Tolnai Népújság, 2017. május (28. évfolyam, 100-125. szám)
2017-05-03 / 101. szám
NEMZETI KONZULTÁCIÓ 2017 3 ■ SOROS CIVILJEI TERELGETTÉK AZ ILLEGÁLIS BEVÁNDORLÓKAT A határzár távol tartja a migránsokat A kormány 2015 szeptemberében döntött a teljes szigorításról FOTÓ: HAVRAN ZOLTÁN Az utóbbi két év meghatározó politikai kérdése Magyarországon - csakúgy, mint egész Európában - az illegális bevándorlás és az ezzel összefüggő problémák kezelése. A kormánypártok a kezdetektől fogva súlyos veszélynek ítélték a tömeges migrációt, és az ország déli határainak szigorú védelméről, majd lezárásáról döntöttek. A baloldali ellenzék eleinte magát a problémát is tagadta, bagatellizálta, az MSZP egyes politikusai viszont később módosítottak álláspontjukon és elismerték a határzár fontosságát. A kettős kerítés megakadályozza a migránsok beözönlését Magyarországra, de Brüsszel, illetve a bevándorlást kifejezetten támogató Soros György amerikai milliárdos folyamatos nyomást gyakorol a magyar kormányra. Miközben 2012-ben alig több mint kétezer, 2014-ben már csaknem 43 000 menedékkérelmet nyújtottak be Magyarországon. A helyzet a következő évben tovább romlott, 2015 első felében, május közepéig újabb több mint 46 000 kérelmet regisztrált a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal. Az egyre nagyobb migrációs nyomás hatására április végén a kormány úgy döntött, hogy széles körű nemzeti konzultációt indít a bevándorlásról. Néhány héttel később határoztak arról is, hogy júniusban tájékoztató kampány indul a konzultációval összefüggésben. Olyan alapelvekre hívták fel a figyelmet, hogy aki Magyarországra érkezik, annak tiszteletben kell tartania az ország és az Európai Unió kultúráját, törvényeit, továbbá nem veszélyeztetheti a magyarok munkahelyét. A kiszivárgott nemzeti konzultációs plakátszöveg heves tiltakozást váltott ki az ellenzék köreiben. Az MSZP kijelentette: a kormány idegengyűlölő kampányt folytat, egymilliárd forintot költ konzultációra, de ennek a töredékét sem fordítja arra, hogy magával a bevándorlás problémájával kezdjen valamit. Az Együtt felszólította szimpatizánsait, hogy ha kiragasztják a plakátokat, akkor tépjék le azoka. A liberálisok a kormányzati kampányról megjegyezték, hogy „van lejjebb a gyűlöletkeltésben”, a Párbeszéd Magyarországért szerint pedig a kabinet bevándorlóellenes hisztériája nem más, mint egy hecckampány. A Demokratikus Koalíció (DK) a döntést úgy kommentálta, hogy a kormány „gyűlöletet kelt a nyomorult sorsú bevándorlókkal szemben”, és bűnbakot keres. A DK gyalázatosnak és szégyenletesnek nevezte a plakátkampányt, mondván: Magyarország ereje a sokszínűségben rejlik, az ország akkor volt erős, amikor befogadó volt. MŰBALHÉT EMLEGETETT AZ MSZP Miközben az ellenzék igyekezett elbagatellizálni az illegális bevándorlás okozta gondokat, már naponta 400-500 migráns érkezett az országba. A tarthatatlan helyzetre válaszul a magyar kormány 2015. június 17-én úgy döntött: lezárja a zöldhatárt a magyar-szerb szakaszon annak érdekében, hogy megállítsa az egyre növekvő migránsáradatot és az illegális bevándorlókat a legális belépési pontok felé terelje. A kabinet aznap utasította Pintér Sándor belügyminisztert, hogy egy hét alatt készítse elő a 175 kilométer hosszú magyar-szerb határ lezárását. Emlékezetes, éppen a tárcavezető volt az, aki még 2013-ban, a nemzetbiztonsági bizottság május 24-i ülésén figyelmeztetett arra, hogy a migrációs kérdés óriási nyomást jelent Európának, és már akkor felvetette a határok megerősítését, a kerítés építését. A bejelentésre a pártok különbözőképpen reagáltak. A Jobbik