Tolnai Népújság, 2016. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
2016-05-07 / 107. szám
2016. MÁJUS 7., SZOMBAT 4 EGY NAP A VÁROSBAN - GYÖNK A város több szempontból egyedülálló A török hódoltság idején mindössze nyolc adófizető polgár maradt Gyönkön. A magyar telepesek mellett a 18. század elején a németországi Hessen tartományból is érkeztek új lakók, ennek következtében a református és evangélikus templomok közötti képzeletbeli összekötővonaltól északra helyezkedett el a Magyar Falu, attól délre pedig a Deutsche Dorf. Gyönk - vagy német nevén Jink - hoszszú időn keresztül járási székhely volt, és élvezte ennek minden előnyét. A közhivatalok és intézmények jelenléte jótékony hatással volt szellemiségére, fejlődésére, és ekkor épült ki kisváros jellegű központi része is. 1961-ben azonban székhely státusza megszűnt, és a szocializmus évei is nyomot hagytak a településen. Egyedülálló viszont a gyönki házak számozása. A vásártérnél kezdődik, és halad végig az egész falun úgy, hogy más utcához érve nem kezdődik elölről a számozás. Gyönk más szempontból is érdekes. Talán a legkisebb olyan település az országban, amely gimnáziummal rendelkezik. A Tolnai Lajos Gimnázium már több, mint 200 éves múltra tekint vissza. Szintén kuriózum, hogy Gyönk ismert történelme során legalább tizenhárom templom vagy imaház épült a településen. Ezekből ma már csak négy áll. Ezek egyike a Dél-Dunántúl legnagyobb evangélikus temploma. A Reppmann Gyula műépítész által tervezett épület 1896-ban készült el. A református templom mögötti partoldalban pedig állítólag létezik egy alagút, amely a forrásvölgybe vezet. Egyesek szerint kincseket is rejt. A község idősei úgy mesélik, a második világháború idején, légiriadó esetén itt bújtak el. B. K. Az evangélikus templom A város központja szerdán délben. Ragyogóan sütő tt a nap, idén először éreztem úgy, B1MM81 hogy rendesen melegít Benzinkút, kínai üzlet, piac, 100 forintos bolt és trafik. Amolyan városba illő dolgok ezek. Csakhogy Gyönkön nincs vendéglő, pláza meg pláne. Nagy kérdés, amúgy szükség volna-e ilyesmire. Budavári Kata kata.budavari@mediaworks.hu GYÖNK Nem árt előre készülni, szervezni, programot egyeztetni annak, aki Gyönkre turistaként érkezik. Feltéve persze, ha ilyen minőségben éppen ezt a Tolna megye közepén fekvő kisvárost választjuk. Ha házi feladatként töltünk el egy napot itt, megfigyelési szándékkal, azzal is számolnunk kell, hogy nem maradhatunk észrevétlenek, hiszen a településen mindenki ismer mindenkit. Volt, aki némi gyanakvással a hangjában szerette volna megtudni, mégis mi a frászkarikára vagyok kíváncsi, a döntő többség ugyanakkor szívesen mesélt arról, hogy milyen is gyönkinek lenni. Az, hogy Gyönk igazi város, megkérdőjelezhetetlen tény az itt élők szerint. Egyesek úgy vélik: a gimnázium teszi azzá a települést, ami. Mások a gimnázium, általános iskola, szociális intézmény szentháromságának tudják be, hogy városi rangra emelkedett. Megint mások a régi dicsőség visszfényének gondolják csupán, de abban mindenki egyetért, hogy Gyönk az 1930-as években egészen másmilyen hely volt, mint most. A gondot jelenleg a munkahely hiánya okozza, magyarázzák többen Bele kell lendülni az ismerkedésbe Mire belelendültem a turistáskodásba, a napnak tulajdonképpen már vége is volt. így elmondhatom, hogy bár elsőre az volt a benyomásom: nézelődöként Gyönkből egy nap is éppen elég, ennek