Tolnai Népújság, 2017. július (28. évfolyam, 151-176. szám)

2017-07-05 / 154. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2017. JÚLIUS 5., SZERDA Nőttek az árak az idei év első hat hónapjában MAGYARORSZÁG-TOLNA MEGYE Élénk félévet tudhat maga mö­gött a teljes magyarországi lakáspiac, ahol éves szinten ugyan drágulás látható, de az áremelkedés üteme lassult - derül ki az ingatlan.com átfo­gó féléves elemzéséből. Orszá­gos átlagban a lakóingatlanok átlagos összesített négyzetmé­terára június végén 223 ezer forint volt, ami 8,8 százalékkal haladja meg az egy évvel ko­rábbi szintet. Az országos átla­gos drágulás elsősorban a fővá­rosi és a megyei jogú városok­ban végbement áremelkedés­nek köszönhető. Budapesten a lakóingatlanok átlagos négy­zetméterára 473 ezer forintra, azaz 17 százalékkal emelke­dett. A megyei jogú városok­ban 12,5 százalékkal 234 ezer forintra nőtt az átlagos négy­zetméterár. Visszafogottabb, 4 százalékos volt a drágulás a vi­déki városokban, így az átla­gos négyzetméterár 159 ezer forint volt. Közben a községek­ben 3 százalékkal 97 ezer fo­rintra mérséklődött az átlag­ár. A kínálati piaci árak alap­ján Békéscsabán, Kecskemé­ten, Tatabányán és Pécsen volt a legnagyobb drágulás. TN A vidéki városokban mentek fel főként az árak Fotó: M. K. Ihárosi Ibolya ibolya.iharosi@mediaworks.hu SZEKSZÁRD Fontos, hogy ami­kor elutaznak otthonról, a le­hetőségeik szerint tegyenek meg mindent vagyonuk biz­tonságáért, ne adjanak esélyt a bűnelkövetőknek, mondta Huszti Gábor, a megyei főka­pitányság sajtószóvivője. A kerítés, a kapu, az udvar, az ingatlan nyílászáróinak ál­lapota nagyban meghatározza azt, hogy a lakásunk mennyi­re nyitott egy betörő számá­ra. Aki nem használ semmifé­le biztonságtechnikai eszközt, az a betörés kockázatának te­szi ki az otthonát. Ezen túl az egyik legfon­tosabb intézkedés, hogy a la­kástulajdonos bízzon meg va­lakit, aki távollétében is oda­figyel arra, mi történik az in­gatlana körül. Minden nap ki­üríti a postaládát, a látható he­lyeken lévő szórólapokat össze­szedi, mert a tömött postaláda arról árulkodik a betörőknek, hogy a háziak távol vannak. A lakáson belül is fontos, hogy értékek, például ékszerek biz­tonságos helyen, elzárva le­gyenek. Nagy divat az interne­tes közösségi oldalakra feltölte­ni a nyaralásról készített képe­ket, aki még a nyaralás idején ilyen fotókat tesz közzé, az in­formációt ad ki arról, hogy ép-Minden óvintézkedést meg kell tenni az ehhez hasonló hívatlan látogatók ellen pen nincs otthon, lakása üre­sen állhat. Általában is igaz, nem csak a nyaralási fotókra, hogy többször is meg kell gon­dolni, milyen információkat, adatokat teszünk közkincs­­csé, vagy inkább közprédá­vá a világhálón. Aki hosszabb időre elutazik, jelezze a lakó­helyéhez tartozó kapitánysá­gon, vagy a helyi körzeti meg­bízottnak, hogy mettől meddig nincs otthon, és adja meg tele­fonos elérhetőségét. Arról is ér­demes tájékozódni, hogy mű­ködik-e a lakóhelyén valami­lyen vagyonvédelmi program. Szekszárdon, Pakson és Tol­nán évek óta sikeres a „Nya­ralókártya program”, amely­nek keretében, aki kéri, annak a lakását rendszeresen ellenőr­zi a rendőrség. Szemügyre ve­szik a lakás nyílászáróit, be­járati ajtaját, ellenőrzik, hogy van-e betörésre utaló nyom, és rögzítik az ellenőrzés idejét is. Aki mégis bűncselekmény ál­dozatává vált, hívja a 112-es se­gélyhívót, és a házon kívül vár­ja meg a rendőrök kiérkezését, tanácsolta a szóvivő. Egy felmérés szerint a betö­rők az alábbiak alapján dönte­nek arról, hol lendüljenek ak­cióba. Nézik a postaládát, fi­gyelik a kiszűrődő hangokat, fényeket, a riasztó működé­sét, a nyitva hagyott ablakot, Fotóillusztráció: Shutterstock a nyaralási képeket a közössé­gi oldalakon, a lábnyomokat a hóban. Ennek alapján ki-ki át­gondolhatja saját lakása, háza biztonsági szintjét. Aki biztonságot szeret­ne, vezessen listát, készítsen fényképet értékeiről. A tárgy márkanevét, sorozatszámát és értékét tartalmazó tábláza­tot azonban jól el kell tenni, és nem szabad megmutatni sen­kinek. Érdemes betartani néhány egyszerű biztonsági szabályt Óvjuk meg otthonunkat A betörések jelentős része akkor történik, amikor a la­kók nem tartózkodnak ott­hon. Néhány intézkedés és máris nagyobb a biztonság. Az új Kézjegy antológiában is a megyéhez köthető szerzők művei olvashatóak Több mint két évtized tolnai irodalom Javulhatnak a működési feltételek A Kézjegy antológia 23. kö­tetét mutatták be a közel­múltban Pakson. A kötet szerkesztőinek törekvése, hogy olvasható, élvezhető válogatást készítsenek Tol­na megyében élő, onnan el­származott, ahhoz kötődő szerzők műveiből. Vida Tünde szerkesztoseg@tolnainepujsag!hu PAKS A szokottnál kicsit kar­csúbb, de szerkesztőinek tö­rekvései szerint színvonala­sabb lett a Kézjegy antológia, amelynek immár 23. kötetét mutat­ták be Pakson, az Agricumban. Kis Pál István, aki Descher J. Attilá­val szerkesztője volt a kötetnek, ar­ról beszélt az ese­ményen, hogy ta­lán van előnye is annak, hogy szűk körben, főként a szerzők körében mutatják be a gyűj­teményt, mert alkalom nyí­lik arra, hogy szót ejtsenek a háttérmunkáról. Lapunknak is beszélt arról, hogy ő maga nem tagja a Kézjegy Tolnai Toliforgatók klubjának, de szerzőként nagyjából tíz éve, szerkesztőként pedig másod­ízben került kapcsolatba az antológiával. A megjelentetés során cél, hogy kölcsönös referencia le­gyen a kötet, legyen büszke a szerző és szerkesztő is rá. Eh­hez azonban szigorúbb elve­ket kellett követni. így meg­esett, hogy szerzők, művek kimaradtak, másoknál in­tenzív kommunikációt foly­tattak a megfe­lelő színvonal el­érése érdekében. Különösen igaz ez azokra, „akik megspórolják az utómunkát, akik még mindig úgy gondolják, hogy ha belőlük kisza­kad egy mű, ahhoz már nem kell hozzányúlni”. Kis Pál István arra buzdít, hogy egy-két hónap távlatá­ból vegyék elő, ha kell, dol-Szerzők és szerkesztők közös munká­jának gyümöl­cse a kötet Kis Pál István szerint fontosak az utómunkálatok A szerző felvétele gozzák át a műveket. - Egy dologról senki nem mondhat le, aki ebben meg akar jelen­ni, a minőségről, a minőség­re való törekvésről - húzta alá. Emellett egyes szerzők­től kevesebb mű került be, a tipográfián is csiszoltak, il­letve meghívtak olyan klu­bon kívüli szerzőket, akik „nagykövetei a Tolna megyei irodalomnak”, például Tamás Menyhértet, Devecseri Zol­tánt, Erdélyi Z. Jánost. Wessely Gábor, a Kézjegy Tolnai Toliforgatók Klubja el­nöke elmondta, hogy minden évben nagy kaland az anto­lógia kiadásához szükséges pénz előteremtése, attól füg­gően, milyenek a politikai vi­szonyok, hiszen a kultúra tá­mogatása nem mindig a leg­fontosabb. Törekvésük, hogy olvasha­tó, élvezhető kötetet készítse­nek Tolna megyében élő, on­nan elszármazott, ahhoz kö­tődő szerzők műveiből. Az előszót ehhez idén Stein­­bach Zsolt írta, az illusztráci­ókat Kovács Tibor készítette. DOMBÓVÁR TÉRSÉGE A Ka­pós-menti „Segítő kéz” Alap­szolgáltató Intézmény működé­si feltételeinek javítására nyert TOP-os forrásból több mint hét­millió forintot a fenntartó Ka­pós-menti Terület- és Vidék­­fejlesztési Társulás. Az intéz­mény családsegítő és gyermek­­jóléti feladatokat lát el tizenkét településen, illetve tizenegy helyen a házi segítségnyújtás szolgáltatást biztosítja. A kapospulai telephelyen két irodahelyiség, egy váró, egy in­terjúszoba, konyha és mosdó áll rendelkezésre, ami megfelel a jelenlegi dolgozói igényeknek, valamint az ügyfélkörnek, ám a jövőben számos olyan, a mun­kát érintő esemény és szakmai program várható, amely szük­ségessé teszi az eszközfejlesz­tést. Ezt szolgálja az elnyert tá­mogatás, amelynek felhaszná­lásával az érintettek életkori sajátosságainak, egészségi ál­lapotának megfelelő, a szoci­ális alapszolgáltatáshoz és a gyermekjóléti alapellátáshoz szükséges felszerelést vásárol a fenntartó. H. E. Az utazást, nyara­lást nem tanácsos nagy dobra verni

Next

/
Oldalképek
Tartalom