Tolnai Népújság, 2017. május (28. évfolyam, 100-125. szám)
2017-05-03 / 101. szám
2 NEMZETI KONZULTÁCIÓ 2017 FINNORSZÁG NORVÉGIA LITVÁNIA LENGYELORSZÁC NÉMETO. ÍOLLANDIA BELGIUM LUXEMBURG Calais SZLOVÁKIA I AUSZTRIA MAGYARORSZÁG FRANCIAORSZÁG SVÁJC SZLOVÉNIA i ■ . T? ' BOSZNIAHERCEGOV. iNTENECRÓ Biagédónia PORTUGÁLIA TUNÉZIA MAROKKÓ ALGÉRIA MALTA fel T NÉMETORSZÁG Angela Merkel német kancellár, 2015. augusztus 31. „Németország:erős ország. Ezt a dolgot (Emigráció kezelését - A szerk.) úgy-kell megközelítenünk, hogy sikerülni fog ez is. Sikerülni fog, és ahol valami az utunkba áll, azt az akadályt le kell küzdenünk." n t Angela Merkel német kancellár, 2016. augusztus 31. „Az egész más kultúrkörből érkező emberek beillesztése minden, csak nem problémamentes. Egészen más, amikor valaki Szíriából, Irakból vagy Eritreából jön. más nyelvet beszél és muszlimként más vallású, mint a németoiszági emberek többsége.” AUSZTRIA I Werner Faymann osztrák kancellár, 2015. szeptemberi. „Amennyiben a (menekült)kvóták ellenzői nem hajlandók kompromisszumra, el kel1, gondolkodnunk szankciókról, például a támogatás csökkentéséről az európai uniós strukturális alapok esetében, amelyek forrásaiból mindenekelőtt a kelet-európai tagállamok profitálnak.” Christian Kern osztrák kancellár, 2017. március 28. „Ausztria nem-akar menekülteket fogadni az áttelepítési program keretein belül és levélben kéri az Európai Uniót az ország álláspontjának megértésére." AUSZTRIA II Werner Faymann osztrák kancellár, 2015. szeptemberi. „A határkerítések, mint amilyeneket a magyar kormányópített, nem fogják megelőzni az embercsempészetet.” Werner Faymann osztrák kancellár a szlovén határra épített osztrák műszaki zárról, 2015. október 28. „Ez ajtócska oldalelemekkel. Nem építünk olyan kerítést, mint a magyarok.” HORVÁTORSZÁG Zoran Milanovic horvát kormányfő, 2015. október 9. „[A magyar határkerítés] a XXI. század legnagyobb gyalázata és szégyene.” Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő, 2015. októberit. „Mi nem tudunk ennyi emberről gondoskodni. Horvátországnak kerítést vagy valamilyen fizikai akadályt kell felállítania a határán, hogy kezelni tudja a menekültválságot;" ' Tihomir Oreskovic horvát kormányfő, 2Ö16. március 1. „Horvátdfílág akár a hadseregét is bevetheti külső határának védelrhétfcn.” ■ HAZÁNK ELLENZI A MŰKÖDÉSKÉPTELEN KVÓTARENDSZERT Brüsszel nem tudja kezelni a migrációt Száznyolcvan fokos fordulatot vett az európai menekültpolitika: a korábbi toleráns, befogadó álláspontok helyett ma már az Európai Unió határvédelme az uniós vezetők érvelésének legsarkalatosabb pontja, a migrációs válság megoldására azonban továbbra sem született működő javaslat. Bár a különböző közel-keleti fegyveres konfliktusok és az ezekből fakadó gazdasági ellehetetlenülés következtében az Európa felé irányuló migrációs nyomás már 2014-ben sokszorosan intenzívebb volt, mint az azt megelőző években, a „migrációs válság” kifejezés csak 2015 tavaszától vált az európai közéleti diskurzus megkerülhetetlen kulcselemévé. Akkor ugyanis az egész kontinenst megrázta az a „minden idők legsúlyosabb földközi-tengeri hajóbaleseteként” emlegetett katasztrófa, amelyben egy Líbiából Olaszország felé tartó hajó süllyedt el, több mint hétszáz menekülttel a fedélzetén. A szerencsétlenséget követő közfelháborodás hatására magukhoz tértek az Európai Unió vezetői is, és a tragédiát követő héten megtartották az első rendkívüli csúcstalálkozójukat, amelynek már nem csupán egyik alfejezete, hanem központi témája volt a menekültkrízis kezelése. Ekkor döntöttek az unió állam- és kormányfői az embercsempészet elleni határozottabb fellépés mellett, valamint megháromszorozták a Földközi-tengeren bajba kerülő lélekvesztők megmentését szolgáló, Triton elnevezésű mentőművelet költségvetését, továbbá Angela Merkel német kancellár ekkor beszélt először a bevándorlók tagállamok közötti egyenlőtlen elosztásáról, illetve a menekültkvóta bevezetéséről. Az európai migrációs politikában az említett csúcstalálkozó óta bekövetkezett változásokat jól mutatja, milyen átalakuláson mentek keresztül az uniós vezetők által hangoztatott érvek és vélemények az elmúlt két évben: Nyugat-Európa vezetői ugyanis a toleráns, befogadó, a szolidaritást és a felelősségvállalást hangsúlyozó álláspontot szinte kivétel nélkül maguk mögött hagyva mára eljutottak