Tolnai Népújság, 2016. április (27. évfolyam, 76-101. szám)

2016-04-28 / 99. szám

2016. ÁPRILIS 28., CSÜTÖRTÖK Nagyon sok őstermelő árul ' a piacokon is. Ha az éves árbevételük nem éri el a 600 ezer forintot, akkor nem kell adóbevallást fj' - készíteniük (illusztráció) Ahogy közeledik május 20., az adóbevallás határideje, olvasó­ink közül sokan érdeklődnek, milyen változásokra kell számí­tani, illetve az őstermelőkre vo­natkozó adószabályok hogyan változtak. Mauthner Ilona ilona.mauthner@partner.mediaworks.hu TOLNA MEGYE Úgy tűnik, idén nem hagyják az utolsó pilla­natra a kötelezettségüket az adózók. Április elsejéig mint­egy 28 ezren már benyújtották a személyijövedelemadó-beval- lásukat, több mint hatezren pe­dig kérték a NAV közreműkö­dését annak elkészítésében. Mintegy kétezren töltötték ki a bevallási nyilatkozatot, ami 2016 újdonságaként adóható­sági adómegállapítást jelent, tájékoztatta lapunkat Mózsik Szilvia, a megyei adóigazgató­ság főreferense. Idén sokaknak már nem kell időt szánniuk a személyi- jövedelemadó-bevallásra, he­lyettük azt a NAV készítheti el. Nem volt más teendő, csak élni kellett az űj lehetőség­gel. Akik 2015-ben kizárólag munkáltatótól szereztek jöve­delmet, kedvezményt nem ér­vényesítettek, és nem is tud­nak, nem tesznek önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, nyugdíj-előtakarékossági,' va­lamint nyugdíjbiztosítási nyi­latkozatot, dönthettek a beval­lási nyilatkozat mellett. Azok pedig, akiknek jelenleg nincs munkáltatójuk, közvetlenül a NAV-nál kellett nyilatkozniuk a 15NY31-es adatlapon. Vannak esetek, amikor nem kell személyijövedelemadó be­vallást benyújtani: ha nem ke­letkezett adóköteles jövede­lem, ha kizárólag egyszerűsí­tett foglalkoztatásból szárma­zott jövedelme van, és az nem haladta meg a mentesített ke­retösszeget (4830 forint/nap illetve szakképzett embernél 5620 forint/nap), ha az őster­melői tevékenységből a támo­gatás nélküli bevétel a 600 ezer forintot nem haladta meg és más bevallás alá eső jövedel­me sem keletkezett az érintett­nek. Nagyon sokan nem élnek az adójuk 1 + 1 százalékának a rendelkezésével sem. Mózsik Szilvia elmondta, a megyében tavaly a NAV-hoz mintegy 50 ezer rendelkező nyilatkozatot nyújtottak be, 2014-hez képest 2600-zal többet. Civil szerve­zetre mintegy 48 ezer, egyház­ra 31 ezer, kiemelt költségve­tési előirányzatra pedig meg­közelítőleg hétezer rendelkező nyilatkozat érkezett. Az adózás különböző formái Tolna megyében 8500 körüli az őstermelők száma, sokan közü­lük főállásban dolgoznak mun­kahelyen, de sok közöttük a mé­hész, szőlős gazda, borász is. Az őstermelők alapvetően há­rom adózási mód közül választ­hatnak. Az első a 10 százalékos költséghányad alkalmazása, ami nem jellemző, hiszen a mezőgaz­dasági termelés általában nagy költségigényű. A második a té­teles költségelszámolás, amely­nél a bevételekkel szembeállít­hatok a költségtételek, jövede­lemként pedig a kettő különbö- zete definiálható. Itt van lehető­ség az úgynevezett nemleges nyi­latkozattételre, amely a költség- számlák 20 százalékának birto­kában, négymillió forintot meg nem haladó bevétel esetén és természetesen tételes költségel­számolás mellett választható. így jövedelmet nem