Tolnai Népújság, 2016. október (27. évfolyam, 231-256. szám)

2016-10-15 / 243. szám

2016. OKTÓBER 15., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP ^ A napszámos munkavállalókat mindennap be kell jelenteni. agJE ami óriási adminisztrációs Iteher nagyobb számú alkalmi SIS'munkás foglalkoztatásánál A szőlő betakarítása még zaj­lik, a NAV ellenőrei is járják a határt. A termelőknek fontos szabály, bárki mozog a terüle­ten, azt be kell jelenteni. Balázs László laszlo.balazs@mediaworks.hu TOLNA MEGYE Az őszi betakarí­táskor a gazdálkodóknak több munkaerőre van szükségük, mint máskor. A szüreti felada­tokat idénymunkásokra bíz­zák. A gazdák közvetlenül a munkaszervezőkkel szerződ­nek, aki egy telephelyről szer­vezetten szállítja ki a munka­­vállalókat a szőlőbe, vagy „sze­di össze” őket a lakóhelyü­kön, és viszi ki a munkavégzé­si helyre. Jellemzően gyakran jönnek a megye más területei­ről, de van, hogy a megyehatá­ron túlról is. Nem csoda, hogy az adórevizorok előszeretettel fordulnak meg ilyenkor a sző­lőhegyeken.- Az idei szüret abból a szem­pontból nehézkes, hogy sok az eső. A gazdálkodóknak igye­kezniük kell, hogy minél töb­bet tudjanak szedni, amikor az idő engedi. Ehhez azonban sok ember kell, amit manap­ság már nem olyan könnyű be­szervezni - mondta egy szek­szárdi termelő. - Egyre keve­sebb az ember, sokan - főleg a fiatalok - elmennek külföldre, vagy a közmunkaprogramban dolgoznak, a régiek pedig las­san kiöregednek. Két brigád­dal álltunk kapcsolatban, de ál­talában nem tudtak annyi em­bert küldeni, amennyi kellene. És a szőlőszedés csak egy mun­ka, pluszban még ott a metszés, az üvegek felcímkézése. Ezért a szabályos foglalkoztatásnak nem mindig örülnek a munkál­tatók. A gazdáknak elég sokba kerül egy idénymunkás, napi 6-8 ezer forint közötti összeg jut egy munkásra. Aki ennyit azonban nem kap meg, hisz a közvetítőnek is vannak költsé­gei, amit levon a napidíjukból. Az átmeneti létszámnövelés­re - feketefoglalkozatás és a bírságok elkerülésére szolgáló - legjobb megoldás az úgyneve­zett egyszerűsített foglalkozta­tás, amely idénymunkások al­kalmazásának legcélszerűbb módja. Egy idénymunkást ma­ximum 120 napra alkalmaz­hatnak egyszerűsített foglal­koztatás formájában egy nap­tári éven belül. A feleknek elég szóban megállapodniuk, de a munkáltatónak előzetesen be kell jelentenie a NAV-nál ezt a foglalkoztatást. Mezőgazdasá­gi idénymunkánál a vállalkozó a munkaviszony minden nap­jára 500 forint közterhet köte­les fizetni munkavállalónként.- Amit sokan elfelejtenek, hogy rossz idő miatt esetle­gesen elmaradt munkavégzé­si nap helyébe lépő „új” nap­ra ugyanúgy be kell jelenteni a munkavállalókat. A NAV raj­taütésszerű ellenőrzései köny­­nyen kiszűrik a feketemunkát. Sokan - a pluszköltségek és a túlbonyolított bejelentési rend­szer miatt - inkább kockáztat­ják a lebukást, a több százezer forintos bírságot, és nem köt­nek szerződést. A gazdáknak pedig érdekük lenne, hisz ez­által optimalizálni tudják adó­kötelezettségüket - tette hozzá a termelő. Ahhoz tehát, hogy a gazdál­kodó az egész éves kemény munka után novemberben, Szent Márton napján nyugodt szívvel kóstolhasson bele az újborba, érdemes betartani az adó- és munkaügyi jogszabá­lyokat. Elektronikusan és telefonon Az adótartozás kizáró ok A munkáltatói bejelentést elekttonikusan, ügyfélkapun keresztül elektronikus adatlap megküldésével vagy telefonon lehet teljesíteni, de mindkét le­hetőséghez szükség van ügy­félkapus regisztrációra. Fon­tos tudnivaló, hogy a bejelen­tést szigorúan a munkavégzés kezdete előtt kell teljesíteni, és módosításra, visszavonásra a bejelentéstől számított két órán belül van lehetőség. Egy napnál hosszabb, illetve a be­jelentést követő naptól kezdő­dő munkavégzés esetén pedig az adott nap reggel 8 óráig van lehetőségük a gazdáknak - a munkavégzés meghiúsulása esetén - a bejelentést törölni. Ha az adóellenőrök be nem je­lentett dolgozót találnak, jelen­tős összegű bírságra számíthat a vállalkozó. Az egyszerűsített foglalkoztatásnak van létszám­­korlátja: ha az adózónak nincs főállású alkalmazottja, akkor csak 365 idénymunkást dol­goztathat. Ügyelni kell azonban arra, hogy e foglalkoztatással összefüggő kedvező szabályok csak akkor alkalmazhatók, ha a munkáltatónak nincs 300 ezer forintot meghaladó adó­tartozása. Tavaly Tolna megyé­ben 534 foglalkoztatotti ellen­őrzést végzett a NAV. Az esetek közel 7 százalékában (36) de­rült fény a bejelentési kötele­zettség elmulasztására. A katasztrófavédelem és az együttműködő szervek gyakorlatoztak Tömegbalesetet szimuláltak BÁTASZÉK Tömeges baleset tör­tént az Mó-os autópálya „C” je­lű alagútjában október 12-én a késő esti órákban - legalábbis a Baranya Megyei Katasztrófavé­delmi Igazgatóság által szerve­zett együttműködési gyakorlat forgatókönyve alapján. A gya­korlat célja az volt, hogy össze­hangolják az esetleges kárese­mények megszüntetésében és az autópálya forgalombiztonsá­gában helyreállításában részt­vevő szervezetek munkáját, és bővítsék ismereteiket. A feltételezés szerint három személyautó és egy utasokkal teli busz szenvedett balesetet, és az egyik autó kigyulladt. A szükséges erők két megyéből A bátaszéki önkormányzati tűzoltók habsugárral oltottak indultak útnak a helyszínre: a bátaszéki önkormányzati tűz­oltók, valamint a szekszárdi, a bonyhádi, a véméndi és a mohá­csi hivatásos egységek dolgoz­tak a káreset felszámolásán. Közben természetesen folyt az életmentés is, és a gyakorlat so­rán, akárcsak egy éles helyzet­ben, a mentőszolgálat kárhe­lyen lévő parancsnoka határoz­ta meg a sérültek kimentésé­nek sorrendjét. Őket az alagút déli kijáratánál felállított bal­eseti sátorba vitték, ahol azon­nal megkezdték az ellátásukat. Fülep Zoltán tűzoltó ezredes, a BM OKF tűzoltósági főosztá­lyának vezetője megfeleltre ér­tékelte a gyakorlatot. H. E. Idei szüret Mauthner Ilona ilona. mauthner@partner.mediaworks.hu Kínlódnak a szőlősgazdák a sok eső miatt. Úgy kell lelop­kodni a szőlőt a tőkékről, panaszkodta egyikük. Nem elég a sok idegeskedés az időjárás miatt, még szüretelőt is alig találni. Az egyik szekszárdi gazda például csak negyven kilo­méterrel messzebb talált embereket. Megbeszélték, hogy más­nap reggel 7 órára jön a csapat, hozza őket a brigádvezetőjük. Ne­gyed nyolcra értek oda, de ennyi késés még belefér, mondta ma­gában a gazda. Ám megérkezés után sem álltak neki dolgozni, hanem húsz percig reggeliztek. (Hogy az úton miért nem tudták megenni a két zsemléjüket, ezt ember nem érti.) Fél nyolc után öt perccel könyörögni kellett nekik, hogy álljanak már neki szed­ni a szőlőt. Morgolódva ugyan, de neki álltak. A szedésben nem volt köszönet, a szőlőből jutott a földre, maradt a tőkén is, és még a hajtásokat is letörték, ami a A gazda nem győ­zött elnézést kérni a brigádvezetőtől jövő évi termést adná. Amikor szóltak nekik ezért, azt mond­ták, csak nem gondolja a gaz­da, hogy gebeszkednek két fürttért az „emeletre”. Már pe­dig „emelet" bizony volt bőven ezen az ültetvényen. Amikor kiértek a soron, kupaktanácsot tartottak, talán arról: dolgozza­nak-e ma még. Cigiztek, beszélgettek, majd neki álltak ismét. Végre fél négy lett, eddig tartott a nap, jött a brigádvezető. Még ők panaszkodtak neki, milyen nehéz napjuk volt, agyonhajtot­ták őket, a negyven perces ebédidő csak húsz perces lett, a sorok hosszúak voltak, a tőkéken sok volt a szőlő, szóval volt itt baj bő­ven. Ráadásul még meg is szidták őket az elhagyott fürtök miatt. A gazda pedig nem győzött elnézést kérni a brigádvezetőtől a „lehetetlen” viselkedése miatt, mert mi lesz, ha jövőre még ezek az emberek sem jönnek hozzá szüretelni?! Fényezőkabint avattak Dombóváron Gáspár István Béla, a MÁV-START Zrt. pécsi járműbiztosítási igaz­gatója és Csépke András, a társaság vezérigazgatója az átadón DOMBÓVÁR Átadták a MÁV-START - a szolnoki után - második legnagyobb jármű­fényező kabinját Dombóváron. Ennek köszönhetően a város­ban is lehetővé vált a vasúttársa­ság járműveinek korszerű mun­kakörülmények közötti karban­tartása, felújítása. A jövőben pe­dig akár új munkahelyeket is eredményezhet a bővítés.- A csaknem 185 millió fo­rint értékű beruházás saját for­rásból, hét hónap alatt valósult meg, és új lendületet ad a jár­műállomány korszerűsítésé­nek, ugyanis az új fényezőka­bin révén jelentősen lerövidül a járműfelújítások és -karban­tartások időtartama - mondta Lőcsei Virág, a MÁV Zrt. sajtó­főnöke. A kabin több mint 180 négyzetméteres alapterülete, hatméteres belmagassága és két részre oszthatósága lehető­vé teszi a mozdonyok, a vasúti személy- és teherkocsik, vala­mint az alkatrészek, például a forgóvázak fényezését is. Az átadáson az érdeklődők a dombóvári területi műhely több referenciamunkáját is megte­kinthették, így például a ma már muzeális értéket is képvi­selő, felújított Mó2 001-es, Szer­­gej nevű mozdonyt. H. E. Szempont volt a környezetvédelem A fényezőkabin öntartó modul­szerkezetéhez alkalmazott pa­nelek tűzállóak, az üzemi hő­mérséklet ugyanis akár a 125 Celsius-fokot is elérheti. A ter­vezésnél a környezetvédel­mi szempontokat is elsődle­gesnek tartották: a környezet megóvását impregnált plafon­szűrő, illetve aktívszenes szűrő biztosítja. A kabinból távozó le­vegő többszörös szűrésen esik át, így a károsanyag-kibocsá­­tás gyakorlatilag nulla. A kabin belső falát, az elszívó beren­dezés légcsatornáit, valamint a világítótesteket speciális fó­lia védi a festék ellen. A fül­ke padlóját szikra- és csúszás­­mentes. elektrosztatikusán nem feltöltődő műgyantapado­zat borítja. A festőkabin alkal­mas a festés-szikkasztás, szá­rítás-hűtés munkafolyamatok elvégzésére. A technológiához szükséges forró levegőt földgáz felhasz­nálásával állítják elő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom