Tolnai Népújság, 2017. augusztus (28. évfolyam, 177-203. szám)
2017-08-24 / 197. szám
KITEKINTŐ g 2017. AUGUSZTUS 24., CSÜTÖRTÖK A tárgyon meglátszik, hogy mennyi munkát tett bele az ember Hagyományápolásból nem lehet manapság megélni Csúcs Endre az utóbbi időben bronzszerű mázzal bevont edényeket és marhacsontból férfiékszereket is készít A szerző fotói Újabban marhacsontból készít férfiékszereket Csúcs Endre. Az elsősorban keramikusként ismert szekszárdi kézműves a honfoglalás kori és az azt megelőző idők Kárpát-medencei motívumvilágát tanulmányozza. Wessely Gábor szerkesztoseg@tolnainepu]sag.hu SZEKSZÁRD Kétféle vélemény van forgalomban Csúcs Endréről Szekszárdon. Az, hogy szabálykövető, hagyománytisztelő kézműves, és az, hogy a szabályokat félresöprő, örök lázadó. És mindkettő igaz. Mert a mestersége gyakorlásában szabálykövető - ismeri, tiszteli és értékként kezeli a neves és névtelen elődök munkáit -, azok ellen meg lázadozik, akik a kézművesközösség, a kézműves termékek ázsióját - akár ostoba rendelkezéseket hozva, akár gagyit termelve - rontják. Keramikusként ismert elsősorban Csúcs Endre, de ez a besorolás szűk a számára. Valójában ő a cserépedényektől a marhacsontból faragott díszekig, a kisebb agyagszobroktól a tetszetős kirándulóbotokig sok mindennel foglalkozó tárgyalkotó. Már nem mai gyerek, 1944- ben született, és 1952 óta él Szekszárdon. Dolgozni a csatári kerámiaüzemben kezdett, 1965-ben.- Építőanyag-ipari technikumot végeztem - meséli -, ami azt jelentette, hogy beton-, tégla-, kerámia-, porcelán vagy üveggyárban lehettem művezető. De én érteni is akartam a szakmához, nemcsak vezetni. Úgyhogy megtanultam korongozni, formázni, mázazni az üzemben, Tamás Józsi bácsi segítségével. A tankönyvünk a technikumban két oldalt szentelt a népi kerámiának. Én ötven éve tanulmányozom, szakirodalmat bújva, múzeumokba járva, s még nem értem a végére. Pályája kezdetén nagyon érdekelte Csúcs Endrét a honfoglalás kori és az azt megelőző idők Kárpát-medencei forma- és motívumvilága. Magyarok, hunok, avarok, gepidák, kelták, longobárdok, szkíták egymásra ható kultúrája. Nagy élmény volt számára, amikor felfedezett egy kelta sárkányt egy hun tőr hüvelyén. A kézműves tárgyalkotás egészére nézve ezt tekinti alapszabálynak. Továbbvinni az értékeket, de nem pusztán lemásolni, hanem ízlésesen alakítgatni, gazdagítani, a korra és az alkotóra jellemző jegyekkel.- Most, három-négy éve tértem vissza a Kárpát-medencei edényekhez - mondja -, mert egy költözés következtében a régi műhelyem és égetési lehetőségem megszűnt. Fekete kerámiával nagyon hosszú ideig foglalkoztam. Az alapismereteket Horváth Márktól tanultam Mohácson, aztán itthon tökéletesítettem a technikát 1970-73-ig. Akkor kiváltottam az ipart, másodállásban, de még a csatári üzemben dolgoztam 1979-ig. Onnantól meg végigszenvedtem a kézműves iparos és kézműves kisvállalkozói létet. A vásári bevételekből próbáltunk megélni. A feleségem is velem küzdött, alkalmazottként nem tudtam bejelenteni, mert a közterhekre mindenünk ráment volna, úgyhogy nyugdíj nélkül ment nyugdíjba. Hagyományápolásból megélni manapság nem lehet. Ezt nemcsak mondja Csúcs Endre, de meg is tapasztalta. A vásárlói kedv lanyhul. Az idős mesterek lassan kikopnak. A nívó romlik, mert kell valami olcsó portékát is kínálni a vásári közönségnek, hogy legalább egy kis aprópénz jusson a kézművesnek.- Márpedig meg kéne becsülnünk, amink van - hangsúlyozza -, mert egész Európában nincs annyi jó kézműves, mint Magyarországon. Egyelőre. Én még ettem a Rákosi-korban olyan kenyeret, amelyikből kipottyant a kukoricaszem. Vissza lehet persze lépni arra az igénytelen szintre az élet minden területén, csak aztán ne siránkozzon senki, hogy mennyi érték elveszett... Csúcs Endre őrzi az értékeket. Lakásában minden tárgynak története van. Mostanában az egykori Kárpát-me: dencei forma- és motívumvilágot megelevenítő, bronzszerű mázzal bevont edényeket, kerámiaképeket, és marhacsontból faragott férfiékszereket készít. Nagy műgonddal. Mert a tárgyon meglátszik, hogy mennyi munkát tett bele az ember. Magyarok, hunok, avarok, gepidák, kelták, longobárdok, szkíták motívumait örökíti át Marhacsontból készülnek a faragott férfiékszerek Csúcs Endre keze nyomán Hivatalos elismerések Ismert és elismert alkotó Csúcs Endre. Építőanyag-ipari technikus, népi iparművész, kerámiakészítő mester. Évtizedeken át járt kézműves-kiállításokra, vásárokba. Sokszor a korongját is magával vitte, és élőmunka-bemutatót tartott. Munkásságáért az alábbi kitüntetésekben részesült: A Tolna megyei művészetért plakett (2002), Király Zsiga-díj (2012), Babits-díj (2016). PROGRAMSOROM) CSÜTÖRTÖK MOZIMŰSOR SZEKSZÁRD Technikai okok miatt augusztus 24-től 25-ig nem tudnak vetíteni az Agóra moziban. KIÁLLÍTÁS SZEKSZÁRD Vármegyeháza előtti tér: Arany-busz - a Petőfi Irodalmi Múzeum vándorkiállítása Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából 12-18 óráig. MŰVÉSZETI NAPOK MEDINA Schneiderné Eger Gabriella előadása, majd Siklósi Krisztiánés családja koncertje. PÉNTEK MŰVÉSZETI NAPOK TENGELIC: fotókiállítás, 18 óra. Tengelici gitárosok, 19 óra. Hot Jazz Band koncert, 20 óra. TRAFFIPAX 03:00-05:00 M6 bal, 108. km 0300-06:00 61-es főút 71. km 04:00-06:00 M6 jobb. 153. km 0500-0700 60s főút, 1A5. km 07:30-0930 M6 jobb. 134. km 0900-1000 631-es út, 2. km 09:00-12:00 60s főút 93. km 0930-11:30 Bátaszék, Budai utca 86. 09:30-11:30 Dombóvár, Köztársaság u. 27. 1100-1200 Szedres, Rákóczi a 77. 13:00-15:00 60s főút 113. km 1300-1600 Pöfböty, Bajai utca 71. 13:30-15:30 63-as főút 3. km 1330-1530 M6 bal, 153. km 15:00-1700 M6 jobb. 108. km 1500-1800 Dombóvár, Köztársaságit. 27. 1630-1830 60s főút 145. km 1630-1830 17:00-2000 Bátaszék. Budai utca 86. Szekszárd, Rákóczi u. 126. 17:00-2000 6-osföútlOO.km 19:30-2130 M6 bal. 119. km 2100-0000 Dombóvár, Hunyadi tér 37. VÉRADÁS CSÜTÖRTÖK Dombóvár, kórházi véradó 8.00- 14.00 Tamási, Vöröskereszt 13.00-18.00 PÉNTEK Szekszárd, Véradó Állomás 8.00- 15.00 VÍZÁLLÁS A Dunán tegnap reggel 7 órakor: Dunaföldvár 78 cm, Paks 229 cm, Dombori 265 cm, Árvízkapu 622 cm, Baja 332 cm. A Sió Palánknál 186 cm. Harmadszor rendezték meg a kreatív zenei tábort, nem maradtak „némák” a hangszerek Törekedtek rá, hogy a muzsika mindenkié legyen FADD Kodály Zoltán örök érvényű kijelentése volt a mottója a Faddon - immár harmadszor - megrendezett négynapos kreatív zenei tábornak: „Legyen a zene mindenkié!” Szűcs Andrásné faddi főszervező és segítői, illetve Ferge Béla budapesti zenetanár csapata - a Kreatív Zenei Műhely - mindent megtett azért, hogy a kodályi gondolat megérintse a táborozáson részt vevő gyerekeket. Kodály célja ugyanis nem a passzív zenefogyasztás, a sztárkultusz, a zenei elitképzés, a versengő virtuóznevelés volt, hanem, hogy a gyermekek minél gyakrabban énekeljenek, zenéljenek. A tábor rendezői fontosnak tartották azt is, hogy a gyerekek az örömteli zenéléseken, alkotókészségük fejlesztésekor mindig „csak tiszta forrásból” származó dallamokat kapjanak. Az Arany János-emlékév kapcsán megismerkedhettek olyan nagyszalontai gyermekjátékokkal, népdalokkal is, amelyeket a nagy költő ismerhetett. A kreatív zenei tábor résztvevői szinte egész nap énekeltek, gitároztak, zongoráztak, hárfáztak. De volt lehetőségük furulyázni, hegedülni, ütőhangszereken játszani és improvizálni, komponálni is. Beküldött fotó Egész nap énekeltek, gitároztak, zongoráztak A zárókoncert egy elgondolkodtató történettel indult, amelyet Koleszár Istvánná, faddi nyugdíjas énektanár tanított be a fiataloknak. A történet fő üzenete: „A művészetnek (...) nem a technika a lényege, hanem a lélek”(Kodály), avagy „minden hangszer úgy szól, ahogy hozzá szólnak”. Nos, a faddi táborozok kezében nem maradtak „némák” a hangszerek. Megindító volt a táborzáró fináléja is, amikor mindenki együtt énekelte azokat a népdalokat, amelyeket Arany János „az emberi lélek virágainak” nevezett. „Van, akiben vízzé válik, van, akiben tűzzé” - mondta Kodály, amikor egy katartikus kórusművét könnyezve hallgatták. A táborzáró utolsó műsorszáma - a híres Esti dal - Faddon is sokak szemébe könnyeket csalt, mert az igazi művészet hatására „az is, ki nem dalol, érzi a Lét, a Rend szabad összhangját valahol”(Illyés Gyula). F. B.-S. K. „Van, akiben vízzé válik, van, akiben tűzzé” - mondta Kodály Zoltán