épp az ellenkezője lett igaz. Ha több napot szánhattam volna arra, hogy csak lődörögjek, kérdezősködjem, több ajtó nyílt volna meg előttem. Az efféle helyeken - és ezt most tényleg nem csak Gyönkre értem - nem az épületeket kell felkeresni, hanem a megfelelő embert, aki ismeri a helyi szokásokat, és nem utolsósorban szó szerint a kezében van a megoldás, vagyis a megtekinteni óhajtott templom, pince, múzeum kulcsa. is, melyet csak tetéz, hogy állás és szórakozási lehetőség hiányában a fiatalok elmennek innen. Az élelmiszert be lehet helyben szerezni, virágboltból - mely ajándéküzletként is funkcionál, ahol ezer apró cikket árulnak - kettő is van. Gyógyszerért szintén nem kell más városba utazni, és fiókot üzemeltet a takarékszövetkezet is, de az egyik legnagyobb banké bezárt. A többség ruhát, műszaki cikket Szekszárdon vásárol, de van, aki az internetes beszerzésre és a futárszolgálatokra esküszik. Többen elmondták: nagy szívfájdalmuk, hogy Gyönkön nincs vendéglő, ha étterembe szeretnének menni a családdal vagy vendégekkel, Hőgyészig, Szedresig vagy Harcig kell utazni. És ha már utazás: e tekintetben nem rossz a helyzet, ám egy férfi azt mondta: vidéken azért jó, ha van egy családnak autója. Műemlékek, régi szép épületek A táj érintetlensége, a gazdag vadállomány, a hagyományok, a tájház, a rohamosan fejlődő borkultúra, a színvonalas nagy rendezvények mind vonzerőt jelenthetnek akár azoknak, akik csak látogatóba jönnek, akár azoknak, akik letelepedni szeretnének Gyönkön. Jó hírnek az intézmények, emellett a városban van néhány kifejezetten szép épület. Az evangélikus templom 1896-ban készült el. A templom orgonáját a Rieger orgonagyár készítette 1897-ben. A katolikus templom jóval később, 1926-ban készült. A református templom 1775- 1777 között épült. Először torony nélkül, majd fa harangtoronnyal. Mai tornya 1836-ban készült el. Orgonája a templom második orgonája, Angster József pécsi mester műve 1910-ből. Ma is működő toronyórája elődje 1855-ből származik. A méretes szerkezet még ma is a templom tornyában látható. A templom műemlék. Csakúgy, mint a Magyary-Kossa-kastély. A klasszicista stílusú, emeletes, 11 tengelyes, kéttraktusos elrendezésű, teljesen alápincézett épületet az 1830-as években emelték. Építtetője Magyary-Kossa Sámuel (1781-1866). Mai tulajdonosa sokat tett azért, hogy a kastély visszanyerje régi szépségét. Klubok, előadások, rendezvények A kulturális élet legfőbb szervezői Gyönkön az intézmények és a civil szervezetek. A Tolnai Lajos Gimnáziumban, csakúgy, mint az ország más középiskoláiban, csütörtökön délelőtt az angol érettségit írták az érintettek. Egyikük, Széles Linda már a vizsga után elmondta, 11. osztályosként előrehozott nyelvi érettségit tett. Szemmel láthatóan nem volt fáradt, sokkal inkább jókedvű, és szívesen mesélt a feladatokról, magáról a gimnáziumról és egy kicsit Gyönkről is. A kölesdi lány nyugodt településnek tartja kisvárost, ahol nincsenek kellemetlenkedő alakok, tanárait, iskolatársait pedig kifejezetten szereti. Gyönk központjában aztán a Német Nemzetiségi Egyesület plakátján az szerepel, hogy hagyományos pünkösdi fesztivált és főzőversenyt szervez. A művelődési házban ugyanakkor nemcsak ez a kiírás látható, de a szekszárdi moziműsorról és a Pécsi Nemzeti Színházban futó darabokról is tájékozódhatunk. Az emeleten, a könyvtárban a gyönki intézmény egyik fiatal munkatársától, Kardos Alexandrától megtudtuk, sok programot kínálnak. A házban gyöngyfűző szakkör, két tánccsoport működik, illetve az anyukák Retro Dance csoportja, valamint nyugdíjas- és szőlész-borász klub. B. K. Csoki, kóla, turbózott hot dog Titkon azt reméltem, hogy ez a kirándulás jó ürügy lesz arra, hogy az ebédidőt a kulináris élvezeteknek szenteljem. Egészen biztosan jó a gyönki konyha, csakhogy étterem híján nehéz ezt megtapasztalni. De, sebaj, ott a bolt, és benne a megszokott ízek. Kifli, parizer, csoki. A bőséges kínálatból ez utóbbira esett a választásom, meg egy fél liter kólára. Csakhogy, a művelődési házban kiderült, a busz állomásnál egészen jó büfé üzemel. És tényleg. Rántott sajt, hamburger. A méretesebb édesség okán hanyagoltam a gyrost és a csirkeszárnyat, és maradtam a felturbózott hot-dognál. Nem volt rossz, sőt. B. K. A régi tarisznyában olvasókönyv és palatábla lapul, a tűzhely csempéi kézzel készültek Tapintható történelem a német tájházban őzek jártak a kertben - mutatja a nyomokat Szegletes János, a gyönki német tájház gondnoka. Majd rámutat a körtefára, melyen mindig hagy gyümölcsöt azoknak a vadaknak, akik be-bejámak az udvarra. Ebben a múzeumban nemcsak maga a gyűjtemény az érdekes, de a fehérre és „sváb kékre” festett épület és a kert is. A pünkösdi rózsák éppen nyílnak, gumóikat két éve szedte össze a kert végében álló partfal leomlása után a hosszú évekig fafaragóként dolgozó gondnok. A növényeket eredetileg a magaslatra ültették, ott virítottak az 1930-as években. A partfalban négy pince volt, mindegyiknek más volt a funkciója. Nemcsak a termést tárolták itt, de a nyári konyhát is a földbe vájták. Sajnos két éve az omlás elvitte a sparheltet, de a kemence még mindig látszik. Voltak itt ólak, és a házhoz egy szövőműhely is tartozik.- Sokan termesztettek kendert, a kenderáztató pedig Szárazd felé volt. A műhelyben meg tudjuk mutatni, miként működik a szövőszék, és hogy ez egy másik kender, nem az, amiről manapság gyakorta hallani - mondta Szegletes János. Kiderült, őszszel egy bognárműhely eszközeit is megkapták, és az is, hogy az eredeti ház két szobájával, a konyhával, a kamrával és a padlásfeljáróval védettséget élvez. Szegletes János szívesen mesélt a környéken gyűjtött tárgyakról Az egész épületben kézzel fogható a történelem, minden tárgyat használtak egykori tulajdonosaik: a kamrában sorakozó vajköpülőt éppúgy, mint a káposztás edényeket vagy a szobában kiállított bútorokat, melyeknek ajtajára belülről feljegyzéseket írtak használóik. A konyhában álló tűzhely fehér és kék csempéit kézzel festették, és a gyerekeknek, pedagógusoknak nagy élmény látni azt a kis fehér táskát vagy inkább tarisznyát, amelyben német és magyar olvasókönyv, palatábla lapul. A tájház emellett számtalan öltözetet, például apró gyerek cipőcskét, menyasszonyi ruhát és gyöngyös sapkákat őriz. Budavári K. Magángyűjtemény Lackner Aladár evangélikus lelkész ajánlotta fel magángyűjteményét. hogy a környékbeli németség kultúráját megismertesse. Amikor a Táncsics utcai épületben kihalt az utolsó lakó. a község megvásárolta az épületet. felújította, és elhelyezték benne a tárgyakat. 1983 óta a világ minden tájáról érkezett látogató a múzeumba. Az udvaron tűzrakóhely is van. a gimnazisták nem egyszer sütöttek, főztek már itt. A német nemzetiségi önkormányzat pedig sörpadokat vásárolt, melyeket a viszonylag új istállónál szokás felállítani.
