Tolnai Népújság, 2017. február (28. évfolyam, 28-50. szám)
2017-02-08 / 33. szám
4. MEGYEI KÖRKÉP 2017. FEBRUÁR 8., SZERDA Kuner János úgy véli, hogy sikerült túlélnie a saját halálát Kuner János, akár édesapja, szódázott, méhészkedett A szerző felvétele Mozgalmas évük lesz a nyugdíjas zombaiaknak ZOMBA Színes programokat ígér tagságának 2017-ben is a Zombai Nyugdíjas Klub - mondta Barabás Jánosné, a szervezet vezetője. Az első összejövetelük a január elején megtartott pótszilveszter volt, legközelebb pedig március 3-án az előző év záró ülését tartják meg, amely egyben az idei év nyitó közgyűlése is lesz. A délutáni hivatalos eseményt követően az este a szórakozásé, a jókedvé lesz. Ekkor tartják meg ugyanis tavaszváró baráti találkozójukat, amelyre a szedresi és a szekszárdi Platán nyugdíjasklub tagjait is várják. Áprilisra egy gyógyfürdő-látogatást terveznek, májusban pedig sor kerül a nők és a férfiak köszöntésére is egy szendvicsparti keretében. Ezen felül egy egészségügyi előadást is meghallgatnak. júniusban a falunapon vesznek részt, a július Kistérségi baráti találkozót is szerveznek. pedig a kirándulás hava lesz. Az még nem dőlt el, hogy Székesfehérvárra vagy Kaposvárra utaznak-e majd. Augusztusban Lengyel-Annafürdőre látogatnak, ahol a kirándulás, a természet szépségeinek felfedezése mellett a kulináris élvezeteknek is hódolnak majd, mégpedig bográcsozás formájában. Ezután szeptemberben kistérségi baráti találkozót szerveznek, decemberben pedig karácsonyváróval zárják az évet. Mindezek mellett szervezetük kiveszi a részét a zombai szüreti napból és gasztronómiai estből is, valamint a kistérségi társszervezetek meghívásainak is eleget tesznek. A gazdag programokhoz hozzátartoznak az Őszirózsa dalkör fellépései is: márciusban országos Ki mit tud? elődöntőn, májusban kulturális seregszemlén, szeptemberben pedig dalos találkozón vesznek részt. Barabás Jánosné hozzátette, ezek a programok egyelőre tervek, de a szervezetük vezetősége mindent megtesz annak érdekében, hogy maradéktalanul meg is valósuljanak. H. É. Kuner János túlélte a saját halálát. Öngyógyítással segített magán, gondjait pedig verssorokba szedi, azaz kiírja magából. Budavári Kata kata.budavari@mediaworks.hu „Nehéz utakon járva jöttek el hozzád, kérve, félve, remélve végre, egy kiábrándult életből feltörve, gyöngéden, reményekkel felnézve az égre. Hideg, mosolygós arcod, csodás fényeid nézve, álomban hozzád beszélve, kezed megérintve, szíved, lelked áttekintve, boldogok, édes reménysugár!” Ezek a sorok Kuner János Nehéz utakon! című verséből valók. Saját írásai közül neki ez a legkedvesebb. A medinai költő magát naiv alkotónak tartja, és soha nem is álmodott arról, hogy verseit nyomtatásban látja. Révai Lilla, aki kulturális referensként tevékenykedett a faluban, szívesen vállalta a digitalizálást. A Szivárvány-híd című kötetből néhány darab készül, és fiatalkori, azaz az 1968 és 1988 közötti költeményeket tartalmaz. Öngyógyítás Az írás Kuner János életében az öngyógyítás egyik módja. Még csak tizenöt éves volt, amikor kiderült, súlyosbodó izomsorvadásban szenved. Az orvos a pécsi idegklinikán akkor azt ajánlotta a fiúnak, ne nagyon tervezze a jövőjét. A Zipernovsky középiskolába járó diák aztán az első sokkból felocsúdva saját kezébe vette sorsát, és következetes öngyógyításba kezdett.- Apám is felvette a kesztyűt, és azt mondta: fiam, dolgozni kell. Mivel falusi parasztgyerek voltam, fizikai munka után nem nagyon kellett kutatni. De sportoltam, megismertem a gyógynövényeket, és amikor legközelebb orvoshoz mentem - jóval a diagnózis után, 1992-ben - a doktor meglepődve közölte, hogy ilyen jó állapotú izomzatot ilyen betegségnél még nem látott. Hatvanegy éves leszek. Nem kerültem tolószékbe, és azt is mondhatnám: túléltem a halálomat. Szódavíz és méz- Szikvízkészítő kisiparosként dolgoztam, volt, hogy száz láda szódával pakoltam meg egy kisteherautót. Néhány éve még 60-80 család méhet kezeltem, ma őstermelőként folytatom ezt a tevékenységet. Kertészkedem, sosem ülök tétlenül. A feleségem sok terhet levett a vállamról, ahhoz, hogy az életem így alakulhasson. Van egy fiam és egy gyönyörű kisunokám - meséli. Már önmagában akár ezt is nevezhetnénk csodának, de Kuner János tényleg nem egy hétköznapi ember. Két fényes alak a felhőben Unokáról ugyanis még szó sem volt, amikor egy este közölte a feleségével, hogy hamarosan nagymama lesz. Napközben érdekes jelenést látott az égen: egy felhőből két fényes alak ragyogott ki, akik kezükben egy csecsemőt tartottak. Nevezhetjük megérzésnek a történteket, az azonban biztos, hogy Kuner János sokat dolgozott azon, hogy elméjét pozitív gondolatokkal töltse meg. Sokat imádkozik, és hiszi, hogy a Teremtő minden teremtményében ott van. Szakrális medált is készített, melyet napközben magánál tart. Érdekli a számmisztika, a sorselemzés, a magyarság őstörténete, Isten és ember kapcsolata. Megtalálni a gyógymódot Betegsége kialakulását kiskori lelki traumára vezeti viszsza, melyet felnőttként sikerült feloldania. Bár az izomsorvadás sok tekintetben korlátozta, hite, akarata mindig előre vitte, így az életet annak teljességében élhette meg. Azt mondja, hosszú életű lesz. Életcélja, hogy megtalálja a gyógymódot betegségére, és ne csak magának, hanem másoknak is segítsen. Egyik 1975-ös versében ezt írja: „Ha valaki nem tudja, miért él, súlyos hiba! Céltalanul osztozni a sorson, öngyilkosság! Az élet többre hivatott. Mindenkit!” A Csurgó Zenekar sikeres évet tudhat maga mögött, Pro Űrbe Díjat is kaptak Fotó: MD A klinikát támogatta a Csurgó Zenekar SZEKSZÁRD-PÉCS A pécsi gyermekklinikának gyűjtött adományt legutóbb a Csurgó Zenekar. Siklósi Krisztiántól, az együttes frontemberétől megtudtuk, a 280 ezer forintot már át is adták. Elmondta, mindig is cél volt, hogy ne csak muzsikáljanak a gyerekeknek, hanem más módon is segítsék fejlődésüket. Különösen azok szorulnak rá a támogatásukra, akik betegek, esetleg valamilyen hátránnyal küzdenek. Korábban a Szemem Fénye Alapítvány pécsi Dóri Háza javára adott jótékonysági koncertsorozatot a Csurgó, de gyűjtöttek a megyei kórház gyermekosztályának is. A zenekar a továbbiakban is támogat majd kór-Tervekből a 2017- es évre sincs hiány, gőzerővel dolgoznak. házakat, egyesületeket, alapítványokat a tervek szerint. A zenészek mögött nagyon tartalmas és igazán sikeres év áll. Tavasszal az Eső esik című daluk megnyerte az év gyerekdala címet. Augusztusban a zenekar Szekszárdon megkapta a Pro Űrbe Díjat, és az év végén még Prima közönség díjra is jelölték. Nemcsak itthon arattak sikert, hiszen legutóbb arról számoltunk be, hogy Stuttgartban, a Balassi Intézetben adtak gyermekkoncertet. Tavaly 191 alkalommal vehették elő a hangszereket, és szórakoztathatták a kicsiket és a nagyokat. Tervekből 2017-re sincs hiány, a Csurgó gőzerővel dolgozik. B. K. Gyimest mutatja be fotóin BONYHÁD „Gyimes” címmel nyílt meg kedden Kirchné Máté Réka fotókiállítása Bonyhádon, a Vörösmarty Mihály Művelődési Központban. Orbán György ajánlotta az érdeklődők figyelmébe a tárlatot, amely a kiállító címadó erdélyi faluban készült munkáit mutatja be. A megnyitón a Bartók Béla Zeneiskola növendékei működtek közre. A tárlatot február 24-ig tekinthetik meg az érdeklődők. H. É. Fotó: Makovics Kornél Másfél millió darab, huszonkétféle fánkból Húsz százalékkal több fánk fogy egy átlagos hónaphoz képest a Tescóban a farsangi időszakban. Az áruházakban idén 22- féle helyben sütött édességből választhatnak a vásárlók. Ezek közül a legnépszerűbb a baracklekvárral töltött fánk. Az ország legforgalmasabb pékségeként tavaly 1 millió darab karneváli fánkot adott el a Tesco, idén pedig ennél is többre, közel 1,5 millió darab eladására számítanak. A kínálatban 6 féle töltött és ló-féle töltetlen, 5-féle berliner és 17-féle gyűrűfánkot találhatnak a vásárlók, melyek között belga-, tej, ét- és fehércsokis, eper-, szamóca- és baracklekváros, valamint habcukorral szórt fánkok is kaphatók. Tavaly a legnépszerűbb a baracklekváros fánk volt, ebből 11400 csomagot, azaz több mint 110 ezer darabot értékesített az áruházlánc, a szintén 10-es kiszerelésű eperlekváros verzióból pedig 7670 csomag fogyott. A belga tejcsokis finomságból közel 70 ezer darabot, míg csokibevonatos és színes cukorral szórt fánkokból 65-65 ezer darabot értékesített a Tesco. 1.1. Valentin-napra Magyarországon először a 19. században sütöttek a farsangi időszakban fánkot, azóta az ünnep neve egybeforrt ezzel az édességgel. A klasszikus szalagos fánkot nevezik általában farsangi fánknak, de az édességnek megszámlálhatatlan változata létezik. Februárban azonban nemcsak a farsangot, hanem a Valentin-napot is ünnepeljük. A szerelmesek napján például köszönthetjük ezzel a süteménnyel is kedvesünket.
