elmondta, az idei év is vegyesre sikerült, az akác közepes, a repce nagyon gyenge, a hárs jó, a selyemfű és a galagonya szintén jól teljesített gyűjtés szempontjából. A legnagyobb gondot a napraforgó okozta, és nemcsak azzal, hogy kaptáronként még a tíz kilós mézmennyiség sem jött össze, hanem a méhpusztulás miatt. Ennek a növénynek a vetőmagját neonikotinoidos csávázószerrel kezelik mielőtt a földbe kerül, majd a virágzáskor a méhek találkoznak vele, ami halálos méreg a rovaroknak - mondta a megyei elnök. Nemzetközi publikációk sora vezeti vissza a rovarok elhullását, rossz tájékozódását - ami miatt nem találnak haza - a csávázószer hatására. A méhészeknek ez nagy árbevétel-kiesést okozott, hiszen, ahogy mondani szokták: az akác jelenti számukra a nettó árbevételt, az összes többi méz pedig fedezi a költségeiket. Hogy a jövőben a méhek megmaradnak-e, az kérdés, bár az biztató, hogy neonikotinoidos csávázószert többet nem lehet használniuk a termelőknek hazánkban sem. Az uniós országok többségében már eddig is tiltva volt. Tolna megyében a méhpusztulás az országos átlagnál jelentősebb volt, főleg Dombóvár környékén. Ennek az is oka lehet, hogy Dombóvár környékén nagyon magas a méh-sűrűség, az uniós átlag tízszerese. Hazánkban egyébként az egy kilométerre vetített méhsűrűség a legnagyobb Európában, de talán az egész világon is: négyzetkilométerenként tizenhárom család gyűjtöget és végzi a beporzást. Egy másik méhész, Vas megyéből így írta le az idei évet: a repce rövid ideig virágzott, nevetségesen gyenge volt a hordás. Az akác egy közepes évjáratot hozott, nyolc-tízezer ezer tonna között lehet az országos mézmennyiség. Hárs és selyemfű csak az ország egy részén volt, ahogy hallottam, közepes mennyiséget adtak. Napraforgót idén is nagy területen találtak a méhészek, de sok mérgezés történt a virágzása idején, így erről a növényről csak harmadannyi virágport gyűjtöttek a méhek, mint máskor. A mérgezések okait még mindig vizsgálja a hatóság. A méhészek a pangóvizekbe került növényvédőszerre, vagy a szomszédos csemegekukorica-tábla rovarölőszeres kezelésére is gyanakodnak. Összességében a normális húsz-huszonötezer tonnás magyar méztermésnek csak kétharmadára, mintegy tizenhatezer tonnára számíthat a szakma. Még most is hamisítják a mézet Nagyernyei Attila elmondta, 60-80 ezer tonna hamis méz van forgalomban az unióban. Ennek egy része eredethamisítás, például a jó minőségű magyar akácmézet hozzákeverik a silány minőségű távol-keletihez. így fordulhat elő, hogy eukaliptusz-virágport találtak magyar akácmézben. A hamisítás másik formája, amikor az áruházláncok polcain uniós és unión kívüli országok mézeit keverik össze, és azt árulják. A méhészeknek nagy csalódást okozott, amikor szembesültek azzal, hogy az unió nem védi meg a termelőket az ehhez hasonló esetektől, mert a silány és olcsó áru a jó minőségű mézet kiszorítja a piacról. A szintetikus méz szinte csak annyiban tér el a valóditól, hogy nem öregszik. Az idegen mézet pedig át lehet engedni egy gyantaszűrőn, ezzel minden olyan alkotórészt elveszít, ami a földrajzi eredetére utalna. Ezután a kívánt eredet egy kis virágpor hozzáadásával beállítható - mondta egy másik méhész. MEGYEI KÖRKÉP 3 A dinók és mi Szeri Árpád arpad.szeri@mediaworks.hu Még nem tudjuk, hogy borúlátóak, avagy nagyon is realisták azon éghajlatkutatók, akik szerint már elkéstünk. Tehetünk bármit, a felmelegedés, a természetpusztítás és a környezetszennyezés egyre erőteljesebb folyamatát képtelenek vagyunk megállítani. Ez pedig magával vonja az emberi faj közelgő kihalásának lehetőségét. Mértékadó tudósok figyelmeztetnek erre a nem is veszélyre, hanem egyenesen végzetre. Más tudósok viszont nem látják ennyire közelinek a bajt. Ők sem titkolják, hogy miért nem: merthogy a közeljövőt is eltakarja az egész Földet belepő, mérgező füstköd... Azt azért beláthatjuk, hogy a pesszimista változat képviselői szó szerint félelmetes tudásanyaggal ruházzák fel a vesztébe rohanó emberiséget. Hiszen ez az a faj, mely hosszas küzdelem és szörnyű áldozatok árán képesnek bizonyul megoldani az amúgy meglehetősen bonyolult kihalást saját erőből, saját hatáskörben. Mennyivel magasabb rendű ez a tevékenység a dinoszauruszok külső erők, például egy gigantikus meteor okozta végzetéhez