Tolnai Népújság, 2018. július (29. évfolyam, 151-173. szám)

2018-07-19 / 166. szám

2018. JÚLIUS 19., CSÜTÖRTÖK KITEKINTŐ g Galambokat tenyészt a világ legjobb nagypapája A legerősebb chili terem meg a kajdacsi kertben PROGRAMSOROLÓ CSÜTÖRTÖK MOZI Bölcske: Gotti (amerikai krimi), 16 és 18 óra, illetve 20.30. KIÁLLÍTÁS Tolna Both Galéria: Kovács Rozika festő Színek vonzásában című kiál­lítását Verseghy Ferenc fazekas, a Közösség Kultúra Közhasznú Egye­sület elnöke nyitja meg, közremű­ködik Koller Tímea (gitár, ének) és Laki Erzsébet (vers), 17 óra. Sok nyugdíjas példát ve­hetne a Kajdacson élő Ke­lemen Istvánról. Barom­fit tart, fürjeket tenyészt, díszgalambokat versenyez­tet, sokféle konyhakerti nö­vénnyel foglalkozik, s nem mellesleg ő a világ legjobb nagypapája. Wessely Gábor szerkesztoseg@tolnainepujsag.hu KAJDACS A világ legjobb nagy­papája Kajdacson él. Termé­szetesen az unokájától kap­ta ezt a címet és az ezt igazo­ló kis táblácskát Kelemen Ist­ván, amit a szobájában tart, a szekrénysor egyik polcán. Van még ott vagy ötven kupa, serleg, elismerő plakett, ame­lyeket galambjaival nyert az ismert tenyésztő - hazai és külföldi versenyeken -, de a nagypapadíjnál egyik sem ér­tékesebb számára. Kézdivásárhelyről szár­mazik, ott élt 37 éves koráig, 1988-ig. Ceausescu tündöklé­sét elunva, útlevelet kért Ma­gyarországra, „rokonlátoga­tásra”. A kor szokásának meg­felelően csak egyedül enged­ték ki, felesége és lánya nem jöhetett vele, így látta bizto­sítottnak a hatóság azt, hogy visszatér. De nem tért vissza. Egy évvel később megbukott a diktátor, és a családegyesítés itt, Kajdacson történt meg. La­katosként foglalkoztatták a té­­esznél, később, 2014-es nyug­díjazásáig, a terményszárító­nál dolgozott. Galambokat gyermekkora óta tart. Kézdivásárhelyen a Kelemen István sok időt fordít díjnyertes galambjainak gondozására A szerző felvétele galambász egyesület elnöke­ként tevékenykedett.- Barátaimmal sikerült ki­­csempésztetni a legjobb pos­tagalambjaimat - mondja. - Ez nagyon fontos volt ne­kem, mert kitűnő állományt hagytam ott, megyei bajnok­ságot, országos negyedik he­lyet is nyertem velük, kö­zéptávon. (Háromszáz és öt­száz kilométer közötti hossza­kon.) Itt aztán áttértem a ma­gyar díszposta tenyésztésére. Ezek nem röptetési, hanem szépségversenyeken .vesznek részt. A nagydorogi egyesület­hez csatlakoztam, és megint jöttek az eredmények. Példá­ul egy lipcsei Európa-bajnoki cím, 2012-ben. De ez a hobbi, a nyolc­van-száz galambbal való fog­lalatosság nem tölti ki Kele­men István mindennapja­it. Tart negyven-ötven ba­romfit, és közel száz fürj is a gazdaság részét képezi. Ez utóbbit valószínűleg egye­düliként tenyészti Tolna me­gyében. A fürj igen hasznos madárka. Tojása sokféle be­tegség orvoslására javallott, többek között gyomorpana­szok, cukorbaj, migrén, aszt­ma, vérszegénység ellen. Na meg a növények! Nem sokat termel, hanem sokfajtát, igé­nyesen, saját nevelésű pa­lántákból. Például portugál padlizsánt. Például huszon­két