Tolnai Népújság, 2018. április (29. évfolyam, 76-99. szám)
2018-04-11 / 83. szám
2018. ÁPRILIS 11., SZERDA Nem kell fizetni a szolgáltatásért az idei évtől Nefela helyett Jéger mérsékli a jégkárt Tavaly június végén zúdult jégeső a megyére, komoly károkat okozva Archív fotó: Makovics K. Májustól már használható az ország egész területére kiterjedő jégkár-mérséklő rendszer, a Jéger. A biztosítók és az eddig három - Baranya, Somogy, Tolna - megyében kiépített kárelhárító eszközök tapasztalatai szerint azonban a hirtelen jött viharok ellen ez sem nyújt teljes körű védelmet, és agrárbiztosítással együtt lenne igazán hatékony a védekezés. Mauthner Ilona ilona.mauthner@mediaworks.hu TOLNA MEGYE Májustól működésbe lép az ország egész területére kiterjedő jégkármérséklő rendszer, a Jéger. Három hét múlva már egy központi diszpécserszolgálaton keresztül kapják a generátorok kezelői az értesítést arról, hogy mikor kapcsolják be a berendezést. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai szerint az öszszes mezőgazdasági kár húsz százalékát okozza jégverés. A biztosítói adatok alapján ez azonban így is jelentős, tavaly például csaknem kilencmilliárd forintot fizettek ki ilyen jogcímen a gazdálkodóknak. A három dél-dunántúli megyében már hosszú évek óta működik egy száznegyvennégy talajgenerátorból álló hálózat, amely része lett az országos rendszernek. A Nefela Dél-magyarországi Jégeső-elhárítási Egyesülés adatai szerint harminc év alatt hetvennégy százalékkal csökkent a mezőgazdasági jégkár a térségben. A biztosítói adatok alapján a kifizetett kártalanítások azonban még így is magasak. A három talajgenerátoros megyében a nyilvántartott kártalanítások csaknem harmadát tették ki a jégkár miatt kifizetett összegek tavaly. A rendszer elindításával tehát nem szűnik meg minden probléma és nem szüntethető meg a jégeső. A biztosítókhoz érkező visszajelzések szerint egyébként a generátorok működési területén többször tapasztalt jelenség, hogy az apró jégszemek a felhőben sok esetben összetapadnak, és végül mégis nagy jégdarabokként hullanak alá. Huszár István, a dél-duntántúli - köztük a Tolna megyeit is - működtető rendszer vezetője elmondta, a Nefela megszűnt, helyette lett a Jéger. Ami biztosan változik még az az, hogy az adatokat az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) adja. Hogy Huszár István, a Jéger pécsi székhelyű igazgatója elmondta, országosan négy alegység működik, az irányítóközpont Budapesten lesz, három telephelyen pedig a diszpécserközpont küldi az információkat az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai alapján. Ez könynyebbséget jelent a régi rendszerhez képest, hiszen a felemelyik nap milyen idő várható, azt heti bontásban minden gazdálkodó e-mailben megkapja, illetve azt is így tudatják, hogy az adott napon mikor kell a generátorokat ki- és bekapcsolni. Korábban a Nefela meteorológusa küldte az adatokat és a saját radarukra támaszkodva döntöttek a generátorok működtetéséről. Most egy központi diszpécserszolgálaton keresztül jut el az értesítés a generátorok kezelőihez. A korábbi száznegyvennégy generátor helyett a régiót százkilencvenhat generátor lősség ezentúl az OMSZ-é lesz. A gazdálkodóknak az idei évtől már nem kell fizetniük a szolgáltatásért, mert annak költségét a kárenyhítési alapból fedezik, amit az agrárgazdasági kamara is kiegészít. Huszár István elmondta, az országos rendszertervezésében, annak felépítésében a Nefela is segített. védi májustól, ebből tizenhat automata lesz, vagyis a ki- és a bekapcsolást nem ember végzi. Huszár István elmondta, a dolgozói létszámuk nem csökkent, sőt, két fővel nőtt. A technológia fontos elemét képezik a pontos előrejelzések, mivel a hatékony működéshez a tényleges vihar előtt két-három órával már működtetni kell a berendezéseket. A rendszer kiépítői most az Országos Meteorológiai Szolgálattól várják annak előrejelzését, hogy mikor kell be-, illetve kikapcsolni a generátorokat. Országosan a több mint ezer eszközből csak kétszáz működik majd automatikusan. Szakértők szerint a rendszer elsősorban azokban az esetekben bizonyulhat hasznosnak, amikor a viharokat már jóval az érkezésük előtt be lehet mérni. Ám továbbra is gondokat okozhatnak a helyi záporok és zivatarok, ezek ugyanis sokszor olyan hirtelen alakulnak ki, hogy sokáig még felhő sem jelzi az érkezésüket. Az irányítóközpont a fővárosban van Múzsák Balázs László laszlo.balazs@mediaworks.hu inden sikeres férfi mögött egy nagyszerű nő áll. Az alapvetés alól nem kivételek költészetünk nagyjai sem. Lehetne azon vitázni, hogy legtöbbjük mire ment volna, ha nincs mellette egy vagy több asszony. A múzsák, akik az emlékezés és az improvizáció ihletői, hús-vér aszszonyok, tele voltak rejtéllyel, szerelemmel, szexszel és megcsalással. Petőfi és Szendrey Júlia, Juhász Gyula és Sárvári Anna, Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni, Ady Endre és Brüll Adél, Boncza Berta (Csinszka). Számtalan könyv és tanulmány jelent meg a magyar irodalomtörténetben arról, hogy milyen összefüggés van a poéták érzelmi hullámzása és egy-egy költemény létrejötte között. Ady és két múzsája talán több szempontból is kiemelkedik a sorból, viharos szerelmi történetük több felejthetetlen verssel gazdagította irodalmunkat. Csinszkáról nemrég jelent meg egy monográfia. A talányos személyiségű asszony számos Ady- és Babits-verset, valamint Márffy Ödön-festményt ihletett. Alapigazság, egy nő saját érzelmi, művészi identitáskeresése védekezés a semmi ellen, önnön sorsának „traumája” ellen. Az ember arra teremtődött, hogy vágyjon a boldogságra, amely nem könnyen érhető el, s hogy minden lépésével mégis gáncsot vessen neki. Csinszka a traumatizáltságát társadalmilag elfogadott művészi tevékenységével és intellektuális munkájával akarta elfogadtatni. Ady pedig szerette azokat az embereket, akik gondolkozva nem gondolkoznak, ezért szerette a kiváló nőket. Összefüggés van az érzelmi hullámzás és a költemény létrejötte között Egy gyűjtemény utolsó darabjai SZEKSZÁRD Arc-harc címmel négy megyei író, költő - Illyés Gulya, Baka István, Lázár Ervin és Mészöly Miklós - portréfotóiból nyílt tárlat a PTE KPVK kisaulájában. Megnyitójában prof. dr. Horváth Béla dékán méltatta a Balogh Rudolf-díjas fotóművész és etnográfus, Móser Zoltán sokoldalúságát. A Bonyhádon élő alkotónak mintegy kétszáz kiállítása volt eddig, bebarangolta egész Közép-Európát. Képeiről látszik, hogy érti a magyar kultúrát. A művész elmondta, hogy személyesen ismerte az írókat, de nem volt könnyű dolga, hiszen az arc kapja a testből a legnagyobb szerepet. A tárlaton látható fekete-fehér képek kapcsán elhangzott, háromezer portréfotója volt, mára csak ez a tíz maradt, a többit elajándékozta. B. L. Prof. Dr. Horváth Béla (balról) és Móser Zoltán Fotó: Makovics K. A távlati terv a művelődési ház kibővítése, hogy jobban igazodjon a lakosság igényeihez A polgárok jelzik, tetszik nekik DUNAFÖLDVÁR Még kész sincs, a visszajelzések viszont már érkeznek: tetszik a dunaföldváriaknak a művelődési ház új külseje. Az önkormányzat saját költségvetéséből finanszírozza a homlokzatfelújítást, ami rövidesen elkészül. Az 1870-es évek végén a hajdani egyenlőségi kör építette saját összejövetelei céljára a ma művelődési házként funkcionáló épületet, amit azóta többször bővítettek. Az utolsó nagy szerkezeti elemeket érintő változtatás az 1980-as években történt, amikor egy nemzetközi színjátszótábort rendeztek itt, és ennek okán sikerült forrásra szert tenni. Azóta belső átalakításokra többször is sor került, de hozzáépítésre nem - foglalta össze Pataki Dezső igazgató. Egyik ilyen változás volt, amikor a művelődési ház vette birtokba az egykori Ifi presszót és helyén multifunkciós termet alakított ki. A ház külseje mostanra igazán megérett a megújulásra, a szépülő környezetből kissé kilógott a művelődési ház, ezért döntött az önkormányzat úgy, hogy saját költségvetéséből közel hárommillió forintot áldoz az új színezésre, az Ilona utcai oldalon a zsalugáte-Hamarosan véget ér a felújítás A szerző felvétele / ■ I •• | // az uj külső rek festésére, pótlására. - Ott van a színpad, szükség van a megfelelő sötétítésre - indokolta Pataki Dezső. Azt mondta, a bejárati portálhoz pedig egy kis előtető kerül, hogy ne zuhanjon az eső a nyakába annak, aki kilép az ajtón. A felújítás március elején kezdődött. Pontosabban kezdődött volna, de ahogy felvonultak a mesterek, megérkezett a hó, ami meggátolta a kezdést, de most már hetek óta folyik a munka, rövidesen el is készül az épület. Pataki Dezső arra is kitért, hogy időszerű lett volna már korábban a renoválás, de azért húzódott, mert már régen jelezték az önkormányzatnak, hogy a város ezt a házat kinőtte. Egyelőre azonban a bővítésre, amire tavaly terv is készült, nincs forrás, így nem halogatták tovább munkát. Az igazgató szerint nagyon jó terv készült, egy kisvárosi feltételeknek megfelelő, jól használható intézmény születhet majd, ha sikerül a bővítést megvalósítani. Új, háromszáz fős színháztermet, próbatermeket, előadókat szeretnének építeni, irodákat, öltözőket kialakítani. A terv kész, már „csak” az anyagi erőforrásokat kell előteremteni. Vida T.