számolunk, az egészségügyi hozzájárulás fizeté­si kötelezettség pedig a bevétel öt százalékának a 15 százaléka. Végül az átalányadózás is megol­dásként kínálkozik. A bevételből 15 százalékot jövedelemnek te­kintünk, melyre az általános szja és 15 százalékos ehomérték számolható. Az őstermelők különleges jogai Az áfatörvény tartalmazza a szabályokat a kompenzáci­ós felárról, mely a növényi ter­mékek esetén 12, míg az álla­ti eredetűeknél hét százalék. A számla helyett pedig a fel- vásárlási okirat az elszámolás alapjául szolgáló bizonylat. Az adószám kérésekor választha­tó az áfakörbe való tartozás, il­letve akár az alanyi mentesség is, kompenzációs felárra való jogosultsággal. Vannak olyan termékek, mint például a gabo­nák és az olajos magvak, me­lyek úgynevezett fordított adó­zás alá esnek. Ez azt jelenti, hogy az adót a termék beszer­zője, a szolgáltatás igénybe ve­vője fizeti, így a vevő nem tud esetleges jogtalan visszaigény­lésekkel élni. A kompenzáci­ós felárra jogosult adóalanynak azonban erre természetesen nem kell figyelemmel lennie a számlázás, vásárlás során. 2015-re, amelyről most 2016 május 20-áig készül adóbeval­lás, a 600 000 forintos árbe­vételi határ érvényes, ez alatt sem jövedelemszámolási, sem bevallási kötelezettség nem ke­letkezik. Ez a szabály nem vál­tozott. Tiltás, tűrés Balázs László laszlo.balazs@mediaworks.hu A házélnök stábja határozatlan időre kitiltotta a Parlament­ből a hvg, az Index, a Népszabadság és a 24.hu munka­társait, akik mind az MNB alapítványainak pénzügyei­ről kérdezősködtek volna. Az indoklás szerint tiltott, nem a sajtó számára kijelölt helyen. Valószínűleg nem vagyok egyedül véleményemmel, hogy a közvéleményt irritálja választott képviselőink sokszor bicskanyi- togató, öntelt, álszent, cinikus reakciója egy-egy kényesebb ügy kapcsán. Hosszasan lehetne sorolni azokat a felkapaszkodott po­litikusokat, akik megnyilvánulásaikkal tökéletesen illusztrálják, hogy a kormánypárt mit gon­dol a független médiáról: élős­ködő piócának tekinti. Szemé­lyes kedvenceim közé tarto­zik a kulturális örökségvédele­mért és kiemelt kulturális be­ruházásokért felelős államtit­kár, akinek hatalmi gőgje és arroganciája jól érzékelteti a törvények felett állók attitűdjét. Több kollégám visítva nevet a Fidesz frakcióvezetőjének válaszain, aki bevezette azt az egészen abszurd szabályt is sajtótájékoztatóin, hogy csak az általa meghirdetett témában lehet őt kérdezni. A mi­niszterelnök pedig évek óta nem válaszol olyan újságíróknak Ma­gyarországon, akik kritikus kérdéseket tesznek fel neki. Euró­pai alapérték a tolerancia, a demokrácia és a sajtószabadság. Jog­államban minden politikustól lenne lehetőség bármit kérdezni. Érdekes kettős mércét alkalmaz a hatalom: a sajtórend meg­szegésének következményei vannak. Azonnal. Ezer milliár- dok elsikkasztása senkit nem érdekel, és nincsenek következ­ményei. Ez a jelenlegi jogfelfogás esszenciája: ami a közé, az az enyém, de ami az enyém, ahhoz a köznek semmi köze. Ami a közé, az az enyém, de ami az enyém, ahhoz a köz­nek semmi köze Aranyat termett énekük a Helikonon A lányok meghívást kaptak a fesztivál záróünnepségére is SZEKSZÁRD-KESZTHELY Nagy sikert ért el a Helikonon a szekszárdi Tücsök Zenés Szín­pad középiskolás lánycsapata, amely a Szekszárdi Kolping Is­kola támogatásával vett részt a versenyen. Az Istlstekker Ivett, Péter Liliána, Keszthelyi Ka­milla, Csákvári Nikolett és Zilai Janina (képünkön ebben a sor­rendben láthatók balról jobb­ra) alkotta együttes arany dip­lomát szerzett. Szólóban is sike­resek voltak a lányok, Zilai Ja­nina ezüst, Istlstekker Ivett és Keszthelyi Kamilla pedig bronz diplomát kapott a produkciójá­ra. Felkészítő tanáruk Béresné Kollár Éva, a zenés színpad mű­vészeti vezetője volt. A csapatot meghívták a fesztivál rangos záró gálájára is. V. M. Az okos kutyák önállóságot adnak a látássérült embereknek Gazdájuk helyett látnak az ebek SZEKSZÁRD Segítő mancsok címmel tartott figyelemfelkel­tő programot a Vakvezető ku­tyák világnapja alkalmából a látássérültek megyei egyesü­lete. A tegnap délelőtt a szek­szárdi Garay téren megtartott rendezvényen Kovács László- né, a megyei egyesület elnöke elmondta, a vakvezető kutya olyan négylábú segítőtárs, aki vak, vagy látássérült gazdájá­nak képes visszaadni az önálló helyváltoztatás szabadságát, és hű barátként gazdája teljes bi­zalmát élvezi. A vak embernek a kutya a szeme, segít kikerül­ni az útban lévő akadályokat, jelzi a veszélyt. A megyében je­lenleg nyolc látássérültnek se­A vakvezető kutyákról hallhattak az érdeklődők gíti mindennapjait vakvezető kutya, és többen vannak váró­listán. Országos szinten mint­egy hetvenen várnak kutyára, és évente átlagosan 10 segítő ebet képeznek ki. Ezt követően a szekszárdi Bál- ványossy Zoltán és a pécsváradi Kopa Marcell mutatta be kutyá­ját Boscót, illetve Maxot, és be­szélt arról, hogyan és miben se­gít neki a látótárs kutya. A prog­ram vendége volt Simonná Vá- radi Zsuzsanna jeltolmács. A hallássérült hölgy arról beszélt, hogy segítő kutyája, Odo ho­gyan jelzi számára azokat a fon­tos hangokat, amelyek a normál életvitel során komoly jelentő­séggel bírhatnak. Venter M. Birtokba vennék, de nem tudják SZEKSZÁRD Helyt adott Szek- szárd város birtokvédelmi ké­relmének a paksi polgármes­teri hivatal. Erről Szabó Ba­lázs szekszárdi önkormányza­ti képviselő, a közgyűlés vizs­gáló bizottságának elnöke tá­jékoztatott. Arról, hogy a Ke­rekes László érdekeltségi kö­rében lévő társaságok által használt területeket és ingat­lanokat az önkormányzat ve­gye birtokba, a képviselők egyhangúan döntöttek márci­us végén. Most az önkormány­zat, pontosabban a szekszár­di sportközpont elkezdte vol­na az öt pálya rendbetételét, a cél ugyanis az, hogy a spor­tolni vágyók mielőbb birtokba vehessék ezeket. Salakot, há­lókat vásároltak, ám mint azt Csillag Balázstól, a Szekszár­di Sportközpont NKft. igaz­gatójától megtudtuk: a felújí­tást a terület korábbi haszná­lója akadályozza. A beszerzett anyagot ugyanis egy tulajdoni szempontból egyelőre vitatott területen kellene bejuttatni a pályákhoz. így most tulajdon­képpen patthelyzet van. Szabó Balázs hangsúlyozta: Kerekes László 15 évig használta úgy a területet, hogy nem volt sem­milyen szerződése, nem fize­tett bérleti díjat és rezsit. Az ő birtokvédelemre vonatkozó kérelmét elutasította a paksi polgármesteri hivatal. B. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom