Tolnai Népújság, 2017. augusztus (28. évfolyam, 177-203. szám)
2017-08-05 / 181. szám
2017. AUGUSZTUS 5., SZOMBAT KULTÚRA 11 A legendás hírű Stephen King regénysorozata immár filmvásznon A setét torony - gyerekmese s U i I A setét torony EREDETI CÍM: The Dark Tower - színes, szinkronizált amerikai film RENDEZTE: Nikolaj Arcéi ÍRTA: Stephen King, Nikolaj Arcéi, Akiva Goldsman, Anders Thomas Jensen FŐSZEREPLŐK: Idris Elba, Matthew McConaughey, Tom Taylor, Abbey Lee, Jackie Earle Haley FÉNYKÉPEZTE: Rasmus Videbaek ZENE: Junkie XL LÁTVÁNY: Christopher Glass GYÁRTÓ: Imagine Entertainment, Sony Pictures Entertainment JÁTÉKÉKIDŐ: 95 perc KORHATÁR: 16 év FORGALMAZÓ: Intercom MAGYARORSZÁGI MOZIBEMUTATÓ: 2017. augusztus 3. A film voltaképpeni főszereplője a kisfiú, akit megpróbálnak elrabolni, aztán átkeveredik a másik világba Ha Stephen King nevét halljuk, akkor elsősorban zseniális thrillerek, horrorok és egyéb idegborzoló könyvek meg a belőlük készült filmek jutnak eszünkbe - vitán felül ő a jelenleg aktív alkotók közül a rémségek egyik legnagyobb mestere. A setét torony azonban más műfajú könyvsorozat, és filmként is inkább ifjúsági fantasy lett, mint sötét horror. Kubiszyn Viktor kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu MOZI A történet szerint rengeteg párhuzamos univerzum létezik, amelyeknek egyensúlyát a világok közt átívelő setét torony őrzi. A filmben két világ jelenik meg, a Belső Világ, ami már elpusztult és ahol az utolsó Harcos (Idris Elba) bolyong, ősi ellenségét, a fekete ruhás mágust (Matthew McConaughey) keresve, aki a torony elpusztítására tör. A Kulcs Világ a mi világunk, itt játszódik a történet másik síkja: New Yorkot egyre több gyanús földrengés rázza meg (mint később kiderül, ezek a torony elleni támadások rezgései), és mindeközben egy kisfiúnak fura rémálmai vannak. Egy toronyról álmodik, egy fekete ruhás emberről és egy harcosról, aki egy hatlövetűvel járja a sivatagot és őrzi a békét. A film voltaképpeni főszereplője a kisfiú, akit megpróbálnak elrabolni, aztán átkeveredik a másik világba - és indulnak a kalandok, valamint a leszámolás a fekete mágussal. A setét torony regényfolyamot King húszévesen kezdte el írni, és saját bevallása szerint szinte minden későbbi története, figurája ebből a sorozatból ered. A történet nem horror, inkább a fantasy, a western és a kalandregények keveréke. King az inspirációk közt megemlíti Tolkien A Gyűrűk Ura című könyvét, minden fantasymű öregapját és egyik legnagyobb klasszikusát, ezenfelül Sergio Leone olasz spagettiwesternjeit, ahol a hősök borostásak, mocskosak és ritkán küzdenek magasztos célért (A Jó, a Rossz és a Csúf, Volt egyszer egy Vadnyugat stb.), továbbá Robert Browning angol romantikus költő Roland vitéz a setét toronyhoz ért című versét, amelyből a regényfolyam címe is ered. A filmet rendező Nikolaj Arcéi tinédzserként maga is rajongója volt a könyvsorozatnak, régi vágya teljesült, amikor elkészíthette a filmet. A setét torony filmváltozata azonban eléggé kiszámítható, és hiányzik belőle a könyvek vibráló izgalma is - előre látható, mikor mi fog történni, és a végkifejlet is borítékolható. Korrekt iparosmunka, de semmi több, hiányzik belőle a legjobb Stephen King-adaptációk (Ragyogás, Carrie, Kedvencek temetője stb.) zsenialitása. Ami miatt nézhető a film, az Fotók: Freemanfilm.hu a látvány és a megteremtett fantáziavilág: kreatív ötletek és sötét, de nem horrorisztikus motívumok teszik atmoszférikussá A setét torony világát, de nagy katarzist ezek sem okoznak. Egyszer nézhető darab, főként azoknak, akik szeretik Stephen King világát. Az álomtörténet stílusa végig szellemes és az abszurdig túlzó, de sohasem öncélú Szebb múltat! - Mi lett volna, ha...? AJÁNLÓ A nagyalakú, középiskolás történelemkönyvekre hasonlító kötet címlapján Horthy Miklós látható egy képkeretben, díszes egyenruhában, kitüntetésekkel - és a magyar koronával a fején. Egyszerre provokatív és kérdéseket inspiráló ez a címlap, csakúgy, mint az egész könyv. Rácz András Magyarország álomtörténete 1929-1941 című műve különleges megközelítésből mutatja be a közelmúlt történelmének máig izgalmas és sok vitát, kérdést kiváltó időszakát, a Horthy-korszakot. Álomtörténet - mondja a cím. A könyv alapötlete a Mi lett volna, ha...? kérdés köré épül. Mi lett volna, ha Trianon után az ország vezetői más döntéseket hoznak, mint amiket hoztak? Mi lett volna, ha máshogy alakul a világpolitika? Mi lett vol-Könyvajánló RÁCZ ANDRÁS Magyarország álomtörténete 1929-1941 KIADÓ: Magyar Menedék ILLUSZTRÁCIÓK: Fazekas Attila, Gréczi Krisztián OLDALSZÁM: 144 oldal MEGJELENÉS: 2017 ÁR: 3500 Ft na, ha Horthy Miklóst királylyá koronázzák? Megannyi lehetséges kérdés és lehetséges következmény. Rácz András alternatív történelemkönyvet írt, amelyben a vezetők mindig a legjobb döntéseket hozzák, és az árnyaltan bemutatott •szociológiai, politikai, gazdasági folyamatok redményeképp a máodik világháború elejée Magyarország visszatett, elrabolt területeit. Lehetséges lett volna? Ebben a párhuzamos univerzumban, ami a könyv lapjain jelenik meg, igen, lehetséges. Kitalált múltról van szó, de minden valóságalapon nyugszik. Bár így felvázolva lehet, hogy fantazmagóriának, mesének tűnik a könyv témája, de valójában Rácz igencsak komoly és messzire vezető kérdéseket boncolgat. A szórakoztató gondolatkísérlet mögött társadalomtörténeti mélységű történelemfilozófiai problémák is felmerülnek, de a könyv nem válik tudományoskodóvá, a történetszövés végig olvasmányos és logikus. „El kell mondanom, hogy tisztában vagyok vele, hogy a történelem értelmezése mindanynyiunk számára érzelmileg kötött terület. A múlt megítélése igazolhatja jelenünket, s mindazok, akik elégedetlenek a jelennel, haszonélvezői korunknak, rémálomnak fogják látni az e könyvben leírt lehetőségeket. Azok azonban, akik elégedetlenek országunk állapotával, bizonyosan másképpen értelmezik a múltat is. Számukra talán érdekes és reményt adó olvasmány lesz ez a kötet” - írja a szerző. A mű nemcsak gondolatkísérlet, hanem egyfajta tükör is önmagunknak és országunknak, jelenünknek és múltunknak. Az álomtörténet stílusa végig szellemes, humoros, olykor a groteszkig és az abszurdig túlzó - de ez sosem öncélú, hanem segít abban, hogy megemésszük és helyére tegyük velünk élő történelmünket. A kötet sok-sok illusztrációt, térképet, fényképet tartalmaz. Ez megkönynyíti a befogadást és igen szórakoztatóvá teszi az olvasást. Rácz sajátos történetírói, szinte szépirodalmi munkáját melegen ajánljuk mindenkinek, aki érdeklődik a magyar történelem iránt, valamint azoknak is, akik nem vetik meg a szórakoztató és tanulságos gondolatkísérleteket. Karácsony Vendel )
