Tolnai Népújság, 2017. május (28. évfolyam, 100-125. szám)

2017-05-03 / 101. szám

4 NEMZETI KONZULTÁCIÓ 2017 Hiába emlegették hosszú évekig integrációs sikertörténetként a francia po­litikai intézkedéseket, az utóbbi évek európai terrortámadásainak zöme Franciaországot sújtotta. A legutóbbi párizsi merénylettel immár 240 fölé emelkedett az iszlamista akciók francia áldozatainak a száma. Ennek elle­nére nem csak a franciáknak van félnivalójuk: az Iszlám Állam terrorszer­vezet halállistáján Németország, Belgium és az Egyesült Királyság is ki­emelt helyen szerepel. Idén London is áldozatul esett fotók:reuters A Charlie Hebdo szatirikus lap szerkesz­tősége ellen elkövetett merénylet után alig­ha hittük volna, hogy Franciaország két év alatt az európai terror melegágyává válik. 2015 januárjában dzsihadisták rontottak be az iszlámmal szemben is kritikus, sok­szor valóban túl messzire menő hetilap pá­rizsi irodájába, majd Kalasnyikov gépfegy­verekkel lemészárolták a gúnylap 12 mun­katársát. Bár a történtek az egész konti­nenst megdöbbentették, a merénylethul­lám éppen csak elkezdődött: nyolc hónap­pal később a francia főváros hat helyszí­nén is iszlamisták csaptak le és elkövették a modern kori Európa talán legvéresebb merényletét. A „terror éjszakáján” az Isz­lám Állam Szíriát megjárt, de Franciaor­szágban született katonái követtek el rob­bantásos és lövöldözéses támadást, amely­ben 130-an vesztették életüket. Az össze­hangolt támadássorozat legsúlyosabb je­lenete a Bataclan-koncertteremben zajlott, ahol a több órán át tartó túszdráma után 89 holttestre bukkantak. A Párizsban történtek kritikák kereszt­tüzébe helyezték a nyitott határok poli­tikáját, hiszen több merénylőről is kide­rült, hogy a migrációs hullám révén sza­badon közlekedhetett Európa és a közel­­keleti háborús térségek között. Francois Hollandé elnök rögtön a határellenőrzés ideiglenes visszaállításáról és a rendkívü­li állapot bevezetéséről határozott, azon­ban a már Európában felnőtt dzsihadista nemzedék számára ez sem volt elretten­tő erő. A kontinens a következő sebet az Európai Unió szívében, Brüsszelben kap­ta. A 2016 márciusában elkövetett terror­­támadás több szempontból is hasonlított a párizsi merényletre: egy összehangolt, hosszasan tervezett támadás következté­ben európaiak tucatjai vesztették életü­ket. Bár az áldozatok száma meg sem kö­zelítette a Párizsban elhunytakét, mind­két terrorcselekmény arra ösztönözte az európai vezetőket, hogy sorozatos razziá­kat tartsanak a kontinensen bujkáló isz­lamisták felkutatása érdekében. Franciaország valóban rákapcsolt a ter­rorellenes harcra: csak a párizsi merénylet­sorozatot követő két hónapban több ezer házkutatásra került sor, és muszlimok szá­zait vették őrizetbe. Az eluralkodó idegen­­ellenesség közepette ez sem volt elég, a múlt nyáron Nizza világhírű tengerparti sétá­nyán csapott le az Iszlám Állam. A terror­szervezet egy állítólagos katonája a francia nemzeti ünnep idején egy 19 tonnás kami­onnal hajtott a tömegbe és 84 embert gá­zolt halálra. Az újfajta merénylettípus mi­att sokan megkérdőjelezték a nizzai táma­dó iszlamista kapcsolatait, hiszen ezúttal nem egy terroristasejt követett el támadás­­sorozatot, hanem magányos farkas típu­sú terrorcselekmény történt. A kritikusok hamarosan választ kaptak a kételyeikre: a hírhedt terrorszervezet egy követője Berlin egyik népszerű karácsonyi vásárán köve­tett el hasonló gázolásos támadást. A gyakorlatilag kivédhetetlen merény­lettípus miatt újabb fordulatot vett Európa terrorellenes harca: ezúttal nem csupán raz­ziákkal, hanem betontömbökkel kezdték el biztosítani a nagyvárosokat. A fenyegetett­ség mértékét és a helyzet kiszámíthatatlan­ságát kitűnően bizonyítja, hogy az elméle­tileg szigorúan védett londoni Parlament­nél történt a következő autós merénylet. Az ötvenes éveiben járó Khalid Masood gond nélkül felhajtott a Westminster híd járdájá­ra, majd halálra késelte a brit Parlamentet védelmező egyik rendőrt. A vendégszere­tetéről és toleranciájáról híres Svédország is szerencsétlenül járt: mindössze két hét­tel a londoni merénylet után egy elutasí­tott menedékkérő négy embert gázolt ha­lálra Stockholm egyik népszerű bevásárló­utcájában. Az elkövető valószínűleg az Isz­lám Állam propagandájának hatására haj­tott a tömegbe, közölték a svéd hatóságok. Úgy tűnik, Európa egy percre sem nyu­godhat meg. Napokkal a francia elnökvá­lasztás előtt újra Párizs esett áldozatul, ami­kor a Champs-Élysées sugárúton lövöldö­zésbe kezdett egy iszlamista. Akárcsak Lon­donban, a francia fővárosban is meghalt egy rendőr a támadás során. Ezúttal is az Iszlám Állam vállalta magára a merény­letet: a terrorszervezet több