oda, hogy be nem vallottan Orbán Viktor felfogását tartják mérvadónak. Ezt bizonyítja, hogy bár a magyar miniszterelnök a 2015. április 23-i csúcstalálkozó utáni nyilatkozataival Európa-szerte nagy felháborodást váltott ki, ma már aligha lenne olyan uniós vezető, aki ne értene egyet Orbán Viktor akkori szavaival, miszerint: „nem lehetünk olyanok, mint egy lyukas sajt, hogy ki-be járkálnak a határainkon”, éppen ezért Európa határait meg kell védeni, miközben olyan politikát kell folytatni, amely segíti a menekülni vágyókat abban, hogy ott maradhassanak, ahol születtek. A migrációs krízisre adott európai megoldási javaslatok megvalósulásáról azonban aligha lehet sikertörténetként beszélni. A migrációs útvonalakat tekintve két jól elkülöníthető szakaszról lehet beszélni: az Észak-Afrikából a Földközi-tengeren keresztül Európába vezető útvonalról, amelynek elsődleges célpontja Olaszország, valamint a Törökországból az Égeitengeren keresztül Görögországba, illetve a görög szigetekre vezető irányról, amely aztán a nyugat-balkáni migrációs vonalon keresztül éri el Nyugat-, illetve Észak- Európát. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) legfrissebb, áprilisi adatai azonban azt bizonyítják, hogy a földközi-tengeri útvonalon továbbra sem sikerült visszaszorítani a migrációt: idén április 20-ig ugyanis 36 637-en érkeztek Olaszországba, 4818-an Görögországba, és a becslések szerint körülbelül 973-an vesztették életüket a tengeren. Az előző évben összesen 355 728-an érkeztek a tengeri útvonalon Észak-Afrikából - elsősorban Líbiából és Egyiptomból - az európai partokra. A török partokról induló migrációs hullám esetében jóval kedvezőbb a helyzet az Európai Unió és Törökország között tavaly tavasszal megkötött megállapodásnak köszönhetően, a baj csak az, hogy Ankara ezt bármikor felrúghatja. Az alku értelmében Törökország - bizonyos engedményekért cserébe - vállalta, hogy megakadályozza az Európát célzó migrációs útvonalak kialakulását a szárazföldön és a tengeren egyaránt: tavaly január és március 21. között például 148 317 ember érkezett Görögországba, napi átlagban ezer-kétezer ember, idén ugyanebben az időszakaszban viszont mindössze 2627 menekült szállt partra. Törökország azonban a hárommillió eurón kívül szinte semmit nem kapott meg Brüsszeltől a bevándorlók feltartóztatásáért cserébe, és úgy tűnik, Ankara egyre kevésbé érdekelt abban, hogy tartsa magát az alkuhoz. Részben a török-uniós alkunak is köszönhetően a nyugat-balkáni útvonalon gyakorlatilag megszűnt a menekültek szabálytalan áramlása, ez azonban nem független attól, hogy a macedón, szerb és horvát kormány szinte egyidejűleg állította vissza a határellenőrzést. Egyébként bár rengeteg nemzetközi kritika érte hazánkat a határzár bevezetése miatt, jellemző az európai politikai hangulatra, hogy számos ország követte Magyarország példáját és épített kerítést vagy vezetett be részleges határellenőrzést. A hazánk által a kezdetektől ellenzett, a menekültek egyenlőtlen elosztásának problémáját orvosolni hivatott kvótarendszer bevezetése szintén csak csekély mértékben valósult meg annak ellenére, hogy a 2015 szeptemberében elfogadott határozat szerint a projektnek 2017. szeptember 26-ig kellene beteljesülnie. A márciusban közzétett adatok szerint azonban az előirányzott 160 ezer menekültből eddig mindösszesen 13 546-ot helyeztek át, ráadásul a tagállamok betelepítési hajlandósága is egyre inkább csökkent az idő múlásával. A brüsszeli elképzelés ugyanis azon alapult, hogy a menedékkérők csak ott kaphatnának szociális ellátást, ahová a menekültstátus odaítélése után osztják őket, azt azonban senki nem tudja szabályozni, hogy a bevándorlók a kötelező áttelepítés után újra útra keljenek, mondjuk Németország vagy Svédország felé, a rendszer tehát a problémát nem oldja meg. Idén már csaknem ezren vesztették életüket a Földközi-tengert átszelő lélekvesztőkön FOTÓ: REUTERS ! Schengem övezet ..................... Hatarzar Ideiglenes határellenőrzés OROSZORSZÁG FEHÉROROSZO NAGYBRITANNIA NYUGAT BALKÁNI ÚTVONAL UKRAJNA MOLDOVA A KELETI-FÖLDKÖZITENGERI ÚTVONAL FELŐL ÉRKEZETT MENEKÜLTEK SZÁMA ROMANIA 2016. jan. l.-marc. 5. 121 426 SZERBIA BULGARIA 2017. jan. l.-marc. 5 2627 TÖRÖKORSZÁG EGYIPTOM A KÖZÉPSÖ-FŐLDKÖZITENGERI ÚTVONAL FELŐL ÉRKEZETT MENEKÜLTEK SZÁMA 2016-ban összesen 355728 2017. ápr. 20-ig 42 943------s—i—
