Tolnai Népújság, 2018. július (29. évfolyam, 151-173. szám)
2018-07-19 / 166. szám
X MEGYEI KÖRKÉP 2018. JÚLIUS 19., CSÜTÖRTÖK Ellenőriz az adóhivatal és az élelmiszer-biztonság is A mag nélkülit és a húszkilóst viszik Van, aki Érsekcsanádról jár át dinnyét árulni Szekszárdra, mert így is megéri neki Fotó: Makovics K. Újabb lendületet kapott a lakásépítés TOLNA MEGYE-MAGYARORSZÁG Az első negyedévben tovább fokozódott a lakásépítési kedv, közel háromezer-négyszáz lakás épült az országban. A lendület tovább tart, ' és újabb élénkülés várható a lakásépítések területén az ingatlan.com legfrissebb elemzése szerint. A fejlesztők ugyanis igyekeznek kihasználni a rendelkezésükre álló időt. A kedvezményes lakásépítési áfa határideje ugyanis a jelenlegi kilátások szerint 2019 végén lejár. A beruházók emiatt még 2020 előtt szeretnék befejezni az építkezéseket, hogy még öt százalékos áfakulccsal lehessen eladni a lakásokat. A várható növekedésre utal, hogy a májusban az épületépítésekre kötött új szerződések volumene harminchárom százalékkal emelkedett. Emellett az épületépítésekre vonatkozó rendelésállomány május végén több mint kilenc százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A már elindult fejlesztések felpöröghetnek, valamint újabb társasház-építések jöhetnek a piacra. Ugyanakkor az építőipart sújtó kapacitás- és munkaerőhiány akadályozhatja a növekedést. TN Koncertek zárták a kurzust TOLNA MEGYE Hangversenyekkel zárult a Miszla Barokk Régi Zene Akadémia nyári kurzusa. A hallgatók valamint tanáraik pénteken Kalaznón, a Johann Lux Stallgalerie-ben adtak koncertet, majd másnap a Simontornyai Várban, vasárnap pedig a gyönki evangélikus templomban léptek fel. A nyolcnapos kurzuson tizenöt fiatal vett részt a Miszla Kulturális Központ és Alkotóházban. Érkeztek zenészek például Lengyelországból, Svájcból és az Egyesült Államokból is, és persze magyar résztvevői is voltak a képzésnek. H. E. Szedres, Paks és Tengelic környékén nagy kultusza van a dinnyetermesztésnek. A gazdálkodók többsége évtizedek óta próbál ebből megélni. Az idei szezon a szokásosnál kicsit korábban kezdődött, az árak egyelőre elfogadhatóak, még a termelők számára is. Fajtákból is van kínálat bőven, egyre népszerűbb a mag nélküli változat. Mauthner Ilona ilona.mauthner@mediaworks.hu TOLNA MEGYE Szekszárdról Budapest felé vettük autóval az irányt a 6-os főúton. Az első dinnyéssel Dunaszentgyörgy előtt tíz kilométerrel találkoztunk, majd sorra következett a többi. Közel a főúthoz, egy kis bódéban, szállásra is alkalmas, átalakított, régi autóban, vagy csak egyszerűen egy asztallal, székkel települtek ki az árusok több hétre, amíg a szezon tart. A legtöbb helyen a családtagok - egymást váltva - árulják a mézédes hazait. Egy tengelici őstermelő elmondta, a család évek óta foglalkozik dinynyével, nem ebből élnek, de jól jön a plusz bevétel így nyáron. Rengeteget dolgoznak ezért a munkájuk mellett. Még csak három hete indult az árusítás, de szinte folyamatosan ellenőrzik őket, hol az adóhivatal, hol az élelmiszerbiztonságiak jönnek. A nyugtatömböt kérik, a termőterület helyrajzi számát, amit a műholdas térképen egyből beazonosítanak, hogy valóban dinnye terem-e rajta idén. Pár kilométerrel odébb egy faddi őstermelő pakolt ki, hatalmas sötétzöld, illetve csíkos dinnyéket árul. Mint mondta, az idén eddig a legnagyobb 22,8 kilós volt, amit megvettek, de tizennyolc-húsz kilósakból is akad bőven. A magyar vásárlók a nagyot keresik, úgy gondolják, minél méretesebb, annál jobb a gyümölcs. Pedig a kisebb méretűek is nagyon finomak, tette hozzá. Az eladók már kitapasztalták, mely napokon fogy a dinynyéből a legtöbb. A hétfő délelőtt a leggyengébb, a legjobb időszak pedig a hétvége. Sokan állnak meg szombaton, vasárnap, amikor nyaralni mennek, vagy éppen onnan térnek haza. A vásárlók szempontjából bosszantó, hogy bár azt sokan feltüntetik, hogy „magyar dinynye”, de hogy mennyibe kerül kilója, azt már nem mindenütt. Egyébként az árak változatosak, volt, aki 139, volt, aki 145, de olyan is akadt, aki 199 forintot kért kilójáért. A lékelés Milyen a jó dinnye? Csak kevés kereskedő árulja el, mit kell nézni a gyümölcsön. Először is a színét. A csíkosnál ha a sárga szín túl élénk, akkor még nem elég érett a gyümölcs, ha a kacs vágása már beszáradt, akkor nem friss a dinnye. Ha a héja fényes, és kopogtatása kongó hangot ad, akkor biztos, hogy érett. A termelő szerint más a dinnye a fölma már nem divat, de minden árusnál volt ilyen kés, így ha a vásárló nagyon ragaszkodik, hozzá, akkor használják. Néhány bevásárlóközpontban kilencven forint körüli áron kínálják a hazai mézédest. Felmerül a kérdés, hogy érheti ez meg