üdvözölte a határzár létesítését, az intézkedést szükségesnek, de nem elégségesnek minősítette, mert az a párt szerint hosszú távon nem szünteti meg a menekültek beáramlását. Az MSZP kerítést húzott a Fidesz-székház köré, Kunhalmi Ágnes, a párt budapesti elnöke pedig álproblémának nevezte a bevándorlást. Jelezte, hogy a Fidesz által generált hisztiről és műbalhéról van szó. Később, augusztus végén a témában megszólalt Botka László, Szeged MSZP-s polgármestere is, aki kifejtette: a Fidesz-kormányt csak az érdekli, hogy politikai céljaira használja az ügyet, félelmet keltsen a lakosságban, ezért dobtak ki sok tíz milliárdot teljesen haszontalan új vasfüggönyre. A DK szóvivője, Gréczy Zsolt azt tudakolta, hogy a kerítésbe vezetnek-e áramot, és kapnak-e tűzparancsot a rendőrök. Schiffer András, az LMP akkori frakcióvezetője a palesztinokat gettóba záró izraeli falhoz hasonlította a határzárat. Szelényi Zsuzsanna, az Együtt képviselője úgy nyilatkozott, hogy az oltalomra szoruló menekülőket minden országnak be kell fogadnia. Szeptember 1-jén az idén januárban elhunyt Kakuk György a DK elnökségi tagjaként Milica Mancsics Sztojkovics szerb újságíróval Röszkén jelképesen átvágta a drótakadályt. Tette ezt akkor, amikor naponta már 1500-3000 illegális bevándorló jött át a magyar-szerb zöldhatáron, két héttel később, szeptember 14-én pedig már csaknem tízezer. KERÍTÉSÉPÍTÉS ROHAMTEMPÓBAN Aznap este nyolc órakor egy tehervagonnal lezárták az utolsó szabad átjárót is, ezzel teljessé vált a magyar-szerb zöldhatárt lezáró műszaki határzár. Ettől kezdve Szerbia felől csak a hivatalos határátkelőhelyeken lehetett belépni Magyarországra. A magyar-szerb zöldhatár lezárását követően a migránsáradat a magyar-horvát határ felé fordult. Emiatt Orbán Viktor miniszterelnök szeptember 18-án közölte, hogy a magyar-horvát határon is műszaki határzár épül, 41 kilométer hoszszan. A munkát még aznap elkezdték, a határzár kevesebb mint egy hónap alatt készült el. A magyar-szerb és a magyar-horvát zöldhatár lezárásával sikerült feltartóztatni a migránsáradatot: amíg októberben csaknem százezer illegális bevándorlót fogtak el Magyarországon, novemberben már csak 315-öt. Taían ennek is köszönhető, hogy bár MesterházyfAttila, az MSZP korábbi elnöke még miiéiig bírálta a határzárat, Hiller István voltpártvezér november elején már arról beszélt: jelenleg nincs jobb megoldás a kerítésnél. - Én nem szeretem, hogy az országunk határán kerítés van. Csak mármondjon valaki ennél jobbat! - hangsúlyozta. Két nappal később Gőgös Zoltán, a párt elnökhelyettese is azt hangsúlyozta: jó megoldás a kerítés. Kiemelte, hogy le kell zárni a határokat, ha nem lesz közös európai megoldás. A balliberális oldal többi pártja azonban még ekkor is a határzár ellen érvelt, és támadja a kerítést a mai napig. ÖSSZEÉR A CEU ÜGYE ÉS A MIGRÁCIÓ Néhány nappal ezelőtt, nagyszombaton többségében külföldi tüntetők r határok megnyitását, a tranzitzónák negszüntetését és a migrációra vonatkozó jogszabályok eltörlését követelték Részkén. A tüntetők között ott volt JuhászPéter, az Együtt elnöke, illetve a 300 órínyi közmunkára ítélt Gulyás Márton ellenzéki aktivista is* aki a napokban a Soros György által létrehozott CEU (közép-európai Egyetem) melletti tüntetés egyik hangadója volt. Az amerikai spekuláns által finanszírozott jogvédő szervezetek a migránsválság kirobbanása óta aktívan támogatják az illegális bevándorlókat: élelemmel látják el őket, részletes tájékoztató anyagokkal, térképekkel irányítják őket a törökországi menekülttáboroktól a balkáni útvonalon át Nyugat-Európába. Sőt arra is felhívják a figyelmüket, hogyan játszhatják ki a jogszabályokat. Ami tény, hogy a kerítés felfogta a migránsáradatot: míg 2015-ben több mint 400 ezer illegális bevándorló érkezett Magyarországra, addig tavaly már csak kevesebb mint 30 ezer. Manapság pedig a jogi határzár megalkotása és kiterjesztése, valamint a kerítés megerősítése után, illetve a második védvonal építése következtében csupán maximum egy-két tucat migráns próbálkozik naponta az átjutással. Több olyan nap is előfordul, amikor egy sem. A BEVÁNDORLÁS BŰNÖZÉST IS HOZ Az Európába érkező illegális bevándorlók az anyagi forrásaik elapadása, nyelvismeret és szakma nélkül könnyen a bűnözés útjára léphetnek. A kiszolgáltatott helyzetbe került embereket a szervezett bűnözői csoportok is előszeretettel foglalkoztatják prostituáltként, drogdílerként, de akár fegyver-, dohány- vagy embercsempészként. Szakértők szerint ez a folyamat az alvilág erőszakos átrendeződését hozhatja. A migránsok közé vegyülve érkező terroristák szintén a szervezett bűnözőkhöz fordulnak a szükséges eszközök, fegyverek beszerzése miatt. Ráadásul a terroristasejtek tagjai társakat verbuválnak a könnyen radikalizálható, fanatikus - ám huzamosabb ideje Európában élő - migránsok közül. A röszkei összecsapás 2015. szeptember 15-én lépett hatályba az a jogszabálycsomag, amely bűncselekménnyé minősítette a tiltott határátlépést és amely elrendelte, hogy jogszerűen csak a tranzitzónán keresztül léphetnek az ország területére a bevándorlók. Szeptember 15-re elkészült a kerítés a szerb-magyar határon, és lezárták azt a Röszke melletti vasúti sínt is, amelyen keresztül addigra naponta 8-10 ezer migráns lépett be az országba. A bevándorlók ekkor az éjszaka egyébként zárva tartó röszkei közúti határátkelőhely szerbiai oldalán kezdtek gyülekezni. A felgyűlt tömeg miatt szeptember 15-én reggel nem nyitották ki a határátkelőt, és zárva maradt az ásotthalmi is. Aznap rövidebb időre a röszkei autópálya-határátkelőt és magát az M5-ös autópályát is többször le kellett zárni, mert a migránsok ott is megjelentek gyalogosan, olykor százfős csoportokban is. Szeptember 16-án délelőttre többezresre duzzadt a tömeg, ami miatt az autópályán lévő határátkelőt is napokra le kellett zárni. A migránsok délelőttől kezdődően a határok megnyitását követelve demonstrációba kezdtek, amely eleinte békés volt, csak jelszavakat skandáltak. A közúti átkelőnél a kezdetben békés tömeg viszont a déli óráktól már vizespalackokkal, botokkal, kövekkel, tégladarabokkal dobálta a magyar határt védő rendőröket. Autógumiból, szemétből, ruhákból tüzeket is gyújtottak. Az egyenruhások könnygázzal és vízágyúval válaszoltak, a migránsok azonban még agresszívebbek lettek és többször is felfeszítették, majd tönkre is tették a határátkelőt lezáró kaput. Közben többször ultimátumot adtak a rendőrségnek: vagy megnyitják a határt, vagy erőszakkal jönnek be. A tömegzavargás akkor ért véget, amikor a migránsok a tönkretett kapun keresztül a kora esti órákban benyomultak Magyarország területére, ám a rendőrök visszaszorították őket. Az összecsapásban tucatnyi magyar rendőr sérült meg, közülük többen kórházi ellátásra is szorultak. Az ügy miatt tíz embert tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett tiltott határátlépés miatt ítéltek jogerősen egy év körüli börtönbüntetésre. Egy embert - Ahmed H.-t, aki megafonnal irányította a tömeget és maga is dobálta a rendőröket - első fokon tíz év szabadságvesztésre ítélt a Szegedi Törvényszék terrorcselekmény elkövetése miatt. Ez az ítélet még nem jogerős, mert a vádlott és az ügyész is fellebbezett.