fajta paradicsomot. Pél­dául vagy negyvenfajta pap­rikát, köztük a világ legerő­sebb chilijét. (A paprika erős­ségének is van mértékegy­sége. A magyar cseresznye húszezer körüli a skálán, ez a chili meg üti a kétmilliót.) Újabban a feldolgozással is kísérletezik. Ledarálja, és a sóval tartósított masszát kis üvegekben ajándékozza a ro­konoknak, ismerősöknek. A visszajelzések kedvezőek. Állítólag csak egyszer csíp. PÉNTEK MOZI Bölcske: A Hihetetlen család 2. (amerikai animációs családi film), 16 óra. Gotti (amerikai krimi), 18 óra. Felelsz vagy mersz? (amerikai horror), 20.30. ELŐADÁS Szekszárd Új Nemzedék Közös­ségi Tér: a Szekszárdi Unió Boksz Taemet Halász Gábor, az egyesület vezetője mutatja be, 10 óra. TRAFFIPAX 03:00-05:00 6-os főút 113. km 0400-06.00 65-« főút 49. Ion 0830-1100 Pincehely, Kossuth L u. 14. 08:45-1130 Bátasák. Budán. 86. 0900-1100 6-os főút 145. Km 0900-1100 Kakasd, Kossuth u. 309. 0900-1200 1000-1200 Gyapa. Cecei u. 45./A Sadns, Ráhéai a 77. 1200-1500 6-os főút 127. Km 12:30-14:30 Kéty, Rákóczi u.96y* 1300-15:20 56-os főút 30. km 1300-1530 Nagydolog, Kossuth u.106. 1430-1630 6-os főút 82. km 1500-1700 Zomta, Rákóczi u. 56. 1500-1730 Tamási, Dózsa György u. 119. 1530-1830 Szekszárd, Rákóczi u. 126. 16:15-17:15 55-ős főút 120. km 1700-2000 6-« főút 113. km 2030-2230 631-es főút 2. km 2030-2230 65-ös főút 4. km VÉRADÁS CSÜTÖRTÖK Értény, Művelődési Ház 12.30- 14.30 Pincehely, Művelődési Ház 15.30- 17.30 VÍZÁLLÁS A Dunán tegnap reggel 7 órakor: Dunaföldvár Paks Dombori Árvízkapu Baja A Sió Palánknál-102 cm, 36 cm, 68 cm, 438 cm, 166 cm, 180 cm. Dubrovnik, Kupari és Mlini magyaros vendégszeretettel várta a szekszárdi csapatot Az Adria kék vizében csobbant a Bartina Kincses Benedek, Szabadi Szilvia, Wirth Kriszti és Kulisity Mátyás, mögöttük a város és az Adria Beküldött kép SZEKSZÁRD A keleti Adria gyöngyszeme, Dubrovnik fo­gadta nemrég a szekszár­di Bartina Néptánc Egyesü­let nagy együttesének negy­venhét tagját. Ez alkalommal nem léptek fel a fiatalok, így az önköltséges út igazi vaká­cióval ért fel. A Bartina ritkán jut el Hor­vátországba, tengerparti túrá­ja pedig még soha nem volt itt, így ez az út ebből a szempont­ból úttörő jelentőségűnek te­kinthető. A csapat Bosznián át, a hegyeken keresztülvág­va érkezett meg a település­re, pontosabban környékére, merthogy a szállás a Dubrov­­nikkal szomszédos, ugyan­csak egyedi hangulattal bí­ró Kupari és Mlini helységek­ben volt.- Gyakorlatilag egy közös­ségi összetartó kirándulás­nak voltunk részesei - mond­ta el lapunknak Matókné Ka­pási Julianna, a Bartina mű­vészeti vezetője. - Semmilyen különleges célt nem kíván­tunk megvalósítani azon túl, hogy megnézzük a várost, ha­józzunk a környékén és meg­mártózzunk a tengerben. Ez így is történt. Dubrovnik kü­lönleges szépségét hosszan le­hetne ecsetelni, bennünket is megragadott a város, a renge­teg műemlékével, temploma­ival, múzeumaival és persze kora reggeltől hajnalig tartó forgatagával, a külföldi turis­ták bábeli nyelvzavarával. Az óvárosban, a középkori stílu­sokat mutató épületek között úgy éreztük magunkat, mint­ha egy apró itáliai városállam­ban lennénk. A kitartóbbak azt is vállalták, hogy a nagy meleg ellenére közel két órán át végigsétáljanak a várfalon. Sípos Gergő, a Bartina cso­portvezetője és virtuóz tánco­sa gyermekkorában, úgy tíz­évesen már járt - szüleivel együtt - Dubrovnikban egy nyaralás erejéig.- Akkor sziklás helyen pi­hentünk, nem ilyen apró ka­vicsos, majdhogynem homo­kos parton - érzékeltette a kü­lönbséget. - Tetszett, hogy a tenger majdhogynem hihetet­lenül tiszta és kék volt. Hőfo­ka nappal a forróságban száz százalékosan hűsített ben­nünket, hosszú távon ez ab­szolút elviselhető volt, a nap­szak váltásával azonban jóma­gam már csak egy gyors már­tózásra vállalkoztam. A tágas parton pedig nem kellett at­tól félni, hogy a plédünkön el­nyújtózva, majd az oldalunk­ra fordulva egy idegen törölkö­zőjére tévedünk. Még valami, ami nagyon fontos: az óváros gyönyörű volt!- Habár Dubrovniktől pár kilométerre voltunk, Kupari­­ban, egy gyönyörű faluban, egy feledhetetlen hajóúton megcsodálhattuk a dubrovni­­ki óvárost a jellegzetes vár­fallal együtt - tette hozzá a fentiekhez Kincses Benedek. - Helyi étel- és italkülönle­gességekben is volt részünk, ugyanis rengeteg étterem so­rakozott a parton. Vendéglá­tóink, vajdasági magyarok, nagy szeretettel fogadtak ben­nünket, olyan kiszolgálásban volt részünk, akárha egy első osztályú szállodában lettünk volna. A városnézés és az az­zal kapcsolatos programok mellett sokat fürödtünk a tisz­ta tengerben is, a sok közös él­mény valóban még jobban ösz­­szekovácsolta a csapatot. A Bartina felnőtt együtte­se egyébként egy újabb túrá­ra készül, mely azonban túl­mutat nemcsak az Adriai-ten­geren, hanem Európán is. Bin­der Tibor egyesületi elnöksé­gi tag vezetésével tíz lány és kilenc fiú utazik Indonéziába, egy ottani fesztiválra. A szek­szárdiak Budapestről Duba­iba repülnek, majd átszállás után Indonézia fővárosában, a Jáva szigetén található Jakar­­tában landolnak. Ott ismét gé­pet váltanak és meg sem áll­nak Borneo szigetéig. A tánco­sok Balikpapan város mellett, egy kisebb településen lépnek fel. Dubrovnik, régi magyar ne­vén Raguza több középkori magyar emlékkel rendelke­zik. A városállam 1358-ban a nagy és örök riválist, a ter­jeszkedő Velencét legyőző Nagy Lajos (1342-1382) ma­gyar király védnökségébe ajánlotta magát. Ez a kap­csolat 1526-ig, a magyar ki­rályság bukását jelentő mo­hácsi vészig tartott, a város évi adót fizetett a minden­kori magyar uralkodónak. Magyar király is járt Dub­­rovnik-Raguzában, 1396 de­cember 21-én, kalandos ha­jóút végén Zsigmond (1387— 1437) lépett itt partra. Egy másik magyar király, Al­bert király (1437-1439) ne­ve a sokszög formájú Onof­­rio kút márványtábláján ol­vasható. A város kolostora­iban őrzik Szent István ki­rály állkapcsát és koponya­darabját, illetve Szent Lász­ló jobbját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom