Tolnai Népújság, 2017. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)

2017-09-04 / 206. szám

4. MEGYEI KÖRKÉP 2017. SZEPTEMBER 4., HÉTFŐ Küldetésük a társadalmi felemelkedés és a térség gazdaságának a segítése A negyvenedik tanév kezdődik a szekszárdi egyetemi karon Hetven teendő első éves hallgató ismerkedett a karral és a megyeszékhellyel a gólyatáborban Beküldött kép Sok változással, de sikeres munkával érkezett negyve­nedik születésnapjához a megye egyetlen felsőokta­tási intézménye. Ihárosi Ibolya ibolya.iharosi@mediaworks.hu SZEKSZÁRD Negyvenedik tan­évét kezdi az egykori Szek­szárdi Tanítóképző Főiskola, a Pécsi Tudományegyetem mai Kultúratudományi, Pedagó­gusképző és Vidékfejlesztési Kara. A múltról és a jelenről beszélgettünk prof. Dr. Hor­váth Béla dékánnal. Az évfor­dulót ünnepi tanévnyitóval, több konferenciával és ran­gos tudományos kötettel ün­nepük, német és angol nyelvű tanulmányokkal, a saját okta­tóikon kívül külföldi szerzők közreműködésével. Szeptem­ber 14-én borászati konferen­ciát rendeznek. A program zá­rása november 21-én lesz, a Negyven év a felsőoktatásban című konferenciával, amelyre meghívják a társ­­intézményeket, a szakma jeles kép­viselőit. Valamikor 1975 körül született meg a politikai döntés arról, hogy legyen Szekszár­­don is felsőokta­tás. Szakmailag tarthatatlan volt ugyanis* hogy sok taní­tó képesítés nélkül dolgozott. Másrészt egy megye tudomá­nyos életét, az ott élő értelmi­ség helyzetét alapvetően meg­határozta, hogy a megyeszék­helyen volt-e felsőoktatás. Egyébként a mai felsőoktatás­politika is hasonlóan gondolja, hogy a fiataloknak legyen le­hetőségük a szülőhelyükhöz közel tanulni, s telepedjenek le az adott térségben. Jól lát­ható ugyanis, hogy aki Buda­pesten egyetemista, az ritkán tér vissza vidékre. A szekszár­di kar képzési, fejlesztési poli­tikáját is ezek a társadalmi cé­lok határozzák meg - hangsú­lyozta Dr. Horváth Béla. A kül­detési nyilatkozatukban is fontos célként nevezték meg, hogy segítsék a térség társa­dalmi felemelkedését példá­ul azzal, hogy az itt élő fiata­lok közül azok is diplomát sze­rezhessenek, akiknek a szü­lei egy távolabbi és ezért sok­kal drágább felsőfokú képzést nem engedhetnek meg ma­guknak. Feladatának tekinti a kar a térség gazdaságának a segítését is. Ezért, kísérleti jel­leggel ugyan, egy specializáci­­óval a gépészmérnök képzést is elindítják ebben az évben a Műszaki és Informatikai Kar­ral együtt közösen, tekintettel a helyi vállalkozások igényei­re és az Atomerőmű bővítésé­re. Az egykor 70 fővel induló szekszárdi felsőoktatás 2005-2006-ban több mit 2500 hall­gatót fogadott. Ez volt az intéz­mény életének a csúcspontja. A jelenlegi hallgatói létszám 1200 körül alakul. Persze a létszám drasztikus csökke­nése nem választ­ható el az orszá­gos tendenciáktól. A csúcsidőszak­ban egyetemünk­nek is 35.000 hall­gatója volt, ma lé­nyegesen keve­sebb - hangsúlyoz­ta a dékán. Tavaly több mint 400, az idén 330 je­lentkezőt vettek fel. Közel száz hallgatót veszítettek azzal, hogy az oktatási kormányzat megszüntette a felsőfokú négy féléves képzést a társadalom­­tudomány területén. Az idők folyamán jelen­tős változások történtek a szak-portfólióban is, új kép­zések jelentek meg. 1986-ban indult az óvodapedagógus szak, majd 1989-ben a szo­ciális munkás képzés, az or­szágban elsőként. Ezt követő­en hosszabb ideig az utóbbi volt a meghatározó képzés a kár életében. Volt amikor 180 szociális munkás hallgató ta­nult évfolyamonként Szek­szárdon. Szintén nagy korsza­kot jelent, amikor 2002-ben, már a Pécsi Tudományegye­tem karaként, elindították a közgazdász képzést, mondta a dékán. Sok szakembert ké­peztek vállalatoknak, ban­koknak. Az egyetemi integ­ráció eredménye volt a szoros együttműködés a közgazda-Lényegében már meg is kez­dődött a jubileumi tanév, amennyiben a múlt héten pén­teken reggel véget ért a há­rom napos gólyatábor. Kuritár Zoltán végzett turizmus ven­déglátó szakos hallgató, aki je­lenleg kommunikáció és mé­diatudományt tanul, valamint ság-tudományi karral. Az itte­ni főiskolai diplomát