képest! Mi, emberek, az oktalan állatokkal ellentétben tudatosan semmisítjük meg magunkat. Mi marad utánunk? Csakis egy élhetetlen Föld, lassan öszszeomló és elporladó építményekkel? Azért ne legyünk elkeseredve, a kép nem ennyire sötét. A mindent ellepő, lebomlani képtelen PET-palackok, a neylon reklámszatyrok és a műanyag szívószálak örökre olyan tárgyi emlékek lesznek, melyek az idők végezetéig hirdetik az ember nagyszerűségét. Mi, emberek, tudatosan semmisítjük meg magunkat Rászorulóknak segít a Magyarok Kenyere Program TOLNA MEGYE Gyűlik a búza a Magyarok Kenyeréhez. A Tolna megyei gazdák tavaly 12,6 tonna gabonával járultak hozzá a programhoz, amely az adományozó szervezeteken keresztül rászorulóknak nyújtott segítséget, és nem lesz ez másképp idén sem. A Magyarok Kenyere programban az ország településeiről, valamint a Kárpát-medence magyarlakta területeiről a termelők által önkéntesen felajánlott új termésű búzát összegyűjtik, lisztet készítenek belőle, és ebből sütik meg a Magyarok Kenyerét. A kezdeményezés nyolc éve Pécsről indult, és a program legnagyobb eseményének helyszíne is a baranyai megyeszékhely lesz. Augusztus 20-án, a Központi Kenyérünnepen Böjté Csaba ferences rendi szerzetes és Körinek László professzor, a mozgalom elindítója jelenlétében megáldják a megőrölt búzából készült Magyarok Kenyerét. A rendezvény főszervezője a Nemzeti Agrárkamara, Tolnában a megyei szervezet fogja öszsze a programot. Mindenhonnan egy jelképes mennyiségű búzát visznek el az Összeöntés Ünnepére. A megyénkben fennmaradó részt a bonyhádi malomban őrlik majd meg, és a lisztet a nagycsaládos egyesületek és a vérellátó szolgálat kapja meg, majd rajtuk keresztül jut el a rászorulókhoz. Hanoi E. Tavaly több, mint tizenkét tonna gabona jött össze Tolna megyében A két lány ugyanabban a nevelőotthonban nevelkedett, de haragos viszonyban voltak Hajat téptek, rugdosódtak és lökdösődtek is SZEKSZARD Nyilvánosan összeverekedett két fiatalkorú lány. Mindkettejüket garázdaság miatt ítélte el a Szekszárdi Járásbíróság, mint társtetteseket. Az elsőrendű vádlottat korábban már lopás miatt egy év próbára bocsátották. A korábbi történet szerint a vádlott 2017. június 16- án egy társával együtt azzal a céllal tért be egy szupermarketbe, hogy lopjanak. Az „akciót” a vádlott kezdeményezte. A két lány térült-fordult az áruházban, majd az összegyűjtött illatszert és csokoládét bevitték a próbafülkébe, ahol megpróbálták levenni róluk az áruvédelmi eszközöket. Három kifli kifizetése után menni készültek, amikor a biztonságiak elkapták őket, így a kár megtérült. Mivel az elsőrendű vádlott a próbaidő alatt verekedett, a bíróság megszüntette a próbát, és a régebbi bűncselekményért is felelnie kellett. Mindezekért a bíróság a 15. életévét betöltött lányt nyolcvan óra közérdekű munkára ítélte. A lány a történtek idején, 2017. október 4-én is gyerekotthonban lakott, ahonnan folyamatosan szökésben volt. A16 éves másodrendű vádlottat a bíróság egy év próbára bocsátotta, és elrendelte pártfogó felügyeletét. Ő az élettársával és annak kilenctagú csa-Egymásnak estek, fiúk választották szét őket Fotó: Shutterstock ládjával élt szerény anyagi körülmények között. Tizenhárom éves kora óta nem járt iskolába, az általános iskola 5. osztályát végezte el. A két lány ugyanazon gyerekotthonban nevelkedett, és haragos viszonyban voltak egymással. A vádbéli napon az elsőrendű vádlott és barátja orvosi vizsgálatra ment, majd megérkezett a másodrendű vádlott szintén a barátja és mások társaságában. A másodrendű vádlott odaszólt a másiknak, hogy: mit nézel te büdös k..?, mire az elsőrendű vádlott feldühödött, odament hozzá és belerúgott a lábába, aki erre megragadta a támadó haját és cibálni kezdete. Ezt további két rúgás követte, majd egymás ruháját rángatva dulakodtak. A megtámadott lány barátja közbeavatkozott és az elsőrendű vádlottat ellökte az élettársa közeléből, amitől a falnak esett. Őt is megpróbálta a barátja távolabb kísérni, de a lány inkább ismét megrúgta a másikat ezúttal az oldalán, aki ettől egy üvegajtónak esett. Az üveg betörött, és ezzel közel 13 ezer forint kár keletkezett. A verekedés következtében mindkét lány könynyű sérülést szenvedett. A verekedés alkalmas volt arra, hogy másokban megbotránkozást, riadalmat keltsen. 1.1.
