Tolnai Népújság, 2017. február (28. évfolyam, 28-50. szám)

2017-02-08 / 33. szám

2017. FEBRUÁR 8., SZERDA Nagy siker a Paksról indult Örökségünk mozgalom Megszólították a világ magyarságát A tavaly megismert klippá­lyázattal és újabb kezdemé­nyezésekkel szólítja meg a világ magyarságát 2017- ben a Paksról indult Öröksé­günk mozgalom. A fővédnö­kök is sikeresnek ítélték, és idén is a magyarság meg­tartására ösztönző kezde­ményezés mellé állnak. Munkatársunktól PAKS A jövő nemzedéke számá­ra is tanulságot hordozó törté­neteket megörökítő kisfilme­­ket vár idén az Örökségünk mozgalom, amely az anyanyelv megőrzésére buzdító dallal és a hozzá kapcsolt videopályá­­zattal vált népszerűvé a Kár­pát-medencében és a szórvány­magyarság között. A mozga­lomhoz idén is lehet csatlakoz­ni az Örökségünk című dal elő­adását rögzítő videofelvétellel. Az Örökségünk mozgalom egyik tavalyi díjazott klipje Aknaszlatinán készült Fotó: Örökségünk Messze meghaladta az elképzeléseiket az ereje A tegnap Pakson tartott saj­tótájékoztatón Vida Tünde öt­letgazda azt mondta, hogy messze meghaladta elképzelé­seiket a 2016-ban indított moz­galom ereje. Gyulai István ha­táron túli magyar középiskolá­sok táborában született dalát ezrek énekelték el. A mozga­lom felhívására a megadott ha­táridőig 110 film érkezett. Eze­ket értékelték, díjazták, s ké­szítettek belőle egy új videokli­­pet, amely a világ számos pont­ján élő magyarok életébe enged bepillantást. Vida Tünde a moz­galom közösségteremtő, -erősí­tő szerepét emelte ki, és azt, hogy generációkat kovácsolt össze, hiszen a legtöbb videó több generáció közös munkájá­nak eredményeként született. Az Örökségünk mellett áll védnökként az államtitkár Az Örökségünk stábja mel­lett áll védnökként továbbra is Potápi Árpád János nemzet­politikáért felelős államtitkár, Hamvas István, a Paksi Atom­erőmű vezérigazgatója és Süli János, Paks polgármestere. A sajtótájékoztatón Potápi Árpád János arról beszélt, hogy a Kö­rösi Csorna és a Petőfi Program ösztöndíjasai - ahogy 2016- ban is - a külhoni magyar­ság érdekében végzett munká­jukba építve segítik a mozgal­mat. Az államtitkárság anyagi forrást is biztosít a mozgalom törekvéseihez, ahogyan Paks városa és az atomerőmű is. Az államtitkár arról is be­szélt, hogy munkája során szer­te a világon több „személyes ta­lálkozása” volt az Örökségünk­kel, amelynek sikere meglepte, hiszen az indulásakor nem volt meggyőződve róla. Az erőmű és a város is támogatja a mozgalmat Hamvas István vezérigazga­tó megjegyezte, hogy vállalat­­vezetőként elsősorban az üzleti érdekek vezérlik, és kell, hogy vezéreljék, több olyan erőssé­gét is nevesítette a mozgalom­nak, amelyek az atomerőmű te­vékenysége, élete során is alap-Folytatódik a klippályázat Sokan csatlakoztak, de még sok helyre nem ért el az Örök­ségünk hívószava, ezért folyta­tódik a klippályázat, mondta Vida Tünde. Idén az augusztus 31-ig beérkező videókat díjaz­zák. Emellett meghirdettek egy újabb, szintén kisfilmes pályá­zatot. A Történetek a ládafiából mottójú pályázatra a magyar­ság „szubjektív történelem­­könyvébe" illő személyes törté­neteket várnak. Tartalmi, tema­tikus megkötés nincs, de a ma­gyarság és a hazához való kö­tődés ajánlott téma. Két alka­lommal, június 4-én, a nemzeti összetartozás napján, és októ­ber 23-án, az 1956-os forrada­lom évfordulóján díjazzák a pá­lyamunkákat. A szervezők azt remélik, hogy az anyaország­ban, a Kárpát-medencében és a diaszpórában is szület­nek majd felvételek, amelyek­ből akár egy-egy korra vagy té­mára „felfűzve” közösségi film vagy filmek készülhetnek. vetések. Ilyen, mint mondta a közösségben való gondolkodás. Hozzátette, az Örökségünk ab­ban is segít, hogy az emberek Paksnak egy másik arcát is megismerjék, értesüljenek ar­ról, hogy az ott élő „műszaki” emberek figyelme másra, pél­dául a magyarság összetarto­zásának fontosságára is kiter­jed. - Az ilyen, az összetarto­zás érzését erősítő kezdeménye­zést kötelességünk támogatni - hangsúlyozta Hamvas István. Süli János azt mondta, hogy érvényes költségvetése még nincs a városnak, de szándéká­ban áll támogatni a Paksról in­dult mozgalmat. Hangsúlyozta, hogy a várospolitikának hosz­­szú ideje meghatározó eleme a határon túli magyarokkal való szoros együttműködés. Eddig elsősorban ez a három testvér­­településre, Viskre, Galántára és Kézdivásárhelyre korláto­zódott, amelyekkel szoros, élő kapcsolatuk van. De a mozga­lomnak köszönhetően a világ számos pontjáról érkezett jel­zés, igazolva azt, hogy ott is él­nek az anyanyelvűket megőrző magyarok. Nyelvtörvény Balázs László laszlo.balazs@mediaworks.hu Egy rendelettervezet szerint a mostani kilencedikeseknek már középfokú nyelvvizsga kellhet a továbbtanuláshoz. Eszerint 2020-tól csak azt lehetne felvenni felsőoktatá­si intézménybe, akinek legalább B2 szintű nyelvtudást igazoló dokumentuma van, melyet sima nyelvvizsgával, esetleg meg­felelően eredményes emelt szintű érettségivel lehet elérni. A nyelvvizsga-követelmény támogatandó, hisz hányán jönnek ki úgy az egyetemekről, hogy az abszolutóriumot pont az előírt papír hiánya miatt nem teljesítik. Bár a diákok magas óraszám­ban tanulják az első idegen nyelvet az iskolákban, sokan még­sem tudják letenni a középfokú nyelvvizsgát. Három dolgot érdemes át­gondolni a rendelet kapcsán. Gyerekek esetében sok múlik a tanárokon. Sokat tudnának mesélni erről azok a diákok, akiket az évek alatt tucatnyi­an tanítottak. Ha szerencsé­sek, akkor olyan pedagógusok is, akik nem csak a nyelvet vág­ják, de tudnak tanítani, értenek a gyerekekhez, tudják őket motiválni azzal, hogy érdekessé teszik a nyelvtanulást. Sokat vitatott fogalom a nyelvérzék. Persze az sem elég ön­magában, tanulni akarás, szorgalom és nyitottság nélkül ne­héz elsajátítani egy idegen nyelvet. A szorgalmas diákok fele esélytelen, hogy eljusson a vizsgáig, hisz nincs minden tanuló családjának anyagi lehetősége a 3000-4000 forintos nyelvórák, vagy a 160-200 ezer forint közötti tanfolyam finanszírozására. A feszültségekkel teli szisztéma kapcsán ne hagyjuk figyel­men kívül, a tudás nem cél, hanem eszköz. Szorgalom, nyitott­ság nélkül nehéz el­sajátítani egy nyelvet. Érvényesíteni kell a vadászjegyeket TOLNA MEGYE Február utol­só napjáig van még idejük ér­vényesíteni vadászjegyeiket azoknak, akik ezt eddig nem tették meg. A dokumentumok tulajdonosai a lakcímük sze­rint illetékes megyei vadász­kamaránál járhatnak el az ügyben. A magyar vadászka­mara területi szer­vezetei már janu­árban megkezd­ték a vadászjegyek érvényesítését a 2017/2018-as va­dászati évre.- Mindig van­nak százan-két­­százan, akik ki­csúsznak az időből, de a vadá­szok többsége odafigyel a ha­táridő betartására - mondta dr. Király István, a Országos Magyar Vadászkamara me­gyei Területi Szervezetének titkára. Ennek minden bizonnyal az is az oka, hogy a mulasztás­nak súlyos következményei vannak. Ez nem merül ki any­nyiban, hogy a tulajdonos el­veszíti vadászati jogosultsá­gát, hanem együtt jár vele az is, hogy március 1-jétől, az új vadászati év kezdetétől a vadászpuskáját is jogellene­sen tartja. Erről pedig hamar megkapja az illetékes hatóság figyelmeztetését. Tolna megyében jelenleg közel két­­ezer-hatszáz va­dász rendelkezik engedéllyel. Ez a szám a megyében tradicionálisan nö­vekedő tendenciát mutat, és országos szinten is emelke­dik - mondta dr. Király Ist­ván. Hozzátette, hogy a moz­gáshoz most az is hozzájárul­hatott, hogy lejárt a vadász­­területek tízéves bérleti cik­lusa, és az új törvényi szabá­lyozás szerint az elmúlt évben az eddigi duplájára, tehát két évtizedre határozták meg a vadászterületek határait, ha­szonbérletét. H. É. Az érvényesí­tés elmulasz­tása súlyos következmé­nyekkel is járhat. A kapcsolat lehetőségét kínálják A következő napokban még várható vegyes halmazállapotú csapadék Nem okozott komoly fennakadást a hó PAKS A településen működő kulturális intézmények, mű­vészeti csoportok, egyesüle­tek és alapítványok képvise­lőit várja egyeztetésre az ön­­kormányzat. A városvezetés nagy figyelmet fordít ezek­nek a szervezeteknek a támo­gatására, és most kapcsolatte­remtési lehetőséget kínál szá­mukra. A korábbi évek jó gya­korlataira alapozva szeretnék májusban megrendezni a Vá­ros napját, ahol a szervezetek bemutathatják tevékenységü­ket, szerepüket. Az erről szó­ló egyeztetést február 9-én ló órakor tartják a polgármesteri hivatalban. V. T. TOLNA MEGYE Fehérbe öltözött az ország egyik fele, ahogy megjósolták, megérkezett a havazás. Először nagy pely­­hekben esett, később már csak szállingózott. A téli csa­padék nem bizonyult jelentős­nek. A hó vastagsága az úgy­nevezett hólepel és pár centi­méter közötti magasságot érte el. A forgalom lelassult ugyan, de az utakon - a sózásnak is köszönhetően - ez a mennyi­ség nem okozott érdemi fenn­akadást. A főutakat tisztították, sóz­ták, a mellékutak íves szaka­szait, emelkedőit is szórták. A nulla Celsius-fok körüli hő­mérsékletben a járdák és út­burkolatok hónedvesek, vala­hol latyakosak voltak, de jár­hatatlan út nem volt a megyé­ben. Az autóbusz- és vonatköz­lekedésben nem okozott fenn­akadást a hó, a járatok menet­rendszerűen indultak és ér­keztek. A mentőket, tűzoltó­kat nem riasztották személyi sérüléses balesethez. A következő napokban többször várható csapadék: eső, gyenge ónos eső, elszór­tan valószínű hószállingózás, kisebb havazás. így tovább­ra sem árt az óvatosság akár gyalogosan, akár autóval in­dulunk útnak. B. L. Amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan el is olvadt a hó Fotó: Makovics Kornél

Next

/
Oldalképek
Tartalom