alkalommal is az európai rendőrök ellen uszította it­teni követőit. MEGHÖKKENTŐ ADATOK ■ A Libération című francia lap szerint a párizsi, merény­letért is felelős terroristasejt eredetileg nem Brüsszel­ben, hanem a 2016-os franciaországi labdarúgó Euró­­pa-bajnokságon készült lecsapni. Sajtóforrások alapján a hatóságoknak a kontinensviadal előtt több tucat potenciális merényletkísérletről volt információjuk. ■ Ha a lakosság méretét figyelembe vesszük, Európá­ban Belgium termeli ki a legtöbb iszlamista harcost: minden egymillió belga lakosra összesen 40 dzsiha­dista jut. Összességében viszont Franciaország vezeti a listát: innen 1200 polgár távozott, hogy a Közel-Kele­ten kapjon kiképzést. ■ Európa leghíresebb terrornegyedében, az alig 90 ezer főt számláló brüsszeli Molenbeekben jelenleg 51 terrorgyanús szervezet működik. ■ A javarészt török és marokkói bevándorlókkal teli városrészben egy év alatt 8600 házkutatást tartottak a terrorkészültség miatt. ■ A belga hatóságok februárban közölték: újabb 11 potenciális dzsihadistát vettek őrizetbe. A razziák elsősorban a Szíriából visszatérő személyek búvóhe­lyeit érintették. ■ Egy brit diplomata pár hónapja arról tájékoztatott: a közel-keleti háborús térségekben mintegy 2500, Európából érkezett harcos lehet, akik bármikor vissza­térhetnek a kontinensre. ■ A brit hatóságok 2016-os tájékoztatása alapján a szigetországban két év alatt legalább tíz terrorcselek­ményt akadályoztak meg, és továbbra is több száz terrorgyanús helyzetet vizsgálnak. Abdeslam hét terroristát vitt Nyugatra hazánkból A 2015-ös párizíi terrortámadások logisztikai ki- L vitelezője, Salah Abdeslam nem csupán a Bataclan színházban 2015. november 13-án elkövetett, több mint száz halálos áldozatot követelő mészárlás el­követőit vitte Magyarországról Belgiumba, hanem összesen hét,4 migránsok között hazánkba érkező, a szíriai Rakkában kiképzést kapott terroristát vitt Nyugat-Európába. A Belgiumban született francia állampolgárságú férfi a Stade de France stadion­nál elkövetett merényleteknél a terroristák autóját vezette. Sár ő if robbanómellényt viselt, az utolsó pillanatfan mégis az életet választotta, majd hosz­­szú hó^pokigjbujkált. 2016. március 18-án fogta el a belga antiterforista-kommandó Brüsszel Molen­­beek negyedében, nem messze szülei házától. Szü­lei É^ak-Marokkó egy kis településéről származó bevándorlók! Két testvére van, Ibrahim és Moha­med. A csálád az 1960-as évektől él Belgiumban, a francia állampolgárságot még akkor szerezték meg, amikor Algériában éltek. Uniós állampolgárként szabad mozgása volt a schengeni határokon belül, így észrevétlenül szállíthatta az Iszlám Állam ki­képzett terroristáit is. A merényleteket megelőző időszakban első íz­ben 2015. augusztus 30-án járt hazánkban. Kis­kőrösről egy BMW-vel két terroristát, Bilal Hadfit és Chakib Akrouhot fuvarozta el, akik egy erdős területen egy előre meghatározott GPS-koordiná­­tán több napon át vártak rá, miután augusztus 25- én illegálisan átlépték a zöldhatárt. Hadfi és Ak­­rouh Kiskőrösön magyar mobil-előfizetéseket vá­sárolt. Az általuk használt mobilok egyikét az er­dőben hagyták, amit a terrorelhárító szakemberek meg is találtak. A készülék adatai alapján megálla­pították, hogy a terroristák mozgását az Iszlám Ál­lam szíriai központjából irányították. Salah Abdes­lam kizárólag az ez?n az útján használt belga hí­vószámú mobilon tartotta a kapcsolatot társaival. Bilal Hadfi a Stade de France stadionnál követett el öngyilkos merényletet, míg Chakib Akrouh a párizsi kávézók helyiségeire nyitott tüzet. Akrouh november 18-án egy rendőri rajtaütés során rob­bantotta fel magát. Abdeslam 2015 szeptemberében visszatért Buda­pestre, a Keleti pályaudvarhoz, ahonnan két újabb, a migránsok közé rejtőzött terroristát vitt Belgiumba. Az egyik terrorista, az algír Mohamed Belkaid rend­őrökkel folytatott tűzpárbajban vesztette életét Brüsz­­szelben. Társa, Najim Laachraoui a brüsszeli Zavan­­tem repülőtéren követett el öngyilkos merényletet. Abdeslam harmadik magyarországi útján, 2015 szeptemberében egy Rákóczi úti hotelben szállt meg, ahol megtalálták a belga tartózkodási engedélyének fénymásolatát is. Egy Audi A6-ossal vitte el Magyar­­országról azt a három terroristát, akik a párizsi Ba­taclan színházban válogatás nélkül lőtték az embe­reket. A 29 éves, algériai származású Omar Mostefai, a 28 éves, szintén algériai Samy Amimour, valamint a 23 éves, marokkói származású Foued Mohamed- Aggad hamis szír útlevéllel érkezett a szerb-magyar határon át Budapestre. Hét napig egy zuglói hotelben húzták meg magukat, el sem hagyták a szobájukat. i Készült Magyarország Kormánya megbízásából.

Next

/
Oldalképek
Tartalom