szerzett hallgatók egyetemi szinten folytathatták Pécsett a tanul­mányaikat. Négy évvel ké­sőbb lépett be az úgynevezett bolognai szisztéma, amelyben ez a fajta képzés már nem foly­tatódhatott. Később siker volt a turizmus-vendéglátás kép­a hallgatói önkormányzat el­nöke, kérdésünkre elmond­ta, hogy a jövendő elsőévesek több szekcióban különféle tá­jékoztató előadásokat hallgat­tak meg, megismerkedtek az egyetemi kar épületével, a kol­légiummal és a könyvtárral. Városismereti vetélkedő kere­zés is, amely azonban már ki­futóban van, mert egy egye­tempolitikai döntés következ­tében a közgazdaság-tudo­mányi karhoz került. Csak a négy féléves felsőfokú szak­képzés maradt Szekszárdon, ami egyébként nagyon nép­szerű. Régi terv és sok munka, lobbizás eredményeként 2016-„gólyák” tében járták be a megyeszék­helyet, egészen a Kálváriáig feljutva. Segítséget kaptak a beiratkozáshoz, csütörtökön pedig sportvetélkedő kereté­ben mérték össze erejüket és ügyességüket. A gólyatábor­ban 70 leendő egyetemi hall­gató vett részt. ban beindult a szőlész-borász mérnökképzés, ebben az év­ben pedig a gyakorlatorien­tált felsőfokú szakképzés vál­tozata is. Az évtizedek folyamán sok víz lefolyt á Dunán és az in­tézmény is rengeteg válto­záson ment keresztül. A leg­utóbbi 2015-ben történt, ami­kor létrejött a KPVK oly mó­don, hogy Szekszárdon van a székhelye és Pécsett is mű­ködik képzési központja. Vé­gezetül így fogalmazott a dé­kán: rengeteg munka, renge­teg küzdelem van mögöttünk, hogy Tolna megyének, Szek­­szárdnak is legyen korszerű, szakmailag és tudományosan is jegyzett felsőoktatási intéz­ménye. Reméljük, hogy a kö­vetkező 40 évben is így lesz. Nívós rendez­vényékkel ün­nepük a jubi­leumi tanévet a karon Három napig Szekszárdon táboroztak a Kilencvenedik születésnapját ünnepelte Pösztör Lajosné Unokái, dédunokái éltetik Együtt ünnepelt iskola és egyesület KAPOSSZEKCSO Kilencvene­dik születésnapján köszön­tötte az Evangélikus Diakó­­niai Otthonban Pösztör Lajos­né, Erzsi nénit Csapó Gyulá­­né, Kaposszekcső polgármes­tere nemrégiben. Erzsi néni 1927. augusztus 30-án szüle­tett Döbröközön, és nyolcvan éves koráig ott is élt. Élete jelentős részében a mezőgazdaságban dolgozott. Járt napszámba, de a háznál is tartottak állatokat, és sző­lőt műveltek. Volt segédmun­kás kőműves mellett, később négy évig a helyi óvodában dolgozott a konyhán, majd nyugdíjazása előtt hét évig egy dombóvári varrodában vállalt munkát. Férje mind­végig egy munkahelyen, a MÁV-nál dolgozott pályaőr­ként. 2007-ben együtt költöz­tek be a kaposszekcsői Evan­gélikus Diakóniai Otthonba, ám ezt követően nem sok­kal a férj elhunyt. Három fi­uk született. Nagyon büszke négy unokájára és öt déduno­kájára. Sőt, a hatodik déduno­ka is úton van már, aki két hó­nap múlva megérkezik. Erzsi néni úgy érzi, azért érte meg ezt a szép kort, mert még mindig van feladata: az unokák és a dédunokák szá­mítanak rá. H.E. Csapó Gyuláné polgármester és az ünnepelt Beküldött kép KÖLESD-SZEKSZÁRD A kölesdi Béri Balogh Ádám Általános Iskola igazgatója és diákjai a tanévnyitó ünnepségüket kö­vetően, Bognár Cecil vezeté­sével, és a kölesdi borászok dalkörével, valamint a Köles­di Önkormányzat képvisele­tével Szekszárdra érkeztek, hogy méltó módon emlékez­zenek meg névadójukról, Béri Balogh Ádámról. A Himnusz és a Szózat ke­retei között vers, kuruc nóták, tárogató hangja, történelmi ismertető, hazaszeretetre buz­dító beszéd és koszorúzás vol­tak a megemlékezés részei. Az iskola zászlaja mellett a kora­beli, nagy becsben tartott ku­ruc zászló vigyázta az ünnep­lőket. Az emlékműnél koszo­rút helyeztek el az általános iskola, a kölesdi önkormány­zat és a kölesdi borászok kép­viselői. Az ünnepséghez - ha­gyományteremtő szándékkal ebben az évben először - csat­lakozott az Alsóvárosi Római Katolikus Közhasznú Egyesü­let és a Csatáriak részéről je­lenlévő személyek is. A civil szervezet képvise­lői nagy szeretettel és öröm­mel fogadták a kölesdieket a közös ünneplésre - tájékozta­tott Bartók Julianna, az egye­sület vezetőségi tagja. TN

Next

/
Oldalképek
Tartalom