Tolnai Népújság, 2017. július (28. évfolyam, 151-176. szám)
2017-07-05 / 154. szám
2017. JÚLIUS 5., SZERDA A mai Regöly környékére is érkezhettek az ókoriak Kisázsiára utalnak a feltárt leletek Hérodotosznak igaza van! Erre a meggyőződése jutott dr. Szabó Géza régész. A szekszárdi Wosinsky Mór Múzeum munkatársa a múlt hét végén lezajlott, A migráció évezredei - Európa születése című konferencia után újfent megerősítve érzi magát abban: jogosan hivatkozhatunk a történetírás atyjára abban, hogy a Balatontól délre úgynevezett sigynna nép élt, mely nép pannonoknak is nevezhető. Szeri Árpád arpad.szeri@mediaworks.hu REGÖLY Mindennek azért van jelentősége, mert ebben az összefüggésben „helyére kerülhet” a 2011-2012-es regölyi ásatás kora vaskori leletanyaga - a technológiától kezdve a néprajzi kérdéseken át az ókori migráció témaköréig. Utóbbi főként azért meghatározó, mert mindazt, amit ma Európának nevezünk, jelentős mértékben egy, a Közel-Kelet és Anatólia irányából a Kr. e. VIII-VII. évszázadban indult vándorlásnak köszönhetjük. A Szekszárdon, a PTE Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Karán, dr. Nagy Janka Teodóra tudományos dékán helyettes megnyitójával tartott rendezvény ezért e fontos kérdés tárgyalását tűzte céljául, fókuszában a már említett leletanyaggal. Dr. Szabó Géza lapunknak elmondta: a konferencia, a maga előadásai révén egyrészt lehetőséget adott arra, hogy közel húsz, a témakörrel foglalkozó kolléga személyesen is találkozzon egymással. Másrészt pedig a tapasztalatcsere alkalmával megerősítést nyert, hogy a regölyi kerámia- és fémtárgy leletek, tekintettel az archeometriai, archaeometallurgiai, geológiai és régészeti vizsgálatokra, kisázsiai kapcsolatokat mutatnak. Még egyértelműbben fogalmazva: „a Kr. e. VII. század második felében Kis-Ázsiában kialakult folyamatos konfliktushelyzetek miatt menekülő elit és kíséretének egy része a mai Európa stratégiai pontjain telepedett le, ezek egyik helyszíne éppen Regöly volt...” Tegyük hozzá, a tudományos világban ez a megállapítás újdonságot jelent, általa viszont megmagyarázható, hogy a Dunántúl ezen részén milyen eredetű kultúra tölti ki a halstatti és kelta leletek közötti űrt. Ugyanakkor azt is mutatja, már a laikusok számára is tökéletesen érthetően, hogy már az ókorban milyen különleges, termékenyítő kapcsolatok léteztek egymástól sok ezer kilométerre lévő területek és emberek között. A konfliktushelyzetekből már az ókorban ide menekültek Fotó: Makovics Kornél Szabó Géza előadását tartja MEGYEI KÖRKÉP 3 Érdekes esetek Ihárosi Ibolya ibolya.iharosi@mediaworks.hu Hajszárítóval melegítette hasfájós gyerekét egy apuka, ami önmagában is ostobaság, akkor is, ha az interneten olvasta. Bizonnyal életében először látott hajszárítót, ezért nem tudta szegény, hogy az igencsak felmelegszik, ha folyamatosan üzemeltetik. Nyilván sem a gyerek üvöltése, sem pedig a kezdeti bőrpír nem tűnt fel neki, ugyanis a pici a hasán és a lábán is súlyosan megégett. Az elmúlt négy évben 264 millió forintot kapott kilátóépítésre egy kis magyar falu. A teljesen sík területen fel is építettek belőle tizenegy darabot. A helybélieknek feltehetően van jobb dolguk, mint felmászni Az emberi butaság is lehet olyan veszélyes, mint a klímaváltozás egy-egy toronyba, és onnan nézni szerteszét, de arról sem érkeztek hírek, hogy turisták nagyobb karavánjai indultak volna el a kilátókat megtekinteni. Persze azért tizenegy rendes nagy kilátó mégiscsak több, mint az a 30 centiméteres, amelyről szintén érkeztek hírek. Ez esetekben még csak nem is arról van szó, hogy egy-két ember ostobának bizonyult, hiszen nyilván testület döntött arról, hogy az általuk képviselt polgároknak nem útjavításra, járdára, jobb közvilágításra, hanem éppen kilátókra van szükségük. Hírlapi kacsának is gondolhatná az ember mindezt, de nemcsak mutatták a kilátókat, hanem nyilatkoztak is helybéliek. Minden jel szerint nem is annyira a klíma változásától, hanem az emberi butaságtól kellene inkább tartanunk. Tovább folytatódik a szúnyoggyérítés TOLNA MEGYE Folytatódik a központi szúnyoggyérítés. Boros Brigitta, a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője elmondta, hogy a június elsején kezdődött programban eddig országosan 316 ezer hektáron, öszszesen 764 településen permeteztek a szakemberek. Ezen a héten - ha az időjárás is lehetővé teszi - 60 ezer hektárt fognak kezelni, ami 160 települést érint. Megyénkben Bogyiszló, Őcsény, Decs, Sárpilis, Dunaszentgyörgy, Gerjen, Fadd-Dombori és Tolna térségébe terveztek lárvagyérítést. Továbbá a múlt héten, a viharos időjárás miatt elmaradt kezelést pótolják országszerte. A katasztrófavédelem honlapján, a szúnyoggyérítés menüpont alatt megtalálható, hogy melyik napon, melyik településen, milyen módszert alkalmaznak a vérszívók ellen. A központi program mellett pedig az önkormányzatok önállóan is végezhetnek szúnyoggyérítést - tette hozzá Boros Brigitta. H. E. Kalózok lepték el az óvodát, de sem a felnőttek, sem a gyerekek nem ijedtek meg tőlük Minden évben megkérdezik az apróságokat, milyen témával szeretnének foglalkozni SÁRSZENTLŐRINC Kalózok lepték el az óvodát, sőt mondhatni az egész falut. Többségük a hétpróbás kalózképzőn pallérozta tudását, mégsem riasztottak el senkit, sőt, a falu apraja-nagyja csatlakozott hozzájuk. Már a kalózhajó is, ami egyébként az óvodában horgonyzott heteken át, összefogás eredményeként épült. A kalandos történet ugyanitt kezdődött. Az előzményei hónapokra nyúlnak vissza. Mint az egységes óvodaként, bölcsődeként működő intézmény vezetője, Szűcs Jánosné a részletekről elárulta, minden tanévben megkérdezik a gyerekeket, hogy mivel szeretnének foglalkozni. Az így született ötletekből építenek fel többhetes projekteket, amelyeket rendre egy családi nappal zárnak le. Ezt akár községi napnak is nevezhetnék, hiszen korántsem csak azok csatlakoz-Az igazi kalózok elképzelhetetlenek ágyúszó nélkül A felnőttek sem maradtak ki a mókából A szerző felvételei Összefogás segítette a megvalósítást A Kalózokat az indiánok követik A kalóz projektet záró napot pályázati forrásból és szülői segítséggel valósították meg. A gyerekek hétpróbás kalózképzőn vettek részt, majd első ízben lépett fel nagy sikerrel Sárszentlőrincen a Buborék együttes. A koncertet vetélkedő követte, ahol kincskereséssel a gyerekekből alkotott csapatokhoz csatlakoztak a felnőttek is és közösen keresték az óvoda udvarán elrejtett kincset. Ahogy Szűcs Jánosné elmondta, nagyon ügyesen tájékozódtak a gyerekek a térképen. Az óvó nénik mindig megkérdezik a gyerekek véleményét, s azt figyelembe véve döntenek arról, hogy milyen témaköröket dolgozzanak fel projektként. Volt már esőerdő-, dinoszaurusz- és méhecske projekt és vár projekt is, amelynek sikeréről lapunk is beszámolt. A következő tanévet az ovisok kérésére indián projekttel nyitják majd. Az intézményben 45 gyereket fogadnak jövőre, a kollektíva pedig héttagú, négy óvónő, két dajka és egy gondozónő gondoskodik a kicsikről. nak, akiknek gyermekei járnak az intézménybe, hanem a falu fiatalabb, idősebb lakói. Örömmel mesélt arról, hogy ez nemcsak arra az egy napra igaz, amikor a projektet zárva ünnepelnek, hanem a munkára is. Segített a könyvtár munkatársa, Boda Ildikó, Müller Zsanett pedig lufit hajtogatni érkezett, az önkormányzat közmunkásaira is számíthatott a kollektíva, amelynek hét tagját külön kiemelte Márta. A kalózhajót a szülőkkel együtt építették, a gyerekekkel közösen festették, díszítették. Három héten át élték a „kalózok” életét, közben e témakörhöz kötötték az éneket, játékot, természetesen arra figyelve, hogy mindenféle készséget, képességet fejlesszenek a finom motorikától, a logikai gondolkodáson, matematikai kompetencián keresztül az együttműködésig. Vida T.
