Tolnai Népújság, 2016. október (27. évfolyam, 231-256. szám)

2016-10-15 / 243. szám

2 BÁTMETALL KFT. 2016. OKTOBER 15., SZOMBAT PROMÓCIÓ Kis Györgyné negyvenöt évi munkaviszony után nyugdíjba megy a Bátmetalltól Kevés embert becsülnek meg annyira a munkahelyén, mint Kis Görgynét a béta­­széki Bátmetall Kft.-nél. Per­sze nem véletlenül hívta fel figyelmünket a cég vezető­je munkatársukra, a védő­­felszereléseket gyártó üzem dolgozója ugyanis 45 évig erősítette a kollektívát. Budavári Kata tolnai.nepujsag@mediaworks.hu BÁTASZÉK Sajnálják a kollé­gák, hogy Kis Györgyné Aran­ka nyugdíjba vonul idén de­cemberben, ez a velük folyta­tott beszélgetésből azonnal ki­tűnt. És persze egy kicsit fáj az érintett szíve is, hiszen negy­venöt éve ennél a cégnél, a Bá­­taszéken működő Bátmetall Kft.-nél dolgozik. Egészen fia­talon, 16 évesen került ide, és szerencsésnek érzi magát, hi­szen bár szegény családban nőtt fel, és emiatt lehetőségei igencsak korlátozottak voltak, a szeretetben otthon és a mun­kahelyén sem volt hiány. Kis Györgyné elmesélte, hogy hatan voltak testvérek, édesanyjuknak nem telt drá­ga játékokra, így papírból ki­vágott figurákkal játszottak, és konzervdobozban bodzabo­gyóból és homokból „főztek” levest gyerekként. - Szeren­csére a gyerekeim és az uno­káim is a legegyszerűbb dol­gokkal tudták és tudják a leg­nagyobbakat játszani - állítja. Két gyermeke született, négy unoka büszke nagymamája, és nagy öröm, hogy fia és lá­nya is Bátaszéken él. Aranka azt tapasztalta: a Bátmetallnál mindig is jó volt a légkör. - Az általános iskola elvégzése után Szekszárdon a borkombinátnál, majd a faipa­ri ktsz-nél helyezkedtem el, ezután lehetőségem nyílt vál­tani. 1971-ben kerültem a je­lenlegi munkahelyemre, ami anyagilag is megérte, és mert bátaszéki vagyok, kényelmes is volt. Kezdetben zsírzó gom­bokat gyártottunk, aztán elin­dult a csapos műhely, az ak­kori főnököm ajánlatára ott folytattam a munkát. Fiata­lok voltunk, remek társaság volt, jó kollégái voltunk egy­másnak. Az elmúlt sok évben dolgoztam a szerelő- és a prés­műhelyben, mindig ott, ahol szükség volt rám, hál’ Isten­nek mindig jó kollektívában- mondja. A gyakori váltások megkövetelték, hogy a legkü­lönfélébb területeken legyen otthon, és az esztergától a fú­róig sok gép használatában jártas. Amikor a védőkesz­tyűket és -kötényeket gyár­tó üzembe került, teljesen új technikákat kellett megtanul­nia. Az üzem vezetője, Pintér Teréz biztatta, és bízott ben­ne, Aranka pedig belejött, és megszerette új feladatát, mely nagy pontosságot, figyelmet kíván. Amikor kiderült, hogy ez év végén tényleg nyugdíj­ba megy, főnökei azt mond­ták: ha kipihente magát ott­hon, nyugodtan jöjjön vissza. Kis Györgyné úgy gondolja: év végétől otthon várnak rá a fel­adatok, de azt kívánja, hogy a Bátmetall Kft. még nagyon so­káig működjön ilyen jól, ilyen remek csapattal. Arra a kér­désre, hogy mi jelenti neki a pihenést, egyértelmű válasz­­szal szolgál: a család. A legna­gyobb boldogság az, ha mind együtt ülnek asztalhoz. Incze György cégvezető ajánlotta figyelmünkbe Kiss Györgynét. Mint mondja, a tíz év alatt, amióta együtt dolgoz­nak, nyugdíjba készülő mun­katársukra soha nem volt pa­nasz, pontos, megbízható és együttműködő. A kft. helyi ve­zetése és a francia tulajdonos egyaránt fontosnak tartja, hogy jó munkakörülmények között tevékenykedjenek az alkalma­zottak, illetve azt is, hogy a cég stabil, így van jövője. Hatvan éve A Bátmetall Kft., amennyiben a jogelődöt is figyelembe vesz­­szük, több mint hatvan éve működik Bátaszéken. A gyár profilja alapvetően nem válto­zott a rendszerváltás óta, el­sősorban fém munkavédel­mi eszközöket: rozsdamentes acélkesztyűket és alumínium kötényeket gyárt, de forgá­csolással, préseléssel is fog­lalkozik, termékei döntő rész­ben exportra készülnek. A kft. 2003-tól francia tulajdonban van, a modern üzem folya­matos fejlesztéssel növeli ter­melékenységét, és ez szüksé­ges is, hiszen rendkívül nagy az igény a bátaszéki cég által gyártott termékekre. MEGKÉ RDEZTUK: MILYEN MUNKATÁRS mg GYÖRGYNÉ? ** | hw DUDOMA ISTVÁNNÁ: - igazi an­­gyal, az egyik kedvencem. Al­sónyéki vagyok, hat éve dolgo­zom itt, de már előtte is ismer­tem Arankát családtagok ré­vén. Nagyon segítőkész, ez ak­kor is megmutatkozott, amikor a Bátmetailhoz kerültem, és meg kellett tanulnom a kesz­tyűkészítést. Nagyon jó kedé­lyű, jó humora van, nyitott sze­mélyiség, aki szívesen mesél a családjáról. GASZNER FERENC: - Aranka az anyósom húga, szóval muszáj szeretnem. De félretéve a tré­fát: régóta ismerem, nagyon aranyos, szívesen segít annak, akinek be kell tanulnia, nincs benne szakmai féltékeny­ség. Műszak vezető vagyok, és 1977 óta dolgozom ennél a cégnél, sok mindent megél­tünk. Nekem még van jó pár évem a nyugdíjig, nem akármi­lyen kollektívában. PINTER TEREI - Én is már rég­óta, 1976 óta dolgozom itt, a húsipari védőkesztyűket és -kötényeket gyártó üzemrész vezetője vagyok. Év végén én is nyugdíjba megyek. A gár­da negyven éve és most is na­gyon jó, ma kulturáltabb kör­nyezetben dolgozunk. Aran­ka nagyon jó kolléganő, szor­galmas, becsületes, szolgálat­­kész. Egy baj van csak, hogy megöregedtünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom