Tolnai Népújság, 2017. május (28. évfolyam, 100-125. szám)

2017-05-03 / 101. szám

I 2017. MÁJUS 3., SZERDA BELFÖLD g Minden háztartás 170 ezer forintot takarított meg Brüsszel magasabb rezsiket szeretne A lakosság összesen 821 milliárd forintot spórolt meg a rezsiköltségek csökkentésével Fotó: MW Esküt tett a Paksért felelős miniszter BUDAPEST Letette esküjét Sü­li János, a Paksi Atomerőmű két új blokkjának tervezésé­ért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős miniszter tegnap a parlamentben. Or­bán Viktor kormányfő április 10-én jelentette be, hogy tár­ca nélküli minisztert nevez ki a paksi atomerőmű-beruhá­zás felügyeletére és irányítá­sára. Áder János államfő két héttel később nevezte ki Sü­lit, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. korábbi vezérigazgatóját, paksi polgármestert a poszt­ra. Ő felel egyebek mellett az üzemeltetési és karbantartá­si támogatásról, a nukleáris­­fűtőanyag-ellátás biztosításá­ról szóló megállapodás végre­hajtásának szakmai irányítá­sáért és koordinációjáért. A parlament ötnapos ülé­se jövő hétfőn ér véget, ekkor tesz esküt az államfőként újra­választott Áder János. MW Százezres adóterhet törölhetnek el MAGYARORSZÁGEltöröIhetiala­kások bérbeadásakor fizeten­dő ehofizetési kötelezettséget a kormányzat. A Portfo­lio megírta: az eddigi szabá­lyok szerint is legálisan bér­be adott ingatlanoknál akár a bérleti díj is mérséklődhet, csökkentve a lakhatás „rezsi­­költségét” Az eddigi szabá­lyozás erősen „büntette” azt, aki magasabb díjért adta bér­be ingatlanát: 999 ezer forin­tos jövedelemnél az adózás után 850 ezer forint maradt a kiadónál, míg egymillió forint felett már 710 ezer forint, 140 ezerrel forinttal kevesebb. Nem kellene ehót fizetni a lakások bérbeadásakor A lakásbérbeadás a szürke­­gazdaság része, sokan papí­rok nélkül adják ki ingatlan­jukat, vagy alacsonyabb ösz­­szegen kötnek szerződést, és a különbözetet készpénzben kérik. MW Megtámadta az Európai Bi­zottság (EB) a magyar ható­sági árszabályozást. A brüsz­­szeli testület a rezsicsök­kentést szeretné ellehetet­leníteni. Mediaworks-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu BUDAPEST „A rezsicsökkentés eredményeit ásná alá Brüsz­­szel azzal, hogy az Európai Bizottság megtámadta a ma­gyar árszabályozást” - nyi­latkozta a Magyar Idők na­pilapnak Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisz­térium energiaügyekért fele­lős államtitkára. Kifejtette: a három lépcsőben végrehajtott rezsicsökkentésnek köszön­hetően eddig több száz mil­liárd forint maradt a csalá­doknál. Mint fogalmazott: az­zal, hogy a villamos áram, a gáz és a távhő ára 25 száza­lékkal mérséklődött, minden egyes háztartás 170 ezer fo­rintot takaríthatott meg, ami országos szinten 821 milliárd forintot tesz ki. Ezzel szem­ben a 2010 előtti időszakban a hazai szocialistákkal és az Európai Bizottsággal karöltve a szolgáltatók mintegy 1000 milliárd forintnyi profitot vit­tek ki az országból. „A bizottságnak elsősor­ban az szúrja a szemét, hogy a magyar emberek jobban járnak, miközben a multina­cionális szolgáltatók busás haszontól esnek el” - muta­tott rá a nézeteltérés lényegé­re az államtitkár. Az EB leg-Már több mint 600 ezren küld­ték vissza a nemzeti konzultá­ció kérdőívét - mondta a kor­mányzati kommunikációért fe­lelős államtitkár kedden a Kos­suth rádió 180 perc című mű­sorában. Tuzson Bence közöl­te: május 6-áig kézbesítik a kérdőíveket, amelyeket má­jus 20-áig lehet visszakülde­ni. Az államtitkár arról is be­szélt, hogy a kormányzat dol­utóbb 2016 novemberében ki­adott nyilatkozatában állt ki a piaci árszabályozás mellett. A bizottság álláspontja sze­rint azért kell az elektromos áram tekintetében kivezetni a szabályozott árat, mert az zavarja a piacot. „Ugyanak­kor, ha megnézzük, az egye­temes szolgáltatói szektor­ban ma sem lehet valós piac­ról beszélni, ezért a hatósági ár sem zavarhatja annak mű­ködését - hívta fel a figyelmet Aradszki András. gozik a Brüsszel által a nemze­ti konzultációval összefüggés­ben megfogalmazott szórólap­szerű levél tételes megcáfolá­sán. Sok kérdésben egyetér­tünk, vannak azonban olyanok, amelyekben nem engedhe­tünk, mert azok nem szolgál­ják Magyarország érdekeit - fogalmazott, utóbbiak közé so­rolva a migráció vagy a rezsi­csökkentés témakörét. Intézkedések időrendben 2010 - a kormány befagyasz­totta az energiaárakat 2011 - az állam 21,2 száza­lékos tulajdonrészt szerzett a Mólban 2013 - 20 százalékkal csök­kent a villamos energia, a gáz és a távhő ára 2013 - az E.ON gázüzletágá­nak megvásárlása a kereske­delmi tárolókkal együtt 2014 - 5-5 százalékkal csök­kent az áram és a gáz, 3 szá­zalékkal a távhő ára Az elmúlt időszakban ráadá­sul bebizonyosodott - folytat­ta az államtitkár -, hogy az EB által támogatott piaci árazás mindig drágább, mint a szabá­lyozott áron értékesített ener­gia. 2010 és 2015 között azok­ban az országokban, ahol sza­bályozott ár helyett piaci áron értékesítették az említett ener­giaforrásokat, átlagosan 20 százalékkal drágult az energia. Ellenben ott, ahol szabályozott keretek között folyt a kereske­dés, árcsökkenést lehetett ta­pasztalni - nemcsak Magyar­­országon, hanem többek kö­zött Romániában és Bulgáriá­ban is. Ez viszont ellentétben áll azokkal a gazdasági érde­kekkel, amelyek a profitmaxi­malizálásra törekednek. Mint fogalmazott, a magyar kor­mány kiáll az eddig elért ered­mények mellett, más országok­kal együtt, szövetségeket épít­ve igyekszik megakadályozni, hogy a brüsszeli szándék érvé­nyesüljön az energiaárakban. Jelenleg is folyamatban van­nak a kabinet és az EB közöt­ti tárgyalások. A magyar állás­pontot az a tény is alátámaszt­ja, hogy az elmúlt években je­lentősen csökkent hazánkban az energiaszegénység, vissza­szorultak a rezsitartozások, és egyre kevesebbeket fenyeget az a veszély, hogy a szolgálta­tó kikapcsolja az áramot vagy elzárja a gázt a be nem fizetett csekkek miatt. Jelentős ápolóhiány a hazai kórházakban MAGYARORSZÁG Olyan mérté­kűvé vált az ápolóhiány szá­mos budapesti és vidéki kór­házi osztályon, hogy azt már krízishelyzetként kell kezel­ni - mondta a Magyar Egész­ségügyi Szakdolgozói Kama­ra elnöke. Balogh Zoltán sze­rint számos osztályon a mini­mumelváráshoz képest is 30- 40 százalékkal kevesebb nő­vér dolgozik. A kormányzat sokat tett az elmúlt években az ápolók megtartása, a nő­vérhiány csökkentése érdeké­ben, de további lépésekre van szükség, különben a helyzet tovább romlik. Az egészség­­ügyi szakképzés rendszeré­nek visszaállítása csak 2019- 2020 táján fogja éreztetni a hatását (még nem lehet tudni, hogy a frissen végzettek kö­zül mennyivel többen marad­nak az egészségügyben), mi­közben a Nők 40 nyugdíjked­vezmény, illetve a szakma el­öregedése miatt egyre többen mennek nyugdíjba. Egyre gyakrabban foglalkoztatnak „bérnővéreket” Az egészségügyi bérek csak évek múlva lesznek verseny­­képesek azokkal a fizetések­kel, amiket most nyolcórás munkáért kínálnak például az IKEA-ban vagy a Lidiben - hozta fel példaként a kamarai elnök. Az ilyen és hasonló he­lyeken 250-350 ezer forintos bruttó alapilletménnyel, cafe­­teriával és más juttatással csá­bítják a dolgozókat, miközben az egészségügyben a béremelé­sek ellenére is ma még ennek csak a töredékét tudják fizetni. A kórházak ebben a helyzet­ben - no meg a költségek mi­nimalizálása érdekében is - egyre gyakrabban foglalkoz­tatnak „bérnővéreket” akik vagy vállalkozóként vállalnak munkát több intézményben is, vagy munkaerő-közvetítőkön keresztül. Balogh szerint ez veszélyes gyakorlat, ami ellen fel kell lépni, hiszen a jellem­zően néhány műszakot, na­pot vállaló „bérnővéreknek” nincs helyismeretük, márpe­dig az egészségügyi intézmé­nyek biztonságos működteté­séhez ez elengedhetetlen. MW 600 ezren küldték vissza a kérdőívet HIRDETÉS NEGYEDIK HETI NYERTESEINK: 10.000 Ft értékű vásárlási utalványt nyertek: április 24. április 25. április 26. április 27. április 28. Szegedi Zsuzsa Knapp Andrásné Schenk Tiborné Csicsári Lajosné Hegedűs Lajos Punyi István Kazinczy Szilvia Szeg Károly Ács Kocsis Lászlóné Horváth Sándor Tóth József Lábas Ferenc Magyari István Kiss Andrea Gubó Zsolt Ottlakán István Sántha Lászlóné Gréczy Gábor Kollár János Árvái Józsefné Szabó Ildikó Mondzingerné Fási Zsuzsanna Molnár Imre Kun Sándorné Tóthné Oláh Katalin április 29. Bokor Györgyné Csont Istvánná Tromposch Józsefné Horváth Ferenc Révész Lajos A heti fődíj (150.000 Ft értékű vásárlási utalvány) nyertese: Kerti Lászlóné A nyeremények nyerteseit telefonon értesítjük azon a telefonszamon, amelyről a nyertes SMS-t beküldték.

Next

/
Oldalképek
Tartalom