Tolnai Népújság, 2016. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
2016-06-11 / 136. szám
2016. JÚNIUS 11., SZOMBAT Példaként állították más szervezetek és kézművesek elé a Tolna Megyei Népművészeti Egyesületet és tagjait azok, akik jókívánságaikat adták át a szervezet huszadik születésnapján. Az egyesület kiállítással ünnepli az évfordulót. Budavári Kata kata.budavari@mediaworks.hu SZEKSZÁRD „Magyar az, akinek nyelve és esze magyarul forog” - idézte Illyés Gyulát Doncsev András. A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alelnöke szerint ahogy az író meghatározása zsinórmértékül szolgálhat azoknak, akik azt szeretnék megfogalmazni: ki a magyar, úgy a Tolna Megyei Népművészeti Egyesület is példaként állhat más hasonló szervezetek előtt. Jubileumi kiállításuk pedig, melyet húszéves fennállásuk alkalmából rendeztek, a közös szellemi, lelki kincs számbavétele. Megnyitóbeszédében az alelnök pénteken a szekszárdi Babits kulturális központban arra is kitért, hogy az értékeket akkor őrizhetjük meg, ha a fiataloknak sikerül átadni ezeket, ezzel kapcsolatban pedig felhívta a figyelmet az ifjaknak szóló Cseh Tamás- és Halmos Béla-programokra, illetve a Fölszállott a páva műsorfolyamára. Pongrácz Zoltán a Népművészeti Egyesületek Szövetsége alelnökeként köszöntötte a jubiláló Tolna megyei egyesületet, melynek tagjai magas szintű alkotói tevékenységet végeznek, és amely rátermett vezetőkkel rendelkezik. Emellett emléklapot adott át Komjáthi Tamásnénak, a szervezet elnökének. A Tolna megyei vezető Csúcs Endrének, az egyesület első elnökének és Németh Évának mondott köszönetét, aki elsőként látta el a titkári feladatokat. Komjáthi Tamásné elmondta: Csúcs Endre a megalakulás élharcosa volt, és jelenleg is nap mint nap segíti a közösséget. Az egyesület tagjai állandó résztvevői országos pályázatoknak, kiállításoknak. Rendszeresen részt vesznek mesterségbemutatókon, kézműves-foglalkozásokat tartanak. Az egyesület vezető műfajai a gyöngyfűzés, vászonszövés, fazekasság, hímzés és a kosárfonás. A 111 fős egyesület 24 tagjának ítélték meg a Népi Iparművész címet. Négyen kapták meg a Népművészet Ifjú Mestere címet. A Népművészet Mestere címet öten viselhetik. Király Zsiga-díjra négy tagot tartott érdemesnek a Népművészeti Egyesületek Szövetsége. Halmai-Nagy Róbert, a kulturális központ igazgatója azt kívánta, hogy húsz év múlva ugyanígy ünnepelhessenek a Tolna Megyei Népművészeti Egyesület tagjaival. Míves tárgyak A július másodikáig látható kiállításon rendkívül nagy igényességgel elkészített munkák láthatók. A közönség ízelítőt kap a Sárköz, Sióagárd, a Hegyhát és a Kaposmente népművészetéből, hímzéseket, fonott kosarakat, gyöngyöket, fajátékokat, népi kerámiákat, öltözeteket, tutyit és bőrből készült míves tárgyakat is láthat. A szervezetnek 111 tagja van, akik 35 településen vagy húszféle szakmát űznek. Közülük az utóbbi években nőtt a hímzők, gyöngyfűzők, viseletkészítők száma. Decsi Kiss Mária, a Tolna Megyei Népművészeti Egyesület ügyvezetője szerint ugyanakkor félő, hogy kiöregszik a kézműves-társadalom. Múlt és jelen A tárlatmegnyitón elhangzott, hogy a megyében mindig voltak, vannak valakik, akiknek fontos a népművészet. Szó esett az elődszervezetekről, melyek a 20. század első felében tevékenykedtek, és arról is, hogy 1944 után nagy volt a csönd ezen a területen. A Tolna Megyei Népművészeti Egyesület a Babits művelődési ház kiállítótermében alakult, 1996 júliusában jegyezte be a bíróság, 36 alapító tagja volt. Ma a nehézséget az jelenti, hogy kevés a támogató, főleg a működést illetően. De gond az is, hogy kevés az olyan fiatal, aki hagyományos szakmát tanulna, főleg olyat, melynek komoly eszközigénye is van. Kányádi Sándor ötlete alapján emlékeznek Benedek Elekre Elek apó kútját avatták CSIKÓSTŐTTŐS Székelyudvarhely, Budapest és Sopron után, péntekén Csikóstőttősön avatták fel „Elek apó kútját”. Az ünnepségen részt vett Kányádi Sándor költő, az ő nevéhez fűződik ugyanis, hogy üy’ módon emlékezzünk Benedek Elekre. Kányádi - akit a csikóstőttősi gyerekek verssel köszöntettek - szívügyének tekinti „a nagy mesemondó” emlékének ápolását. Pintér Szilárd, a falu polgármestere elmondta, hogy az valamennyi emlékműben közös, hogy egy kőtömb az alapja, és rajta egy bronzplaketten látható Benedek Elek portréja, míg alatta egy kis csapot helyeztek el, a mese folyását szimbolizálva. Bognár Attila papköltő is felszólalt a pénteki avatón Csikóstőttősön A csikóstőttősi „Elek apó kútja” Hartung Zoltán munkája. A délelőtti avató ünnepséget délután egy újabb követte, ugyanis Szeverin Ferenc jóvoltából a „Költészet asztala” című alkotással gyarapodott a Két úr kertjeként ismert csikóstőttősi szoborpark, ahol a 2008-ban elhunyt Ambrus Sándor alkotásai láthatóak. Itt szintén közreműködött Kányádi Sándor, valamint Bognár Attüa papköltő és Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár. Pintér Szilárd kiemelte: Kányádi Sándor látogatásának köszönhetően piros betűs ünnep volt számukra a pénteki nap. H. E. MEGYEI KÖRKÉP g Kenyérimport Gyuricza Mihály mihaly.gyuricza@partner.mediaworks.hu Péter és Pál (tudjuk) nyárban/ Összeférnek a naptárban... így van ez az idén is, és ha igaz, a két apostol nevenapja környékén megkezdődhet az aratás, mint évezredek óta mindig. Az ötvenes, hatvanas években ilyenkor még az volt a kérdés, hogy megterem-e az ország kenyere. Most ez nem téma, biztosan lesz elég, jó acélos magyar búza. Csakhogy nem búzával él az ember, hanem kenyérrel. A gabonát meg kell őrölni, a kenyértészát dagasztani, bevetni a kemencébe, megsütni. Nos, manapság itt jelentkezik a szűk keresztmetszet: kevés a pék. Különleges mesterség az övék, jórészt éjszaka, kora hajnalban kell kelniük, odaállni a kemence forró szája elé, izzadságos munkával megsütni mindannyiunk betevő falatját. Ez akkor sem könnyű munka, ha ma már a legtöbb fázisát gépesítették, nem kell például kézzel dagasztani a tésztát. Erre a munkahelyre nem lehet beesni az éjszakai diszkóból, buliból, komolyan kell venni. Ráadásul a pékek fizetése sem ostromolja az egeket. Nem csoda, ha a fiatalok nem tolonganak a kemencéhez. Aki teheti, inkább Európa boldogabbik felében próbálja megkeresni a mindennapi kenyerét. A pékek is. Hosszú évek óta téma, a mi lapunkban is, hogy nagyon sok pékség borotvaélen táncol, a csekélyke haszon és a veszteségesség határán. Emelni kellene a kenyér árát, aminek persze nem csak a vásárló nem örülne, de a mindenkori hatalom is ódzkodik, fél meglépni. Pedig előbb-utóbb lépni kell, ha csak nem akarunk behozatalra szorulni - kenyérből. Ez akkor sem könynyű munka, ha a legtöbb fázisát gépesítették Szél Bernadett Szekszárdon járt SZEKSZÁRD Önállóan készülnek a választásra, és intenzív nyár elé néznek. Röviden így lehet összefoglalni azt, amit Szél Bernadett, az LMP társelnöke mondott pénteken délután Szekszárdon a sajtó képviselői előtt. Kiderült: új társelnököt júliusi kongresszusán választ a párt, addig az LMP-n belül kampány zajlik. Továbbá az is, hogy országjárás kezdődött, melyen arról szeretnék meggyőzni az ország lakóit, hogy míg a Fidesz az elmúlt kormányok politikáját követi, a Lehet Más a Politika jó úton jár, és hiteles politikusai egyfajta szintugrást kínálnak. Hadházy Ákos antikorrupciós szakszóvivő, országos elnökségi tag ezután arról beszélt, hogy az LMP továbbra is mindent megtesz a korrupció leküzdéséért. Ebben a munkában fontos hely Szekszárd, hiszen itt két csalássorozatot is sikerült leleplezni. Arról is beszélt, hogy van olyan párt, amely pénzzel, hecckampánynyal kívánja maga mellé állítani a választókat, az LMP viszont azzal nyerheti el a bizalmat, ha politikusainak helyén van a szívük és az eszük. B. K. HIRDETÉS EB-focilabdát nyert: Egy karton sört nyert: Takács László (Dunaföldvár) Bán József(Szekszárd) Brauer János(Bonyhád) Jakab Sándor (Tolna) Csábrák Csaba (Bogyiszlói Bíró Jenőné (Závod) Balázs János (Sióagárd) Taksonyi László (Szekszárd) Szokics Elek (Medina) Keresztes János (Szekszárd) A nyerteseket 5 munkanapon belül értesítjük.