nekik, ha a kistermelő nem tudja ilyen áron adni. A termelők szerint a válasz egyszerű, az exportra szánt dinnyéből szállítanak a multikhoz is, ezeket a dinnyéket nagy tételben vásárolták meg, annak ígéretében, hogy a megrendelés a szezon végéig dön, és más az asztalon. A termőföldön könnyebb megállapítani, melyik érett, melyik nem. Az viszont biztos, hogy nagyon egészséges ez a gyümölcs. Húsában sokféle karotin található, amely a szervezetben A-vitaminná alakul, ez nélkülözhetetlen a látáshoz, az agy működéséhez. Sok B6-vitamin, niacin, folsav, vas és mangán is található benne. folyamatos lesz. Ilyenkor kilójáért ötven-hatvan forint körüli árat kínálnak a kereskedők. Sokat segít az agrártárca által indított kampány is, a vásárlók ma már megkérdezik az eladótól, hogy magyar-e a dinnye. A megtermelt hazai dinnye hatvan százalékát az üzletláncokon keresztül értékesítik. A megyei dinnyetermesztők sok mindent megéltek az elmúlt évtizedekben: értékesítési válságot, jégverést, szárazságot, a görög-olasz-spanyol import árletörő hatását. Valaha több száz hektáron termelték a gyümölcsöt, amely több tucat családnak nyújtott megélhetést. Ám néhány egymást követő évben rossz szériába kerültek, a ráfizetéses gazdálkodás miatt sokan feladták. Az országban tavaly 5550 hektáron termeltek dinnyét, a legnagyobb terület Dél-Békésben található, emellett a szabolcsi, a hajdúsági, a hevesi, a jászsági, a vajszlói és az ormánsági területek jelentősek. A felvásárlási árak nőttek az elmúlt években. A termelési költség 1,5-1,7 millió forint hektáronként. Cukorral, negyven percig kell főzni TOLNA MEGYE Idén országosan a tavalyinál nagyobb területen, összesen harmincötezer hektáron vetettek csemegekukoricát feldolgozási célra, a hazai termelők. Tolna megyében pedig csak pár hektáron. Ugyanakkor alig van olyan kiskert a megyében, ahol a paprika, a paradicsom, a cukkini vagy az uborka mellett, ne teremne meg néhány tő csemegekukorica is. Vagyis ennek a csemegének a termesztéséhez mindenki ért. Ha szerencsések vagyunk, és időben vetettük el a csemegekukoricánkat, akkor július elejére be is érett. Hazánk Európa legnagyobb csemegekukorica-termesztője, mégis kevés figyelem övezi a növényt. Világszinten is csak az Egyesült Államok előz meg bennünket, ahol hatalmas kultusza van az édes csemegekukorica fogyasztásának. Az utóbbi években a ha-Hazánk Európa ^legnagyobb kukoricatermesztője zai termelés és a piaci kereslet egyensúlyba került, alig ingadozik, hangzott el egy közelmúltban megtartott növényvédős rendezvényen. Nagyobb hazai termésbővítésre akkor lenne lehetőség, ha más termelőknél hatékonyabban tudnánk a kukoricát termelni és feldolgozni. Ebből a szempontból jelenleg kedvező, hogy a franciákénál olcsóbb a mi előállításunk. A lengyeleknél az utóbbi évek időjárása, míg a szerbeknél gazdasági problémák miatt visszaesőben van a csemegekukorica termelés, ugyanakkor Oroszország igyekszik önellátó lenni. A csemegekukoricát majdnem mindenki szereti, korra és nemre való tekintet nélkül, abban viszont vita van, mennyi ideig kell főzni Megpróbáltuk a piaci árusok ajánlását is betartani: elég neki negyed óra a forrás után, de sajnos nem jött be. A szemek nem lettek puhák. így maradtunk a bevált módszernél: a főzővízbe egy kevés cukrot (nem sót) teszek és negyven perc forrás után kész a kukorica. Ekkor kell megsózni a csöveket. M. I. A kacs elárulja, friss-e a dinnye Ma Gemencbe látogatnak, a pörbölyi ökoturisztikai központot keresik fel az ifjak Izgalmas és sűrű a program a táborban PAKS Rendkívül izgalmas és sűrű a program a cseresznyési napközis Erzsébet táborban. Mint azt Nagy Vivien táborvezetőtől megtudtuk, ezen a héten hatvanötén, de előfordul, hogy kilencvenen-százan is összejönnek a Cseresznyés Pajta Rendezvényközpontban. A hétfő az ismerkedésé, a csapatépítésé volt. Az összerázódást a szekszárdi Csigabiga Alapítvány munkatársai és terápiás kutyái is segítették. A továbbiakban az általános iskolás korú, jobbára alsó tagozatos gyerekek kézműveskedtek, lovaskocsiztak, sárkány-Kézműveskedtek is az ifjak Fotók: Molnár Gyula Sok időt töltenek a szabad levegőn, és állatokkal is foglalkoznak hajóztak, és mert a tábornak az is célja, hogy környezettudatos élet felé terelje őket, az Energiaházban kvíz feladatokat oldottak meg. Nagy Vivien tájékoztatása szerint a csütörtöki napot gemenci kirándulásra szánják a szervezők, ekkor a pörbölyi ökoturisztikai központot veszik célba a táborozok. Pénteken aztán újra Cseresznyésben töltik a napot a gyerekek. A nyáron folyamatosan tartanak napközis táborokat a Cseresznyés Pajtában, ahol a gyerekek jó levegőn vannak, és a szervezők nem hagyják őket unatkozni. B. K
