Tolnai Népújság, 2018. március (29. évfolyam, 51-75. szám)

2018-03-17 / 64. szám

2018. MÁRCIUS 17., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP A nagy bárányokat keresik az olaszok A magyarok inkább simogatják a bárányt, mint hogy megennék. A jószágok nagy részét az olaszok vásárolják fel húsvét előtt Fotó: MW WWW.MINDMEGETTE. EZ AZ ICIRI-PICIRI MIND MEGETTE... A jövő héten kezdik felvá­sárolni a húsvéti ünnepek­re szánt bárányokat az ál­lattartóktól. Most a huszon­négy kiló feletti példányo­kat keresik, ám ezt a súlyt a korai húsvét miatt nehéz volt teljesíteni. Az árakban a múlt évihez képest alig van elmozdulás. Mauthner Ilona ilona.mauthner@mediaworks.hu TOLNA MEGYE Keller Ferenc ba­jai felvásárló kérdésünkre el­mondta, idén 930-950 forint körüli nettó árra számíthat­nak kilónként a gazdák, ami huszonkét-huszonhárom kilós báránynál huszonkétezer fo­rint körüli összeget jelent. Ar­ról is beszélt, hogy az olasz piac a legnagyobb Közép-Európá­­ban, és ők idén a huszonnégy kilós vagy afeletti bárányokat vennék meg. A helyzetet nem könnyíti meg, hogy sok az ap­ró (tizennégy-tizenhat kilós), hazai bárány. A román és az albán juhászok ráadásul a kis példányokat nagyon olcsón ad­ják. Czigler Károly diósberényi juhász szerint mindig arra van a piacnak igénye, amiből kevés van. Idén nagyon korán, ápri­lis 1-jén lesz húsvéti Az állat­tartóknak ki kellett számolni­uk, mikor fedeztessék az anya­juhokat, hogy a bárányok idő­ben szülessenek. Czigler Ká­roly szerint a 2,5 hónappal hús­vét előtt lenne az ideális. Bár mint mondja, amikor meg áp­rilis közepére esik az ünnep, Keller Ferenc bajai felvásár­ló szerint a juhászok, a ke­vés bevétel miatt, nem cseré­lik le időben az anyajuhokat, így azok kiöregednek. Az is gond, hogy nem foglalkoz­nak az állattartók eleget az­zal, hogy a szaporulat jó minő­ségű legyen. A merinó és a fe­hér bárányokat keresik a fel­dolgozók. A fekete bárányok nem kellenek, mert nem tud­ják befesteni a fekete gyap-és már nagyok a bárányok, biz­tos, hogy a kisebbeket keresik. Náluk a juhok január 10-én el­lettek, az elmúlt két hónapban tizenhét és huszonhét kiló kö­zötti súlyra sikerült felhizlalni a jószágokat. Kevés bárány- és birkahúst eszik a magyar, évente átlago­san csak húsz dekát fogyasz­tunk fejenként. Ez az oka an­nak, hogy nincs ára a hazai pi­acon a birkának, még így hús­vét előtt sem, állítják a szak­ját. Az uniós piacon a román, a spanyol és a görög kínálat van túlsúlyban. Hazánkban három vágóhíd van, ahol bir­kát is feldolgoznak, a legköze­lebbi a Somogy megyei Hetes községben. A budapesti hús­boltokban keresett termék a birka és a bárány, igaz a fővá­rosban viszonylag sok török és arab család is él, akik a bá­rányból sülteket, saslikot ké­szítenek. emberek. A magyar bárányok több mint kilencven százalé­kát Olaszországban adják el. Hazánkban mintegy hétezer juhászatot tartanak számon, ezek jelentős része kisebb csa­ládi vállalkozás. Czigler Károly szerint az a baj, hogy a juhászok megöre­gedtek, és nincs aki átvegye tőlük a stafétát. Egy kívülálló számára a juhászkodás ráérős, unalmas munka, pedig érteni kell az állatokhoz. Egy juhász észreveszi, ha a birka nem a szokott módon legel, nem úgy mozog, ahogy máskor. A kisbá­­rányokat is etetni, itatni kell. Az állattartó számára nincs hétvége, ünnep, mindig dol­gozik. Czigler Károly elmond­ta, a környéken is próbálkozott több fiatal gazda juhtartással, amihez jelentős összegű támo­gatást is kaptak az uniótól, de sajnos be kellett látniuk - ami­kor a felvásárló nem vette át tő­lük a sovány, csupa szőr bárá­nyokat -, hogy hiányzott a gya­korlat, amit bizony a könyvek­ből nem lehet megtanulni. A minőségből nem szabad engedni Tavaszi fáradtság Venter Marianna marianna.venter@mediaworks.hu Ha a fotelben ülve elszunnyadok a kedvenc sorozatom közben, ha képes vagyok félbehagyni az olasz típusú keresztrejtvényt, vagy a legizgalmasabb résznél abba­hagyom az olvasást, és lekapcsolom a villanyt, biztos lehetek benne, hogy elért a tavaszi fáradtság. Gyerekfejjel olyan tipi­kus felnőttes túlzásnak tartottam a kifejezést, mint mond­juk az „ezer éve nem láttalak”, vagy a „már százszor szóltam”. Aztán olyan jó tizenéves koromban magam is megtapasz­taltam, hogy a jelenség igenis létezik. Merthogy este nyolc­kor szó szerint beájultam az ágyba, pedig egy izgalmas soro­zat futott a tévében, mégpedig történelmi kalandfilm, az ak­kori nagy kedvencem. Tehát igenis létezik tava­szi fáradtság, és gyanítom, ve­lem együtt már sokan van­nak, akiket megcsapott a sze­le. Tudományos magyarázata is van, és persze jótanácsok, hogy mivel vehetjük fel a har­cot az állva elalvás, a megállíthatatlan ásítozás és az állandó­sult tompultság ellen. Nagyon szeretett nagyszüleim jutottak eszembe. Bizonyára az ő szervezetük tartalékai is kimerültek a tél végére, de nekik minden segítség nélkül kellett túlten n iük magukat rajta. Nem voltak vitamin kapszulák, nem volt friss gyümölcs-zöldség. Volt viszont tennivaló bőven kertben, sző­lőben, munkahelyen, háztartásban. Vélhetően ők tapasztala­ti úton tudták, amit tudományosan már bebizonyítottak. Még­pedig azt, hogy a rendszeres testmozgás endorfint szabadít fel, és ez a hormon éppen arról nevezetes, hogy jó közérzetet okoz. Elődeink nem vita­minokkal, rendsze­res testmozgással védekeztek HIRDETÉS NEOTON FAMÍLIA! SZTÁRJAI 2018. ÁPRILIS 13.19:00 SZEKSZÁRDI SPORTKÖZPONT JEGYEK KAPHATÓK A SZEKSZÁRDI TOURINFORM IRODÁBANI (SZEKSZÁRD, BÉLA KIRÁLY TÉR 7.) HIRDETÉS TEOL a megújult Tolna megyei hírportál Hírek percről percre WWW.te .hu Mínusz öt fokig bírja a leander A tavaszias idő megérkezése­kor sokan kitették a leandert. Farkas Ferenc szekszárdi ker­tész elmondta, a leander -5 fo­kig bírja a fagyokat. Ennél hide­gebbet nem ígér a meteorológia. Az sem baj, ha a hűvösebb tava­szi napon már kikerül a növény, így fokozatosan szokik hozzá a meleghez. Az elnyüt virágokat szárastól le kell vágni, a levá­gott szár helyén azonnal újabb virág fejlődik. A bő virágzás el­érése érdekében egyenletesen kell öntözni, illetve harmado­ló metszést alkalmazni, vagy­is minden második oldalhaj­tást erőteljesebben kell levágni (kétharmadát), a többit pedig a harmadával kell kurtítani. Ha a gyökerek már nagyon átszőtték a földjét, akkor át kell ültetni na­gyobb edénybe, tápdús, agyagos földbe. Könnyű szaporítani, leg­egyszerűbben úgy, hogy a visz­­szametszett hajtásból dugványt vágunk és egy vízzel megtöltött edényben, meleg helyen tart­va gyökereztetjük. A növénykét 6-8 hét után földbe lehet ültet­ni. A második évben virágzó bo­korrá fejlődik. M. I. Nem igazolták laboratóriumi vizsgálattal a betegség jelenlétét Tolna megyében Országosan is egyre kevesebb az influenzás TOLNA MEGYE A tavalyinál eny­hébb lefolyású betegség volt az influenza, legalábbis dr. Hor­váth Gábor pácienseit illető­en általánosságban ezt lehet elmondani. Hivatalosan még nem ért véget a szezon, de a fi­gyelőszolgálat adatai szerint a megyében már hetek óta nem igazolták laboratóriumi vizsgá­lattal a kór jelenlétét. Dr. Hor­váth Gábor elmondta, abban bízik, hogy ez az influena vé­gét jelenti. A kilencedik héten Tolna volt az egyetlen ilyen me­gye. A klinikai és a virológiái adatok értékelése alapján meg­állapítható, hogy a 2018. év 3. és 9. hete között zajló influen­zajárvány során a becslések szerint a lakosság 3,6 száza­léka fordult orvoshoz Magyar­­országon. A megbetegedések száma a hetedik héten érte el a maximumát, a nyolcadik hé­ten még alig változott, azonban a kilencedik héten már látha­tóan csökkent a regisztrált be­tegszám. Influenzaszerű meg­betegedések halmozódásáról négy megyéből tíz jelentés ér­kezett, Nógrád, Szabolcs-Szat­­már-Bereg megye mellett Tol­nából. A járványok közül há­rom hat éven aluli gyermek­közösségben, hat általános is­kolában, és egy középiskolá­ban fordult elő. A kórházi inf-A hat éven aluliak estek leginkább ágynak Fotó: Shutterstock luenza jelentőszolgálat ada­tai szerint a kilencedik naptá­ri héten influenza, illetve inf­luenzaszerű megbetegedés mi­att 317 fő kórházi ápolása vált szükségessé. A kórházba utalt betegek 39,4 százaléka gyer­mek, 25,9 százaléka a 15-64 évesek, míg 34,7 százalék a 65 éven felüliek korcsoportjába tartozott. Az előző héthez ké­pest 27,5 százalékkal több új beteg részesült intenzív ellá­tásban és 9,4 százalékkal nőtt a gépi lélegeztetést igénylő be­tegek száma. A legtöbb beteg Szabolcs-Szatmár-Bereg, Fejér és Győr-Moson-Sopron megyé­ben volt. B. K. A kicsik szenvedtek Az influenzaszerű megbetege­dések gyakorisága a három­ötévesek között volt a legma­gasabb, ezt követte a hat-ti­­zennégy évesek érintettsége. A kilencedik héten a főváros­ban és tizennégy megyében csökkent, egy területen nem változott és három megyében (Győr-Moson-Sopron, Sza­­bolcs-Szatmár-Bereg és Zala megye) nőtt az influenzás tü­netekkel orvoshoz forduló be­tegek száma.

Next

/
Oldalképek
Tartalom