Tolnai Népújság, 2018. április (29. évfolyam, 76-99. szám)

2018-04-21 / 92. szám

ó elyorseg interiu Orbán János Dénes szerint ha nem szép egy könyv, nincs értelme kiadni OLVASNI ÖRÖM, NEM MUNKA Simon Lajos A Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. által mű­ködtetett Előretolt Helyőrség íróakadémia tavaly óta könyv­kiadóként is működik. Igényes, impozáns kiadványait az is­mertebb könyvesboltokban és webáruházakban találják meg az olvasók. Orbán János Dénessel, a kiadó vezetőjével beszél­gettünk arról, hogy miért van szükség erre a vérfrissítésre kortárs irodalmunkban.- Ha be kellene mutatnia az Előretolt Helyőrség íróakadé­mia könyvkiadót, hol jelölné ki a helyét a jelenlegi piacon?- Különutas szépirodalmi könyv­kiadónak nevezném. Olvasmányos szépirodalmat kínálunk, amely elsősorban nem a szakmának szól elsősorban, hanem a közönségnek. A kortárs magyar irodalom a rend­szerváltás óta egyre inkább eltávo­lodott a közönségtől és belterjessé vált. Mi ez ellen küzdünk, olyan műveket ajánlunk, amelyeket öröm olvasni - nem pedig munka.- Milyen az első könyvek fo­gadtatása?- Mindenekelőtt mindenki meg­jegyzi, mennyire szépek és feltűnők a könyvek. Nem csak a belbecsre, hanem a külcsínre is adunk. Nem tudom, miért az a trend Magyar­országon, hogy a magas irodalmat minimalista módon kell csomagol­ni. Engem arra tanítottak annak idején, amikor tanultam a könyv­szakmát, hogy az igazán jó borító kiabál feléd a könyvüzletben. Ha nem szép egy könyv, nincs is értel­me kiadni, csakis a minőségi kiad­ványok versenyezhetnek még a di­gitális világgal. A debütköteteket is gyönyörűre tervezzük, méltat­lan egy olcsó, igénytelen kiadvány­nyal útnak indítani a pályán egy ifjú tehetséget. Szóval extravagáns borító, elegáns tipográfia, minő­ségi papír, ebből nem engedünk. A külcsín dicsérete után néhány nappal gyakori a hüledezés: hogy milyen meglepően jó ez meg ez a könyv. Persze, mert ezek a művek mind izgalmasak, különlegesek, akié nem az, egyszerűen nem je­lentetjük meg, nincs pardon. Ná­lunk a név nem kötelez, nem fo­gunk kiadni valakit csak azért, mert híres.- A könyvterjesztői piac meny­nyire fogadta be az Előretolt Helyőrség íróakadémia köny­veit?- Nem panaszkodhatunk, a köny­veink ott vannak az ország legfon­tosabb könyvesboltjaiban, általá­ban jó helyen, online pedig minden probléma nélkül, több helyről is meg lehet rendelni őket. Mindez az Olvasni Menő Kft. hatékonyságát dicséri, nagyon lelkiismeretesen terjesztik a kiadványainkat.- Most mi a kínálata a kiadó­nak?- Mindenekelőtt a fiatalokat emel­ném ki, bár értékmentő, újrakano­nizáló intézmény is, de az Előretolt Helyőrség íróakadémia elsősorban értükjött létre. Három kiváló debüt­­kötetet publikáltunk eddig, három nagy tehetségtől. Dezső Kata Akiket hazavártak és Pejin Lea Nyugati csi­ga körfűrésszel álmodik című ver­sesköteteit, valamint Pataki Tamás Murokffyban vérré válik az abszint, és lóvá teszi az ördögöt című regé­nyét. Őket érdemes elolvasni, és nagyon kérem a kedves olvasókat, vásárolják meg ezeket a könyveket, és támogassák a magyar irodalom utánpótlását. Nem az anyagiakért, hanem a sikerélményért, arra van óriási szükségük a pályakezdőknek, hogy lássák az értelmét a folyta­tásnak. A pályakezdők mellett az íróakadémia tagjainak - mentorok és oktatók - műveit publikáljuk. A mentorok azért kapnak alkotói tá­mogatást, hogy minden évben lete­gyenek az asztalra egy újabb művet, és a méltó alkotói körülményeknek köszönhetően eleget is tudnak ten­ni ennek a feladatnak. Ugyanakkor értékmentést is folytatunk: olyan írók műveit publikáljuk, akiknek az élvonalban lenne a helyük, de valamilyen okból kifolyólag - ami lehet az önérvényesítési képesség hiánya, de akár politikai ok is - ke­vesen ismerik őket. Például Makkai Ádám Kutyapest című versválo­gatását is mi publikáljuk. Makkai ugyan nemcsak Kossuth-, hanem Kossuth-nagydíjas is, a Magyar Szent István Rend kitüntetettje, világhírű nyelvészprofesszor és egy nagyon izgalmas figurája a kultú­ránknak, csakhogy emigrációban élt 1956 óta, 2015-ben költözött haza, és a közönségnek még nem igazán volt módja megismerkedni vele. Most már lesz. Pályakezdőktől nagyságokig, verstől székely szó­tárig, vígeposztól a hátborzongató disztópiáig, egypercestől a lányre­­gény-paródiával ötvözött magyaros japán kísértethistóriáig mindenféle ínyencséget kínálunk.- Milyen könyvekre számít­sunk az elkövetkezőkben?- Hetven könyv megjelenését ter­veztük a 2018. október - 2019. március periódusra. Öt újabb de­­bütkötet csiszolnak pályakezdő­ink, oktatóik segítségével. Lesznek mítoszteremtő és mitoszromboló könyveink. Irodalomkritikával, esszékkel, monográfiákkal is sze­retnénk gyarapítani a kínálatot. Több elhunyt szerzőt is szeretnénk föltámasztani és újrakanonizálni. Továbbra is az izgalmasságra, ext­ravaganciára és olvasmányosságra törekszünk. Meggyőződésem, hogy könyveink vérfrissítő erővel fog­nak hatni a kortárs irodalmi életre. / Az Előretolt Helvörséa Iróakadémia a könyvfesztiválon ARCKÉPCSARNOK Jelenleg zajlik a 25. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál a Millenárison, ahol idén huszonhat ország százhatvan kiál­lítója több mint százhetven programmal várja az olvasókat. A rendezvény idei díszvendége Szerbia és a német irodalom egyik legünnepeltebb írója, Dániel Kehlmann. Az Előretolt Helyőrség íróakadémia szerzőivel a Book24 standján talál­kozhat a könyvfesztivál közönsége. Dezső Kata: Akiket hazavártak Nem tudni, honnan jön és merre tart: Dezső Kata értelmezhetetlen jelenség. Az Előretolt Helyőrség íróakadémia üdvöskéje - a 001-es - játszi könnyedséggel írja radio­aktív érzelmeket sugárzó, fölzakla­tó verseit, amelyek súlyosak, mint az ólom, mégis mintha valamiféle transzcendens vízen lebegnének. Nem ragaszkodik hozzájuk; ha kell, bármelyiket könnyedén átírja vagy kitörli, és ír egy másikat - egy jobbat. Azt szokták mondani, egy könyv akkor van készen, amikor egyetlen szavát sem tudjuk jobbra cserélni. Ám Dezső Kata esetében ez a művelet egy borgesi időlabirin­tust generálna, úgyhogy inkább kettévágtuk a gordiuszi csomót, és bemutatjuk költészetének aktuális keresztmetszetét. „A kaktusz éven­te egyszer, pont most virágzik.” Fotó: Fülöp Noémi Demeter Szilárd: Hármasoltár 1976-ban születtem Szentegyhá­zán. Pontosabban Székelyudvar­helyen, mert Szentegyházán akkor már felszámolták a szülészetet, ezért a huszonannyi kilométerre lévő „nagyváros” kórházában lát­tam meg a napvilágot, onnan vittek haza. Tizennégy évnyi hihetetlenül tartalmas gyermekkor jutott osz­tályrészemül a Madarasi-Hargita lábánál. A kommunista diktatúra valahogy gellert kapott Székelyföl­dön, olyan kinti dolog volt, ránk erőszakolt, tőlünk idegen, nem a mi életünk. Dehogynem. Fotó: Mohácsi LászióÁrpád Hogy milyen lehetne a mi éle­tünk, arra a rendszerváltás utáni első öt évben, ugyancsak Széke­lyudvarhelyen eszméltem rá - a Benedek Elek Tanítóképző hatszáz lánytanulója között a húsz fiú egyi­keként, khm, értem férfivá. Másod­jára is megszülettem, mondhatni, de kinyílt a csipád, csipkelődött volna telepi Mama, ha megéri - ő volt az első halottam. Majd következett Kolozsvár, egyetemistaként ott tanultam bele abba a sajátos káeurópai létmódba, az egynyelvű multikultiba, amivel azóta sem tudtam megbékélni. Az utána következő éveket más­milyen módon számoljuk: ha adót fizet az ember, másképpen telik az idő. Egyelőre így, túl az emberélet útjának felén, vagy hogy is van ez, az ember életútjának negyedéről mondom, amit mondani lehet. Életem első két évtizedének él­ményanyagából táplálkozik ez a könyv. Nem leltár, és nem is szám­vetés. Csupán egy félfordulat hátra, mint amikor a vállad fölött lesed a szemed sarkából, hogy van-e embe­ri mozgás mögötted. Ha van, akkor mehetsz tovább előre. Nem vagy egyedül. Dobai Bálint: Titántorkú Sámson (Metálmítosz) Az irodalom a meghökkentő ötle­tek tárháza, valakinek az is eszébe jutott, hogy megírja a metál-Toldit. A verses regény főhőse Sámson, a titántorkú heavy metal-énekes, aki elképesztő kalandokba keveredik. Kevés ilyen szellemes mű született a magyar költészetben, Dobai Bá­lint minden sorával remekel, és úgy tréfálkozik, hogy közben azért süt belőle a keményzene iránti rajon­gás. Méltó partnerre lelt az illuszt­rátorban, Csillag Istvánban, aki ugyancsak remek vizuális humor­ral parodizálja a metál világának túlkapásait, de ezt nagy szeretet­tel teszi. Ez egy pazar kivitelezésű, rendkívül vicces és nagyon szeret­nivaló könyv, és nemcsak a retrock­erek, hanem bárkinek, aki szeret nevetni. Fotó: Szöllősi Mátyás Falusi Márton: Halálos szótövek kertje „Valahány alakot, színt cserél, / amíg felnő, / a férfi egyetlen ne­gatívot / hív újra s újra elő, / és abba radíroz.” Szerelmek törté­nete a Halálos szótövek kertje. Szerelmek múlt időben, jelenben, találkozások és elválások, meghitt szeretkezések és alkalmi pászto­rórák. Szerelmek Budán, Pesten, Európában, panelban, régi házban, szállodában. Minden szerelemmel újralakni intim teret, kertet, vá­Fotó: Borsai Szandra rost, feltárulkozni, túllépni/élni, mérleget vonni. Úton lenni a létben és úton a szerelemben - ugyan­az. Kivételesen erőteljes, érzéki és intellektuális Falusi Márton köl­tészete. Dinamizmusa magával sodró és felzaklatóan izgalmas. Meghökkentő, nagy szellemi rádi­­uszú képzettársításokból, merész tér-idő-síkváltásokból épülnek roppant pazar és energikus tró­pusai. Irónia, groteszk, vagány elegancia, avantgárdra hajazó lírai disszonancia, graciőz pontosság, összetéveszthetetlen stílus, vers­nyelv, világkép - kihívóan vonzó és nekünk való költészet. Farkas Wellmann Éva: Parancsolatok A kiváló költőnő ezúttal a tízparan­­csolat-ihlette versekkel jelentke­zik. De ne számítsunk szokványos, patetikus feldolgozásra... Tíz vers - tíz gyöngyszem, tíz grafika, mely nemzetközi biennálén nyert díjat és tíz dal az Evilági zenekar előa­dásában. „Bármid lehet, azt mondod úgyis: ennyi, s minden, mid van, elforog közön­kézen; IRODALMI-KULTURALIS MELLÉKLET 2018. április

Next

/
Oldalképek
Tartalom